Marczius Tizenötödike, 1849 (2-67. szám)
1849-04-30 / 9. szám
3- ra elég erős. Most Magyarországnak ki kell mondani,hogy akarata is van, ezen erejét a szabadságra, mellyre méltó, felhasználni. (Helyes.) Egyszersmind uraim ki kell ezt mondanunk azért is, hogy az európai státuscsalád, mellytől magunkat elszakítottaknak semmi esetben nem tekinthetjük, tudja meg, hányadán érez, miképen gondolkozik, s mit akar a magyar ! Azér ki kell mondani, hogy az austriai ház árulása, hitszegése s a magyar nemzet ellen fegyverfogása által elszakítván a közte és köztünk fenálló kapcsolatot, Magyarország uralkodására méltatlannak nyilvánittatik, s örökre számkivettetik, úgy más részt meg kell mondani Európa népeinek, hogy midőn kényszerítve voltunk önvédelmünkért fegyvert fogni, s az annyi veszélyek közt vívott harcznak ezen gyümölcsét elidegenithetlen természetes jogainknál fogva magunknak decretáljuk: Európa népei irányában a békét és barátságot óhajtjuk, s tisztelni fogjuk minden nemzetnek jogait, de megkívánjuk, hogy a mieinket is tiszteljék. (Helyes.) Mert némelly hatalmasságok már ismét hozzá kezdenek nyúlni azon tacticához , mellyet ágóta szoktak követni, hogy elérjék diplomatiai lányok utján azt, a mit fegyverrel nem tudtak; congressust részint kezdettek, részint tar- F szándékoznak avégett, hogy az 1815-ki bétcongressus alkalmával megállapított elvek irán rendelkezhessenek a nemzetek fölött, rek igazságos önvédelmükben vérzenek az fiú ellenében; akarnak rendelkezni a nemzetlött, mint rendelkezik a majoros a nyáj föl- és amoda, csapva, darabolva, és szakítva országokat, vagy kapcsolván össze elemeket. m mintha a nemzetek semmik nem volnának, mint allodiumok, mellyek felett a congressus öntözhetik. Nekünk uraim el kell foglalni Európában azon állást, hogy valahányszor az európai nemzetek hatalmának képviselői nem saját ügyek , hanem Európa ügyei fölött akarnak intézkedni, rólunk nélkülünk senki ne intézkedjék , hanem szavunk legyen azon kapcsolatnak kérdésében, melly köztünk és a civilisált Europa többi népei között fenáll, s mellyet a jognak, méltányosságnak s barátságos békének alapján a civilisatio előmozdításával összekötve fentartani legforróban óhajtunk (Helyes.) Tehát mind a jog, mind a hazafiui kötelesség, mind a körülmények állása, mind a hadsereg iránti méltányosság, amelly hadsereg megkívánhatja már, hogy a nemzet egyszer mondja meg, hogy míg a hadsereg vérzik, biztos is lehet abban, hogy senki ,Ő felette alkudni nem fog olly feltételek mellett, melly feltételek végett nem volt volna méltó vérét ontani; és a kötelesség a nép iránt, miszerint a nép tudja, hogy elvendi áldozatainak gyümölcseit, melly a jóllét, szabadság és boldogság ; én mind ez indokoknál fogva itt az isten templomában feTijimmr''ljnökenyített képviselők, hogy számot vetve ist.en.f»intamerntök, s haza"íkénti kötelességükkel, vegyék bölcs tanácskozás és elhatározás alá indítványomat, mellyet a következőkben van szerencsém előterjeszteni : „Mondassák ki a nemzet nevében határozatiig : 1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdélylyel és hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilvánittatik, és ezen egész státusterületi egység feloszhatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2. A Habsburg-lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyvert fogása által, nem különben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek és Horvátországnak Magyarországtóli elszakítását, és az ország önálló státuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, s e végett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott saját kezeivel szaggatván szét, úgy a pragmatica sanctiót, mint átalában azon kapcsolatot, melly két oldalú kötések alapján közötte s Magyarország és tartományai között fenállott; ezen hitszegő habsloth. ház Magyarország, a vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden országok, részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, és az ország területéről, s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. A minthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és számüzöttnek a nemzet nevében nyilvánittatik. (Szónok, kezeit ég felé emelve mondja.) Úgy légyen Ámen! (Az egész templom magasztos lelkesedéssel Áment viszhangozott.) 3. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetlen természetes jogánál fogva az európai státuscsaládba önálló s független szabad statusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy minden más statusok irányában, ha saját jogai nem sértetnek, békét és barátságot tartani, s különösen azon népekkel, mellyek ezelőtt velünk egy fejedelem alatt állottak, valamint a szomszéd török birodalmi és olasz tartományokkal jó szomszédságot alapítani s folytatni, s a kölcsönös érdekek alapján barátságos kötésekkel szövetkezni, elhatározott akarta. Mielőtt a még hátralévő indítványt megtenném, méltóztassanak megengedni, hogy az itt felolvasott indítványok nyomán a megteendőnek némi indokolására egy pár szót mondjak. Ha ezen indítványokat a nemzet képviselői elfogadandják, és, amit óhajtok, a kezükbe tett nemzeti hatalommal szentesítendik, úgy, az új kormányrendszernek kérdése az, ami ez után következik. Kormányrendszereket kidolgozni minden részleteiben nem egy pereznek, nem egy napnak feladata, és a nemzetnek kötelessége, midőn egy nemzet jövendő kormányzat formái felett határoz, magát kellőleg tájékozni nemcsak bent hanem tájékozni egyszersmind az európai nemzetek és conjuncturák irányában, miszerint mindenek felett ollyat tegyen, ami szabadságát és függetlenségét az országnak megóvja és biztosítja, s egyszersmind ezzel kapcsolatban tegyen olyat, tegyen annyit jót, amennyi jót csak tenni a körülmények gondos megfontolása enged. Én amondó vagyok, hogy a nemzetnek jövendő kormányformáit is senki más, mint csak a nemzet képviselői határozhatják meg. Amelly perezben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lenni e nemzetnek, aki bármelly hatalmat mástól, mint e nemzetképviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga; (Köztetszés) hanem addig, míg a nemzet képviselői a körülmények megfontolásával a jövendő kormányzati rendszert minden részleteiben kidolgozandják, az országban kormánynak lenni kell, és mennél nagyobbak és nehezebbek a körülmények, annál inkább szükséges, hogy ezen kormány tagjai személyes felelősség mellett sáfárkodjanak a nemzetnek reájuk bízandó ügyével. Eddig a körülmények úgy hozták magukkal, hogy a honvédelmi bizottmány, mellynek én is uraim önök parancsából tagja és elnöke vagyok, testületileg kormányozta ez országot; hogy, miként teljesítettük kötelességünket, itélend felettünk a história, valamint ítélni joguk van önöknek uraim. Hanem, mi a nemzet által alakítandó s a személyes felelősség bázisára alapítandó új kormánytagok kezébe azon tiszta meggyőződéssel teendjük le azon sáfárkodást, melly eddig reánk V.Éva volt, hogy nehéz körülmények között tettünk legalább annyit, hogy a nemzet nemcsak nem veszett el, hanem hogy joggal, óvatossággal, méltányossággal elérhettük azon napot, mellyre nekem nem mint kormánytagnak, vagy elnöknek, hanem mint e nemzet egyik szolgájának s képviselőnek lélekismeretemmel számot vetve kimondanom lehet, hogy én elérkezettnek látom az időt arra, hogy önöket felhívjam : kimondani Magyarország státuséletének önállóságát , függetlenségét s az austriai hitszegő háznak elkergetését. S hogy a körülményeket ennyire legalább vezetni tudta a honvédelmi bizottmány, ez, én nekem is, valamint tiszttársaimnak, ha majd, amit isten adjon reám nézve mihamarább, visszatérendek a szerény és szegény magánéletnek csendébe, hogy érezzem mint egyszerű polgár a törvények utalmát és azon szabadság jótékonyságát, mellynek megoltalmazásában magam is egyik csekély eszköz voltam a nemzet kezében, azon meggyőződést nyújtja nyugalmunk párnájául, hogy nem rontottuk el a nemzet ügyét, hanem segítettünk azon annyit, erejét növelve, mennyire tehetségünk s a körülmények engedték. (Közmegelégedés, éljenzés.) Hanem, itt az idő, a midőn a collegialis kormányzati rendszer többé a jelenkor nagyszerű igényeinek meg nem felelhet; — itt az idő, a midőn nem olly kormány kell, a melly csak a háznak választmánya, hanem olly kormány, a melly egy kormánynak minden kellékeivel fel lévén ruházva, nagyobb körben, nagyobb hatalommal intézhesse a nemzet kormányzati ügyeit, de egyszersmind személyes felelősséggel is álljon az országgyűlés és az országgyűlés által a nemzet irányában, s ne fedezhesse magát azon palásttal, hogy ő egy választmány. Hogy ha másként tetszik az országgyűlésnek, másként határozhat, s azt mondhatja, hogy a collegiális kormányzatot akarja. — én nem! Midőn a nép viseli a terhet, vérzik ott, ahol kell, és midőn a nép adja az áldozatokat, akkor kell, hogy a kormány férfiai is fejeikkel játszanak, ha megtudnak feledkezni azon kötelességről, a melly kötelesség az ő hű kezükre bizatik; s azért mert illy felelősségre szükség