Marosvidék, 1878 (8. évfolyam, 1-100. szám)
1878-01-06 / 1. szám
y az ország anyagi ereje a tökéletes elszegényedés veszélye nélkül meg nem bízhat, megóvja a gazdagot a pazar fényűzéstől, a polgárt, a kereskedőt a hiú versengés viszketegétől, a szegény embert a henye, munkátlan és kozhely élettől. Értjük igenis azon önsegélyt, mely a nemzet többségének önzetlen hazafiságára, viszonyoknak szükségletek és erők józan megfontolására alapítja elhatározásait és az értelem és jellemesség fegyvereivel lép fel a haza érdekeinek megvédésére. A történelem bebizonyította számtalan példákkal, hogy nemzetek és országok nem egyes egyének lángesze, nem a hatalom erőltetései által, hanem csak akkor váltak tekintélyesekké, midőn tagjaik át voltak hatva azon czélok és eszmék üdvös voltáról, melyekért legjobb fiai, polgárai lelkesültek. Az ókornak nagybirodalmai csak addig tudták magukat fenntartani, mig azoknak polgárai azon tulajdonságokat magukévá tudták tenni, melyek által vezéreik magukat kitüntették. Midőn az ő Hellas görögé polgári erényét az önzésnek martalékául oda dobta, elvesztette önállóságát és Rómának zsákmányává lett és maga Róma is csak addig tarmagát a hatalom tetőpontján, mig a polgári erénye, erkölcsi nagysága elomályosult, előbb előadottak folytán bátran megmondani, ha Magyarország lakói nagy gének egyes tagjainak önereje és tve annyira ki volna fejlődve, mint alkotmánya által nyújtott jogok és kétségek ezt az egyesre nézve meg ki, akkor a jelenlegi bonyodalmakbóli ázadásra a segélyt megtalálná az orinmagában. Azonban fájdalom, ez ma meg és épen azért hazafiai kötelessémindnyájunknak arra közreműködni, zen nehezen nélkülözött segélyt mentb nemzetünk, országunk önmagából érhesse, ezt pedig az által érjük el, a magunkba rejlő erőt és tehetséget kimagunkat hasznos munkásságra eszik, a hazafiságot, jellemszilárdságot a todás felibe emeljük, a takarékosságot , költekezéseinkben szem előtt tartjuk a nyerészkedésre, hanem a becsüleekezettel szerzett vagyonosságra törn, bizodalmunkat magunk iránt meg£ és ehez nem kell egyéb, mint erős és kitartás, mert az alkalmat, a teli tapasztalatokat, melyek naponkint ki rétegeiben a társadalomnak minden új alokzata intézeteinkben és az élet kifogyhatatlan változásaiban felmerülnek, a kölcsönös eszmecsere által behatóbban megbeszélni, megvitatni és ez által a társadalom önmegismerését és javítását elősegíteni nyújtják épen az oly egyletek, mint milyen a mi casinónk is, melynek magasztos czélja a közmivelődést mindenképpen elősegíteni; nem tehetem tehát, hogy ismételve önöket tisztelt uraim fel ne kérjem, szíveskedjenek egyletünk iránt mentői szélesebb körben részvétet ébreszteni. A Casino - egyletünk, ha tagjai lelkesülnek annak gyarapodásáért, bizonyára be fogja tölteni az imént felemlített szép hivatását és sok kedvességgel bíró és szép jövendőnek elibe néző városunk és annak széleskörű vidéki értelmiségének köz- mivelődési gyypontjául fog szolgálni. Bocsássanak meg uraim, ha becses figyelmüket hosszasabb ideig vettem igénybe és ezzel a gyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Báró Apor Károly: Városi közügyek. A képviselő-bizottság múlt deczember kér 2- án polgármester Ajtai Mihály úr elnöki léte alatt közgyűlést tartott, mely a bizottsági tagok nagyobb részének jelenlétében s élénk érdekeltség között folyt le. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Szöllősi Sámuel annak egyik pontjára vonatkozva felemlíti, hogy ő a múlt ülésben indítványt tett volt arra nézve, hogy a korcsolya-egylet által az Elba mellett szabályozandó pályatérre a malmon alól vezetessék be időnként a szükséges víz, nem pedig, mint az egylet kívánja, a malmon felül, ezen indítványa azonban nincs fölvéve a jegyzőkönyvbe. Ez okból a malom érdekében, melyet veszélyeztetve lát az által, ha a különben is csekély víz tőle elvonatik — újból megteszi indítványát, de azt a többség mellőzi. Ennekutánra a polgármester indítványára Jenei Albert képviselő elhunyta felett részvétét fejezi ki a közgyűlés, a jegyzőkönyv erre vonatkozó részét kivonatban közölni határozza az özvegygyel. Ugyancsak polgármester úr az előbbi gyűlésen tett ígéretéhez képest jelentést teszem a Jenei Dénestől megvásárolt földön volt útra nézve s kijelenti, hogy keresztülvitt nyomozat után ő maga is azon meggyőződésre jutott, hogy azon valóban vonult át egy időben községi út. De ez nemcsak a Jenei-féle, hanem a szomszédos földek mindegyikén keresztülvonult s nemcsak J. D., hanem az összes birtokosok által befoglaltatott. Ennélfogva annak megnyitása czéljából perrel kellene föllépni a közönségnek, melynek esélyei alaposabb meggondolást igényelnek, mintsem az a gyűlés folyamán lehető volna, ez okból kikérendőnek tartja a jogügyi szakbizottság véleményét. Ezen nézetét a közgyűlés is magáévá teszi. Következett a napirend. A belügyminisztérium megengedi, hogy a vámok 1878-ban is keblileg kezeltessenek s ezen teirat örvendetes tudásul vétetik. Második tárgy a központi választmány újból alakítása volt s ennélfogva szavazatszedő bizottság küldetett ki s a szavazás megkezdetett. Közvetlenül ezután a közigazgatási bizottság felének kisorsolása s a kisorsolandók helyeinek betöltése tűzetett ki, de ez az ülés végére halasztatott. A szavazás bevégezte után tovább folyt a tárgyalás s a főjegyző a székely művelődési és közgazdasági egylet választmányának átiratát olvasta föl, melyben ez köszönettel veszi tudásul, hogy azon egyletet a város közönsége 1878-ra egyleti nagygyűlésének Maros-Vásárhelyen leendő megtartására szivélyesen meghívta. A közgyűlés tudásul veszi az átiratot, az elfogadásra vonatkozó intézkedéseket azonban egy későbbi alkalomra halasztja. Veszprém megye közönsége föliratot intézett a kormányhoz, melyben a székelyföldi mozgalomban részt vett s fogságra vetett vagy kibujdosott honfiak szabadon bocsáttatását, illetőleg a kibujdosottak hazatérhetését kérelmezi s ezen feliratát pártolás végett megküldi a városnak is. A közgyűlés feliratilag pártolja. A miskolczi ev. ref. főiskolában terveit átalakítások költségeihez 10 írttal járult a közgyűlés s egyszersmind gyűjtést rendelt el. Dr. Csíki József, mint az igazoló választmány elnöke, jelenti, hogy a virilisek névsora az 1878. évre következőleg lett meg , állítva ifj. dr. Ionöpfler Vilmos, Kovács Ferencz, Kraft Károly, Bucher Miksa, Csíki Márton, Baruch Adolf, id. Fogarasi Demeter, Bordács Alajos, Gáspár Antal, Csíki Gergely, dr. Scheitz Antal, Staibl Antal, Wagner J. Frigyes, Sándor János, Patrubány Miklós, dr. Antal László, Farkas Gergely, Csíki Károly, Tompa Gyula, Seidl Károly, Ugrai Gyula, dr. Szilágyi Sándor, dr. Csíki József, dr. Komkoffer Lajos, Mentovich Elek. A polgári iskola részére egy alkaalmas helyiség fölvételére kiküldött bizottság jelentést tett, hogy ez időszerint nem talált a jelenleginél alkalmasabb helyiséget az iskola részére s ezért azt ajánlja, hogy a jövő évre is tartassák meg a mostani. A közgyűlés bele is nyugszik az ajánlatba, de megbízza továbbra is azon bizottságot, hogy a Tyúkszer utczában fekvő Ajtai-féle ház tulajdonosával tegye érintkezésbe magát s ennek feltételeit jelentse be. (Folyt, és vége köv.) A havasbirtokosság nagygyűléséről decz. 27-kén. E lap tisztelt olvasói előtt több oldalról, megvilágítva elég ismeretes az ősi Marosszék székely nemes birtokosai tulajdonát képező havasok birtokügye és egyszersmind azon különböző átmeneti események, melyeken az egész ügy a közelmúlt pár év alatt keresztülment, mig a kérdés oda érlelődött, hogy a mai nagygyűlésen (melyen a zord téli idő daczára a szövetkezeti tagok igen szép számmal jelentek meg) az igazgatóság bemutathatta a helyi királyi törvényszéknek a czég bejegyzés magtörténtéről kiadott végzését s egyúttal már is mellékesen értesülhetünk, hogy a birtokossági szövetkezetnek jelenleg 10.000 írva tízezer forint készpénz tőkéje van a marosvásárhelyi takarékpénztárba 7 % kamatra elhelyezve ! Végre-valahára tehát teljesen rendszeres és okszerű kezelés-gazdálkodás alá vétetett ezen tizenhatezer holdnál többre terjedő értékes közvagyon s évenkint fokozódó jövedelmezésnek néz elébe s a tekintélyes jövedelem gazdájának, a törvényes alapon nyugvó szövetkezetnek alkalma leend a közművelődés, anyagi és szellemi jólét előmozdításának számos rugóit különböző tereken erőteljes működésbe hozni s egy addig nagy részt a homályban rejlő közkincset áldásosan értékesíteni, az egyes megvalósítandó czélokról és esetleg segélyezendő különböző intézetek, egyesületekről most név szerint megemlékezni, tervezetet előtüntetni czél-