Maros-Vidék, 1879 (9. évfolyam, 1-75. szám)
1879-05-16 / 37. szám
IX. évfolyam, 37-ik szám. Maros-Vásárhelyit, 1879. május 16. MAROS-VIDÉK, Maros-Tordamegye és Maros-Vásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közgazdasági, közigazgatási érdekeit képviselő szépirodalmi közlöny. Megjelenik minden kedden és pénteken. előfizetési díjak: Egész évre...................................... 6 írt — kr. Félévre ........................................... 3 írt — kr. Negyedévre .................................... 1 írt 50 kr. Egyes szám ára 7 krajczár. SÍV-----------------*HR- i SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: Iskola-(tyukszer) utcza 219. számú háznál. I A lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőséghez, r pénzküldemények a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. j Kiadóin»a talai ev. ref főtan, nyomdában. »V----------------------------'^ÍRHIRDETÉSEK díja: Egy háromszor hasábozott garmondasor, vagy annak térmértéke 5 kr. Bélyegdij minden bigtatás után 30 kr. Nyílttér soronkint 35 kr A hirdetés- és nyilttéri dijak előre fizetendők. A társadalom piaczái. Maros-Vásárhelyit, 1879. május 15-én. Alig lehet valahol a széles hazában az uzsorának nagyobb tere, mint városunkban és vidékén. Elszomorító képek ijesztő példái állanak előttünk, melyek a társadalom ezen pióczainak vérszivattyúzását jelzik a körmeik közé akadt áldozatokra nézve. Legközelebbről is tudomást kaptunk egy igen tekintélyes helyről a városi rendőrséghez benyújtott következő panaszról : Tekintetes városi rendőrfőnökség! Maros-Vásárhely sz. kir. város központja egy terjedelmes nagy vidéknek, mely kiterjedt fakereskedését, mezőgazdasági terményeit s fejlődött házi ipara eredményét legnagyobb részben ezen nemes város piaczának segedelmével kell hogy értékesítse. A város egyszersmind átvonuló pontja a szélrózsa minden irányában élénken folytatott közlekedésnek. A forgalom tehát köztudomásúlag élénkebb itt, mint Erdélynek számos nagyobb városaiban, önként következőleg a hiteligénylet jelentékenyen nagyobb, hogysem azt a helybeli solidabb pénzintézetek kielégíteni képesek lehetnének. S ha mindezekhez hozzávesszük az elijesztő szükséget, mely a sűrű népességű környék és várost különösen szorgalma gyümölcsének czélszerű értékesíthetésében mondhatni a bukás széléig akadályozza, ezen körülményben egyszersmind kütforrását találjuk annak, hogy ezen helyen mostoha körülmények által sújtott, tehát szorult helyzetű egyének, valamint ezen szomorú helyzetet lelkiismeretlen utakon és eszközökkel kiaknázni törekvő egyének, a város népességéhez mértten, sokkal számosabban fordulnak elő, mint az erdélyi hazarésznek csaknem többi összes városaiban. A sülyedő hajót a ragadozó szárnyasok egész jellege kiséri. A társadalomnak jobbjai rendre hullanak el, mind megannyi áldozatai egyfelől a kényszerítő, nyomasztó helyzetnek, másfelől áldozatai a visszavonuló szerénységnek, inkább karmai közé vetvén magukat az embertelen uzsorának, sem mint kitenni magukat a megszégyenítő, megalázó végrehajtásnak. Az alaki és anyagi jog védve alatt szervezkedett bandával állunk szemközt, melynek végczélja anyagi fennállhatásában megbontani a társadalmat s erkölcsi fennállásában önmagához lesülyeszteni azt. Ijesztő sép ezért meggátlandó törekvése az egyenlőségnek! A közélet váltakozó példái szolgáltatják a hasznos anyagot, melyet a törvényhozó bölcsessége fölhasznál, hogy a társadalomnak rendjét, a társadalmat személyes és vagyonában biztosítsa. Épen ezért a közélet tényezőinek bűne az, ha a józan és tisztességes érzést mintegy Mély tudomány s ragyogó sok erénynek nagyhirű Hőse, Díszkonzorut nyújt most Neked az emberiség. A haza és a király Téged nagy polczra emeltek, S ezt most érdemidért megkoszorúzta LEO. Szent Péter székét körül állva, a szikla tövéről Oszthat szét áldást áldani fürge kezed. Nálunk is, kiknek szeretett főpásztora voltál, Emléked hiven él, s végtelen a nagy öröm. Hódolatát fogadod bizonyára ezernyi ezernek; Ám hidd: egy se lesz oly szivbeli, mint a miénk, Mert a Bucsesd s Betyezát, meg a Hargita és tetejéről A Maros, Olt, Aranyos s a Bika völgyein át, Viszhangzó örömünk zeng hálát nagy szeretettel Áldott Püspök-Atyánk hű vezetése alatt. Veszély Károly. *) Hajnald Lajos, kalocsai érsek bibornokká lett kitüntetése alkalmából irta V. K. egykori kedvelt prépost-plébánosunk, melyet a ,M. Á.“ után mutatunk be t. olvasóinknak. Szerk. Miben áll a növények táplálkozása? — Természetrajzi vázlat. — Dr. S. J.-től. (Folytatás és vége.) Negyedik kellék a bő-, vagy melegség. Ennek nemcsak különböző foka kívántatik a növény ép és egészséges kifejlésére, hanem még bizonyos idejű tartóssága is. A különböző égalji viszonyokhoz képest az egyes földrészek flórája nagyon különböző, de változik ez az egyes évszakok szerint ugyanazon területen is; ez az oka, hogy példa egy tropicus növény nálunk, vagy a hideg föld év alatt, ha talán kivételes körülmények között meg is élne, de állandóan meg nem honosulhat, s hogy télen künn a szabadban az egész növényzet kihal. Átalában megjegyzendő, hogy az egész növényvilág a heves éghajlat alatt sokkal bujább, mint a mérsékelt és hideg alatt, s hogy a szárnövények korántsem képesek oly nagy hideget eltűrni, mint a fanövények. Hazai növényeink közül legcsekélyebb hőfokkal elégszenek meg: a kikeleti hóvirág (galanthus nivalis L. Schneeglöcklein,) mely csengettyű módra lecsüngő, szép, szende, fehér virágaival az erdők szélén s kerteinkben is könnyen feltalálható, s a nép nyelvén fehér violának neveztetik ; továbbá a fekete hunyor (helleborus niger, Scwartze Niesswurz, vagy Weihnachtsrose,) mely bőrnemü levelekkel, fehér, vagy vörösses virágokkal havasokon tenyész, de kertekben is műveltetik. Barna, vagy feketés gyökere mérges, de egyszersmind hathatós gyógyszerül is használtatik. — Franczia-, déli Német- és Olaszországban, úgyszintén Schweiczban és hazánkban honos. E két növény kora tavasszal a hó alatt, sőt nem ritkán már a tél közepette kinyílik, s minthogy fázékonysággal épen nem vádolhatok, február és márczius hóban rendesen, mint a tavasz legserényebb előhírnökei, szerepeinek. Vegyük szemügyre most a növény élet ötödik általános kellékét: a világosságot. A fény, vagy világosság a növényeken a légnemű és cseppfolyós tápszereknek a sejtek (cellulae) általi felszivatását, valamint ezek kigőzölgését elősegíti, miáltal gyorsabb tápnedvképződés és ez által a növények gyorsabb kifejlődése eszközöltetik. Másodszor: hatást gyakorol a fény a növények színére is, ami azzal szoros összeköttetésben áll. Minél hosszabb ideig vannak ugyanis a világosságnak kitéve, annál több szénenyt vesznek föl, s így annál nagyobb mennyiségben