Marosvidék, 1893 (23. évfolyam, 1-60. szám)
1893-01-01 / 1. szám
Marostordamegye és Marosvásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közigazgatási és közgazdasági érdekeit képviselő VEGYES TARTALMÚ HETIKÖZLÖNY, 1908. Elöfizetési díjak : Egéda évre............0 írt — Félévre...............3 . — Negyedévre..........1980 Egyes szám ara II kr. kr. Írdégtelen rr minden vasarnap. SZERKESZTOI SZALI.Á8: a Hajós utczában a 9. szám alatti házban. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, pénzküldemények a kiadóhivatalhoz vérmentve küldendők. Kiadóhivatal az ev. ref. fotanodai k«r»T vn?»»dóban Imreit Sándornál. Hirdetések dija : Jffigy háromszor hasabozott garm sor vagy annak térmértéke 5 kr -Bélyegdij minden begt. után 80 . .Nyikttór soronként 25 . A hird. és nyiltt. dijak előre fizetendők Előfizetési felhívás „MAROSVIDEK“ 1893. évi (XXIII.) évfolyamára. A „Marosvidék“ 1893. évi XXIII. évfolyamára tisztelettel közreadjuk előfizetési felhívásunkat. Lapunk programmja marad a régi, a mennyiben Marostordavármegye és M.-Vásárhely szab. kir. város közérdekében óhajtunk a sajtó útján lehető szolgálatot tenni, minden elkötelezéstől menten és hatalmi befolyástól szabadon. Meggyőződéseinket nem rendeljük alá semminemű külső érdekeknek s arra irányul fő törekvésünk, hogy a szabadszó, a szabadsajtó törvényeinek keretében, kifejezésére találhasson lapunk hasábjain. Politikával nem foglalkozunk, de a társadalmi kérdések megvitatása elől nem zárjuk el lapunk hasábjait. Munkatársaink folytonosan szaporodnak, mely előnyös körülmény csak fokozni tudja a szerkesztőség odaadó igyekezetét, hogy a tisztelt olvasó közönségnek minél változatosabb és közérdekűbb közleményekkel szolgálhasson. — A szerkesztőség kipróbált munkaképessége és lankadhatlan kitartása elég biztosíték lehet jövőre is a lapunk életrevalósága mellett. JelölTPilk marad a régi, kitartással előre. A „Marosvidék“ tárczája. Újév. Újév nevébe burkolódzva, Haladt előre az idő. Újév a szivnek vágyait fokozza, S ki tudja, végzetül mi jő ? Titokzatos kép van lefedve, Felette trónt ül a remény. Csakhogy ne vonjon gyászfátyolt nevedre Sok rombadőlt szent érzemény ! Újév, njitsd meg nemzetünknek, Egy jobb jövőt hivő hitét! Biztass, hogy bár az évek sírba tűnnek, Remény-várunk’ kibővitéd. Reményeinknek sziklavára, Fenn áll egy ezredéven át. . . Több ezredévnek, drága fénysugára, Ragyogja be e szép hazát! Anonimal. A. N.-hoz. Bár a sors elszakit Oh szép hölgy! tetőled, Lelkemet s szivemet Dúlják a fájdalmak: Olyan forró lángok Gyulnak fel bensőmben, úgy epedek mégis, Jó lányka — utánad. Élve üldöz, miként Vadat, a sors engem. Elfeledsz és mégis Te érted ég keblem. László Zsigmond. Előfizetési díjak: Egész évre. . 6 frt (12 korona). Félévre ... 3 frt (6 korona). Évnegyedre 1 frt 50 fr (3 korona). Az előfizetési pénzek Temesvári M. könyvkereskedésébe vagy a „Marosvidék“ kiadóhivatalába küldendők. Maros-Vásárhelyit, 1892. decz. 10. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Boldog újévet kívánunk! Boldog újévet kívánunk tisztelt olvasóinknak az 1893-ik év alkalmából! A haladó idő gyors egymásutánnal röpíti az éveket a múlt tengerébe, mig a jelen csak áthidalás a jövőre, mely nem szünik meg a kecsegtető reményt állitni ki az idősorompójába, mely biztatólag int: tovább, tovább! Mult, jelen és jövő. . . Az eltöltött időnek visszagondolása, a jelennek mérlegelése és a jövendő fürkészése mennyi gondolatot támaszthat ó év estéjén és újév reggelén a gondolkozó agyban, hány szivnek lassitja vagy gyorsítja lüktetését mennyi romhalmazt mutathat fel a szérdult fonógyárakból s mennyi csábító színjátékot varázsolhat elő a jövendő kaleidoszkóp képein ? ! Az újév küszöbén ezer, meg ezerféle gondolat tarthatja megszállva képzelődésünket. A hit ereje, a remény biztatása szép szikekkel festheti a jövőt, míg a sötét világnézet, gyászfátyolt láthat kiterítve az újesztendő időszakán. Hadd jöjjön a minek jőni kell! Csak az Istenben való hit, az emberi szeretet törvénye nem !Újra itt az újesztendő. . Újra itt az újesztendő, Újra zengek régi dalt, Bár a hit s remény szivemből, Már örökre, rég kihalt. . Hittem egykor szép szavadnak, Biztatott a hit s remény, Képzetemben itt a füldön, Már a mennyet hirdetem. Évre év jött és hitemre, A csalódás szállt csupán. . Tört reménynyel mért szaladnék, Tünde délibáb után? ! Tört reményem éjjelében, Csak egy csillag vezetett, Mind a sírig elkísér e Fény csillag, a „szeretet“ Újra itt az új esztendő, Újra itt a régi dal. . Láng szerelmem él örökre, Mig szivem végkép kihal! Dr. Kelen. Apróságok Lukács Béláról. 1886-ban lett Lukács Béla, a mostani kereskedelemügyi miniszter,, a m. kir. államvasutak elnökévé kinevezve. Hideg borzalom futotta át a hivatalokat. A vasminiszter csak szigorú, erélyes férfiút helyezhetett a nagy vasúthálózat élére, azt mindannyian tudtuk és habár soknak nem volt oka a szigortól félnie, némi aggodalom mégis bántotta e sorok íróját is. És az új elnök alig foglalva el állását, új szellem szállott az organizációba. A vér erősebben kezdett lüktetni: a nagy testület mintegy varázsütésre, teljesen átalakult. 4. rengeteg sok aktán ott volt látható az új elnök kezeírása. Direktívákat, utasításokat adott; véleményét egy-két rövid szóban írta az aktákra. Még a gyorsan dolgozó, régi, avatott tisztviselők is önként kérdezték: hogy győzheti az új elnök ezt a sok munkát? Mert óriási munkabírással lehetett csak úgy dolgozni, amint Lukács B. dolgozott. Mindent látott, mindent olvasott, figyelme mindenre kiterjedt. Egy alkalommal e sorok íróját hivatta magához. Megrendültem. Mi lesz most velem? Ha ezzel az emberrel szembe állok, megállom-e helyemet ? És Lukács Béla, amint beléptem hozzá, oly rendkívüli szívességgel fogadott, melyet soha életemben nem fogok elfeledni. Előadtam mondandóimat. Végighallgatott, megadta röviden az utasítást olyan alakban és oly kiváló szakértelemmel, hogy midőn már szobámban voltam, még mindig azon tűnődtem, honnan vette ez a férfiú azt a bámulatos tájékozottságot az én szakmámban? És ettől a percztől fogva hivathatott engem az elnök, bátran, sőt örömest jelentem meg előtte, mert a vaselnökben egy kiváló képzettségű, rendkívüli finom modorú férfiút tanultam ismerni. Pedig Lukács Bélának nagy feladat jutott osztályrészül. Hivatalát elfoglalva, teljesen új szervezet lépett életbe és, hogy ez az átalakulás ily nagy testületnél a legkisebb megrázkódtatás nélkül szenvedjenek hajótörést az élettengeren, akkor lehet elég lelki erőnk átküzdeni az életösvényen az 1893-ik évben is. Vajha az új esztendő hozhatna boldogságot drága hazánkra lehetne üdvöt árasztó a hazában élő és a hazát szerető honpolgárokra nézve! A hit és remény szövetneket gyújtjuk fel az újév küszöbén s ezzel haladunk tovább és tovább, mig a gondviselés napokat rendel számunkra. Az 1893. év beköszöntése alkalmából, boldog újévet kívánunk tisztelt olvasó közönségünknek! Szerkesztő. A második műegyetem érdekében A Maros-Vásárhelyen felállítandó második műegyetem érdekében, Budapestről 1892. decz. 27-iki kelettel, előkelő állású férfiútól, gyakorlott tollal írva, a következő levelet vettük : Kedves Szerkesztő barátom! A marosvásárhelyi, kereskedelmi és iparkamara csak rövid ideje áll fenn, de céltudatos törekvésével, komoly munkálkodásával máris magára vonta az ország kereskedelmi és iparos közönségének figyelmét. Legújabb határozatával pedig, mely szerint fel- terjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez, egy második műegyetem felállítása iránt, oly fényes jelét adja hivatottságának és körültekintésének, mely méltán megérdemli a hazai sajtónak is legmelegebb érdeklődését és támogatását. És mit tapasztalunk? Ne vedd rész néven e szemrehányást kedves barátom, mert ez téged is, a te lapodat is illeti; vártam, hogy elsősorban lapod, mint M.Vásárhely legrégibb lapja, fog ez életrevaló, fontos kérdéssel foglalkozni. Vártam, hogy az ottani kereskedelmi és iparkamara ezen kiváló fontosságú határozata mellett állást foglalva, a kérdést minden oldalról megvilágítani, magát a javaslatot támogatni fogod.