Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-07 / 102. szám

2 Gondok, bajok a kukoricaszár molytalanítása körül Nem mai keletű és közismert az a törvény, mely szerint a kukoricaszárat május 15-től dugni, illetve takarni kell, hogy a kukoricamoly ott pusztuljon, hova még a mit év lepkéi (mert hiszen akkor is takarták) lepetéztek. Azonban még ilyen aggodalommal nem néztek a szár letakarása elé a jószágtartó tulajdonosok, mint az idén. Se szalma, se múlt évi molytalanított szár, mellyel befödnék a molyos szárat. De a takarmányhiány is nagyban hozzájárul az aggodalomhoz, mert a földelés annyit jelent, mint hozzáférhetetlenné tenni a máskülönben kevés értékű, de pótolhatatlan, szükséges rossz szárat, aminek valójában már május idején kevés tápértéke és becsülete van a jószág előtt. De hiába, ez a mi vidékünk, Csanád megye, annyira elmaradott és siralmas terület, hogy itt szár nélkül rakásra ölné a benga a ló és marha állományt, itt még kevesen értjük meg, hogy szénaféleség nélkül fenét sem ér a jószágtartás. Pedig ha mindannyian megértenénk, könnyebben húznánk a telet, vigabban dudorásznánk a gazdálkodást és kevesebb főfájással tartanánk jószágainkat. E fentieket kiszitálva, átszűrve, arra a tudatra kellene ébrednünk, hogy a búza és kukorica főterményeink mellett szénaféleséget is termelnénk, persze olyan mértékben, amennyi ló- és marhaállományunkat kielégítené, hogy ilyenkor kisebb gonddal, jobb takarmánnyal nélkülözhetnénk az eldugott szárat. Igaz, hogy csökkenne a hizlalásra alkalmas kukorica terület és a mai időket figyelembe véve, csappanna a búza mennyiség is, na de ez csak átmeneti időnek számít, amit nem lehet időtlen időkre elkönyvelni s mentségül felhozni. Viszont azt is számításba kell vennünk, hogy a mélytalanítás nemcsak egy-két évre kötelez, tehát jövőre is el kell pakolnunk a kimaradt szárat, amire már az idén fel kell készülnünk. Úgy kellene etetnünk, hogy tavaszra kevesebb szárral aggodalmaskodjunk s inkább a jobb tápértékű szénaféleséghez nyúlnánk és kevesebb bajunk lenne a hatósággal, illetve a hatóság kevésbbé büntethetne. PARK MOZI Május hó 7, 8. és 9-én, pénteken, és szombaton fél 6 és fél 8 utoljára vasárnap 2, 4, 6 és 8 órakor aktuális magyar filmbohóság Fekete tévés . Főszereplői: Turay Ida, Egyedüi Lenke, Mihályi Ernő, Misoga László A négy testőr Gond felejtető, szívet, lelket, vidámító vígjáték, négy szerelmes, szelemi rdi svéd legény sűrített izgalmit, mulattató filmje. Az ezredik, ünnepi magyar híradó Visszapillantás a küzdelmes nagyúr élet és a dicsőséges feltámadás elmúlt két évtizedére. Pénztárnyitás pénteken és vasárnap délfelőtt 10, más hétköznapokon d u. 4 órakor. MAKÓI ÚJSÁG Vannak vidékek, hol a szárnak annyi becsülete sincs, hogy behordják, tüzelőnek raktározzák, ami nálunk lehetetlen, így — ezt az elkerülhetetlen és rendkívüli időket figyelembe véve — reméljük az illetékes hatóság jóindulatát, megértését, míg nekünk pedig kötelességünk a jövőre vonatkozólag jobban felkészülni, hogy százszázalékig eleget tehessünk a törvénynek, mely tulajdonképpen a kukorica féregtelenítéséért látott napvilágot és nemzeti vagyonvédelmet diktál. Asztalon P. Kálmán. Granádmagyaraké a makóiak a szabad! nagy huszár-ünnepen A szegedi 3-mas honvédhuszár emlékmű vasárnap végbemenő leleplezésén jelen lesz értesülésünk szerint dr. Fejér Miklós főispán, Ferenczy Béla alispán, Issekiz Béla vármegyei főjegyző, Bécsy Bertalan dr. polgármester és még sokan Makóról. A vármegye és Makó városa megkoszorúzzák az emlékművet, amelyen 60 torontáli, 15 makói, 20 csanádmegyei és 26 aradmegyei hősi halott, neve tündöklik aranybavésve. A makói bajtársak koszorúját Bíró György népszerű makói gazda helyezi el, aki a kamionkai lovasrohamban súlyosan megsebesült. (A többi közt orosz dragonyos kard vágta végig az arcát, amelyre az életben maradt tisztek irigykedve jegyezték meg, hogy adnának érte 2000 koronát, bár azt a vágást nem minden fej állta volna ki.) Koszorút helyeznek el az emlékművön a kiszomboriak, a makói császári és királyi 4-es huszárok, stb., stb. A rendezőség értesíti a bajtársakat, hogy a közeléden csak férfiak vesznek részt, kivéve a hősi halottak közvetlen hozzátartozóit. A vasúttól a restgeli vonattal érkezők vitéz Oláh Pál vezetése, mellett a Fogadalmi templomba mennek, innen pedig 10 órakor dr. Demkó Bélánszky Pál veztésével az ünnepség színhelyére. ,,Borítsunk fátyolt a múltra” Bocsánatkéréssel végződött Karády „fátyol-pöre“ Karády Katalin filmszínésznő, polgári néven Varga Rezsőné, született Kanzter Katalin, egy évvel ezelőtt kártérítési pert indított Heinemann Sándor, a Royal Revűszínház igazgatója, továbbá Szendrő József és Lugos,sy György színészek elllen. A törvényszék annak idején zárt ajtók mögött tárgyalta a pert, az ítéletet és annak indokolását azonban már a nyilvánosság előtt hirdették ki. Kiderült ebből, hogy Karády keresetét arra a jelenetre alapította, amelyeket a Revűszínházban Szendrő és Lugossy adott elő és amelyben Lugossy Karádyt parodizálta ki. A jelenetben Lugossy többek közöttezt a kijelentést tette: „Borítsunk fátyolt a múltra!" Mire Szendrő így válaszolt: ..Honnan veszek én ekkora fátyol! ?" A törvényszék megállapította, hogy a jelenetnek ez a két sora Karády magánbecsületére és személyiségére sértő. A bíróság el is marasztalta az alpereseket. Azérdekes polgári pernek bűnügyi folytatása is lett, amennyiben Karády Katalin ügyvédje, Kósa György útján feljelentést tett Tleinemann és a két színész ellen a büntetőbíróságon becsületsértés vétsége miatt. Dr. Nagy György büntetőjárásbíró ma tárgyalta az ügyet. Heinemann Sándor tagadta bűnösségét. Védekezése során előadta, hogy a jelenetet előzőleg már nagyon sokszor játszották különböző helyeken a nyilvánosság előtt. Szendrő József is ártatlanságát hangoztatta. Lugossy György színtér tagadta bűzösségét. A vádlottak kihallgatása után a védők védenceik nevében kifeletelték, hogy a vádlottaknak nem volt szándékuk Karády Katalint megsérteni, de ha mégis sértve érezné magát, bocsánatot kérnek. A vádlottak szintén kijelentették ezt. Kósa György ezt az elégtételt Karády nevében elfogadta és a vádat elejtette, mire a járásbíróság az eljárást megszüntette. Üzent a front - üzenet a frontra Erdei Sándor tizedes (tábori posta 134/44.) üzeni: Alulírott Erdei Sándor tartalékos tizedes, a Makói Újság olvasója, küldi üdvözletét a mesze orosz földről a Makói Újság tekintetes Szerkesztőségnek. Értesítem a tekintetes Szerkesztőséget, hogy lapjukat, amióta kint vagyok Oroszországban, mindig pontosan megkaptam Ez a kis újságom hozta el ide, messze távolba a hazai föld üdvözletét, melyért ezúton mondok köszönetet Ezúton küldöm üdvözletem Édesanyámnak. Testvéreimnek. Jóbarátaimnak és Ismerőseimnek. Jól vagyok, nincs semmi bajom, amit nektek szívből kívánok. A boldog viszontlátásig csókollak benneteket. Hazafias tisztelettel Erdei Sándor tart. tizedes, tábori posta 134/ 44. Dávid József szakasz vezető üzeni a 112/04. számú tábori postálé szüleinek, testvérének, nagynénjének, nagybátyjának, hogy egészséges, amit viszont kíván mindenkinek. Szeretettel küldöm üdvözletem a messze távolból s hogy minél hamarabb boldogan lépjek a szülői hajlékba. Hiszen velük. Dávid József. Köteles Mihálynak tábori szám 164/88. üzeni felesége, kisfia, szülei és összes rokonai, hogy mindnyájan egészségesek, amit nezik A pénteken EGÉSZ NAPON ÁT halászlé, este HALVACSORA ! 1943. május 7. is szerzettel kívánnak. A csomagokat elküldték. Üzenetét megkapták, de leveket nagyon ritkán kapnak tőle. Szeretettel várják haza és sokat gondolnak rá. A viszontlátásig sokszor csókol felséged, kisfiad és szüleid. Stefanik Mátyás honvédnak a 195/10. tábori postára üzeni a lánya : APÁM Minden estre esdekelve Száll az Úrhoz az imám. Mert valahol orosz földön Harcol értünk az apám. Az ágyúk vad dübörgését, Szinte hallani vélem. Folyik a vér és ő talán Most sebesült meg épen. Látom némán összerogyni. Hallom fájó sóhaját. S nem vagyok ott, hogy kezemmel Simogassam homlokát. Nem repülhetek most hozzá. Hogy bekötözzem sebét. Két kezemmel felfoghassam Összeomló bús testét. Majd hirtelen ráeszmélek. Hogy lázálom ez csupán S felsóhajtok: Én Istenem, Védjed, óvjad az apám! Stefanik Mária. Vissza a nyolcórás munkanaphoz Németországban már a háború kitörése után szakítottak a nyolcórás munkanap elvével, a totális háború bejelentése után pedig, minden oldalon felmerült a kívánság, hogy általában meg kell hosszabbítani a munkaidőt. Most annál nagyobb feltűnést kelt, hogy a birodalmi munkakamara ülésén dr. Ley, a birodalmi munkaszervezet vezetője az eddigi munkaidő megrövidítésének kérdését vetette fel. A sajtó természetesen széltében tárgyalja a kérdést. Dr. Ley nyilatkozatában a régi nyolcórás munkaidőhöz való teljes visszatérést látják. Meg is jelölik a változás okát abban az általános tapasztalatban, hogy a meghoszabbított munkaidőhöz fűzött várakozások egyáltalán nem váltak valóra. Általánosságban azt állapítják meg, hogy a német ipar a mostani általában tízórás munkaidő mellett semmivel sem termel többet, mint a régi nyolcórás munkaidővel. A sajtó ezt egyébként a háborús viszonyok között természetes jelen- Korzó Mozi Május hó 7, 8, 9, 10 és 11-én, pénteken, szombaton, vasárnap, hétfőn és utoljára kedden, hétköznapokon fél 6 és fél 8, vasárnap 2, 4, 6 és 8 órai kezdettel az év legjobb magyar vígjátéka anna-Mária Ebben a derűs filmben a vidámságtól Szörényi Éva, Szilasy László, Rajnay Gábor, Vizváry Mariska, Petites Sándor, Pethes Ferenc, Somogyi Nusi és Majttáry Zoltán gondoskodnak. Megelőzi: 1000. számú ünnepi magyar híradó Visszapillantás a küzdelmes magyar élet és a dicsőséges feltámadás elmúlt két évtizedére. Pénztár pénteken és vasárnap délelőtt 10, a többi napokon délután 4 órától.