Maros-Vidék, 1881 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1881-01-06 / 1. szám
ő- ÚJÉVBEN.... Újévben uj remény ringatja képzetünket, Csábos Iyréni kép mosolyg félénk megint....... Vakon hiszünk, mig majd sok csilligot letüntet s szemünk éltünk egén vak éj felé tekint. Titokzatos jövő bevonta fátyolával, A földi lét rögös, kimért ösvényeit.... — De félre képzelet, 1... Vessünk számot a má va 1 !... Újévben uj remény, uj érzelem hevit----Fuss hát setét jövő csalóka képeidd -11 Nem gondoluk reád, mienk a mult s jelen: — A sorsi a mult idők gyász jellegét te vidd el, Vegyen erőt a fény, a titkos éjelen! Ne dúlja pártviszály hazánkat, nemzetünket, Közös hazánk földén az érdek egy legyen ! A nap, melyet az ég magas trónjára ültet, Árasszon áldást, fényt itt minden nemzeten! Anonimus A MártaSv.'.SAKüBLTI KÖZMitFLÖDUBil . -I n n n a XM. évfolyam, o,, mol“ *Zn első szám. 1908£ MitktmiM'. .. K «\sa»w«B MNYYTARI-l&AZGATti Egész évri 5 Félévre . . SSJs/A1 ^WWUW / rófizetési díjak: « frt 5 ;• Negyedévre I Egye» számára 14 kr. | CrjVA/VVAA/W' AA/VW 0/JV Sjs/\AASJ\A/\fJV'S 0 va;i/\AA/\AAA/W\AAA/WA/\AAA/\/V\A/V\/\a5 | Hirdetések díja: f 1 Egy háromszor hasábozott| V gartuius sor, vagy annak | tál-mértéke 5 kr. I Bélyegdíj minden beigtatás 5 § után 30 kr. | I Nyilttér soronként zs kr. | I .4 hirdetés- és nyílttéri dijakra előre fizetendők. wwwwwwwwwwwwwwwwvo Maros-Torda megye és Maros-Vásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közgazdasági, közigazgatási érdekeit képviselő szépirodalmi közlöny. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkessztói szállás: Isisola (tyúkszer) utcza 2-4©. számú Ásznál, 'v-lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőséghez, pénzkohántények* $ * k adóhivatalhoz bérmentve küldendők. Kiadóhivatal: a. idaa. teatx. leáuayisaroia teSaa.yvaa.yojao.d.ájá'teaaa. (Szent-tyorgy-utcza lOfró sz. ■—I _____'-.A i-L lm—'.-------— .» - i " ;. • 1 frt 50 kr Ş ros-Vásárhelytt, 1881. január 8. q. //A.v.vw. **** 15 Előfizetési fölhívás a „Maros- Vidék‘* 1881-ik XI ik évfolyamára. A , Maros - Vidék“ programmja csak annyiban szenved változást, hogy a homlokzaton olvasható közérdekek mellett még a maros-tordamegyei gazdasági egylet, marostordamegyei tankerületi tanítótestület és a „Kemény Zsigmond társaság“ érdekeinek is szolgálatot kíván tenni azáltal, hogy közérdekű közleményei számára rendes rovatot vesz fel, s fent említett testületek ügyeit is megbízható forrás után hozza napvilágra. Ezen változás tetemes előnyére válik lapunknak, mert eddig elő is biztató előjelek mutatkoznak, melyek lapunk helyzetét egészen kiemelik az eddigi deficites küzdelemből. Hosszas programm helyett, csak a következő körülményt említjük fel, hogy lapunk olvasói kellően tájékozhassák magukat lapunk helyzetével színben: a szerkesztést és kiadást az 1881-ik évre alulírottak végzik. Szerkesztői munkásságunk már a tizedik évfolyamot kezdi, s így felesleges ezen tekintetben a szerkesztőségi ajánlat, kiadó hivatalunk igyekezni fog, hogy a lapkiadás pontosan és fennakadás nélkül eszközöltethessék, melynek elérhetése czéljából tisztelettel kérjük. előfizetőinket szíveskedjenek akár. Csíki Lajos ur könyvkeres HU-iPHL »WVWWWWV. ÚJÉVI TÁRCZA. Maros-Vásárhelyit, 1881. január 6-án. — Boldog újévet kivánunk. Milyen régi, elhasznált, kopott kifejezés, mégis minden újévvel megszokott ujulni ezen jó kivánság. Régen patriarchalis modorban, őszinte óhajtással szokott megújulni ez a jókívánság, ma már ez is igen modern alakot öltött, s ha mind így halad tovább, egy pár évtized múlva hangosan fog demonstrálni ellene a társadalom. Közéletünknek ezen hagyományos, ősi, ártatlan szokását is megkezdette vesztegetni a kufár önhaszonlesés, a kapzsi pénzhajhászat. Hiába adja ki írásban a minisztérium az újévi üdvözletek megváltására vonatkozó rendeleteit, hiába szerepel városunkban is az „újévi üdvözletek megváltása,“ mert olyan áramlatát a legkörmönfontabb pénzcsikarásnak nem igen lehet elképzelni, milyenre részint a szükség, részint pedig a pénzsóvárgás vezette az idén is az újévi üdvözlők sáskaseregét. Még a zártajtó sem volt képes megmenteni a családok nyugalmát, mert két tiarom napig lesték a pénzért kopogtatók a kínálkozó pillanatot, midőn a kiszemelt martalékot megejthették. A valódi szegények, árvák és ügyefogyottak részére hadd álljon fenn jövőre is az emberszeretet és könyörület gyakorlata; de hogy annyi mindenféle neme türessék meg a rafinirozottabb koldulásnak, mint amennyi az idén is nyilvánult, az ellen föllázad a szűkös pénzügyi viszonyokban élő polgárság jobb érzete s tiltakozik a sajtó, mint a közvélemény tolmácsa. Alig temette el a nagy dobok és rézhangszerek zűrzavaros lármája az ó-esztendőt, már megindult utczasorban a kéregetők légiója, melynek alig volt szereszáma városunkban. Különösen a kereskedő osztály s a lőtéri lakosság volt megtalálva még a rendes fizekedésében, akár Szabó Gyulánál a kiadóhivatalban lehetőleg az 1881-ik év 15-ikéig megtenni az előfizetéseket, hogy a nyomatandó példányok száma felől tudhassuk magunkat kellően tájékoztatni. A „Maros-Vidék“ előfizetési díja: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 30 kr. Vidékiekre nézve legczélszerűbb a posta- utalványok használata. Maros-Vásárhelytt, 1881. jun. j-án. Kerekes Sámuel, a,,Maros-Vidék“ felelős szerkesztője és tulajdonosa. Szabó Gyula, a Maros Vidéke kiadója. Maros Vásárhelyit, 1881. jan. 5 én. Mint régi ismerős teljes bizalommal köszöntök be a beállott újévben lapunk t. olvasó közönségéhez! A legőszintébb tiszteleti*:!üdvözlöm az eddigi jó ismerősöket kilencz évi folytonos szerkesztői munkásságom után, s felkérem a tizedik évre is az eddig tapasztalt szíves pártfogást szellemi és anyagi támogatást, munkatársaink és előfizetőink részéről. Lapom évkönyveit forgatva, minden évfolyamban volt szerencsém találkozhatni egy olyan változhatatlan névsorral, mely leghathatósabb indok volt arra nézve, hogy a sok nehézséggel járó szerkesztői pályát mi tizedik évre is elvállaljam, jóllehet, hogy már az 1880-ik év szeptember havában telt be tiz éve, hogy mint kisegítő szerkesztő már nagyobb városokban is kóstolgattam az írói pálya édes és keserű gyümölcseit, isten segedelmével, t. munkatársaim és előfizetőim támogatásával, lapom szerkesztése által egymásutánban és egy vállalatnál kívánom elérni az aránylag hosszú pályafutást, melyet valóban sok lelki küzdelem és anyagi áldozat árán szereztem meg. Most már odajutottunk, hogy lapunk — kiadónk előnyös föltétel mellett, — nemcsak hogy fenntarthatja magát, hanem nem sokára még honorálni is tudhatja a szellemi munkálatot. Ily kedvező előjelek mellett köszöntök be az 1881-ik évfolyamban t. olvasóinkhoz, s midőn újólag megköszönöm a kilenc év alatt éreztetett szíves támogatást, azt ismételten is bátorkodom kikérni szerkesztői munkásságom tizedik évfolyamára. Új programmot nem adunk, külön előfizetési fölhívásokat nem küldünk szét, mert a központi és vidéki versennyel szemben, mi megelégszünk, ha közvetlenül városunk és megyénk értelmisége csoportosul a „Maros-Vidék“ támogatása körül. Szerény kis vidéki lapunk szíves pártfogása reményében, régi jelszavunk mellett haladunk: kitartással előre! Hosszas bevezetés helyett boldog újévet kívánunk. olvasó közönségünknek a tizedik szerkesztői év és lapunk Xl-ik évfolyama kezdetével! Isten nevében, kitartással előre! Szerkesztőtéseket hozó egyének pénzkapzsisága által is, kik a városházánál nem igen kopogtatnak, hogy annál több idejük legyen a polgárság zsarolására. Sokan beérik azon felelettel, hogy „ki sem köteles fizetni" az ilyesmikért, de a „szemtelenségig“ űzött tolakodók eltávolítását megkísérteni aligha könnyű feladatnak tartanák? Húsz-harmincz forint nem is elég az ,,újévi üdvözletek megváltására“ némely látogatottabb helyeken, sok üzletben pedig a „pántlika repül“ és a „szappan sikamlik“ a szájas cselédeknek, hogy a „Kundschaft“ megmaradjon jövőre is. Nem egy szolgáló nyomatott névjegyet, hogy „gratulálhassa“ vele az új esztendőt egyenruhába bujtatott kedvesének! Csak egy pár tizeddel ezelőtt hol állott a vallásosság és erkölcsiség, s mivé válik egy pár tized alatt, ha ez a sikamlós irány meg nem változik? A cselédszegődés ma már oly teketóriás kezd lenni, hogy „közvetítő“ nélkül alig eszközölhető, s ha a „vissza-föltételek“ előlegesen ki nem köttetnek, a házirend megszorító intézkedései által rövidséget szenvedő „konyhahölgy" egy két nap múlva kész a szerződést felbontani. Ezen új évi kellemetlenségek rendesen a Sáranapi országos vásárig szoktak tartani, amíg a múlt évi szolgálatból megmaradott „felesleg“ tart, s „otthon“ kiveszik a leányzók az „apait és anyait“ a mulatságból. A vasárnapi tánczok szintén főpontjai szoktak lenni a „szeretős leányok“ újévi szerződéseinek. A „piaczikutnál“ levő találkozás az esteli vízhordás, vagy boltba menés rovásán is elkelhet. Szegény gazdasszonyok, ma holnap a 19066 Beköszöntő az újévben. 19086