Medgyesi Ujság, 1913 (9. évfolyam, 367-416. szám)

1913-01-05 / 367. szám

V .■ Wi Medgyes, 1913. január 5. Szerkesztőség: M­edgy­es, Vasut-utca 7. A közlemények és hirde­­­tések e cimen; előfizetései és hirdetési dijak a kiadás­­hivatal címére küldendő Előfizetési árak: Negyedévre 2 kor., egye szám 16 fillér. Megjelenik minden vasárnap. IX. évfolyam 367. szám. Hivatalos hirdetések 100 szóig 10 korona, azon­felül minden 100 szó 3 kor. Magánhirdetések meg­egyezés szerint. Társadalmi hetilap. ih Nyik­tér soronként 40 fillér FIGYELŐ. Karácsonyi jótékonyságok levegője tölti be az ó esztendő végét. S ez jól is van igy. Az eszten­dőnek legalább a végéig tegyünk jót, ha már elmulasztottunk jót tenni az egész éven át, mert jót tenni keresztényi kötelességünk. De vájjon mindenki kötelességnek fogja-e föl a jótékonyságot? Nincs-e annak némi kis üzleti szaga? Megvalljuk, nekünk nem tetszik a nagy lármával, kérkedéssel, de még az elérzékenyüléssel teljesített jótékonyság sem. A bal ne tudja, mit tesz a jobb. A jótettért hálára számítani üzlet, fizetésjavításról vagy épen előlépésről ábrándozni meg annak fejében — pisz­kos üzlet.* Nem mindig áll, hogy az elavult, korhadt intézmények romjain épülnek fel új, egészséges intézmények. Persze nem volnánk magyarok, ha nem épen mi rajtunk válna be a fenti tétel igaz­sága! A „Ház“ asztalán fekszik az „új választójogi javaslat“. Tehát bevonul egy újabb népréteg az „alkotmány sáncaiba“. Bennünket természetesen csak társadalmi és erkölcsi szempontból érdekel és itt önkénytelenül eszünkbe jut az ép, egészséges alma sorsa, amely javítási szándékkal került egy kosár rothadt alma közé; eszerint pedig — a tár­sadalom korrupt volta mellett — nem láthatunk egyebet e javaslatban, mint egy „új népréteg“ demoralizására irányuló akaratot. * A magyar kaszinó életében is lezáródott egy év! A mérlegről talán jobb volna hallgatni, ha nem tartanók a kaszinót a medgyesi magyar társadalmi élet megteremtésében vezérszerep betöltésére hiva­tottnak. Embert kérünk a kaszinó élére, ki minden tekintetben intakt, ki egyéniségének súlyával képes lesz megteremteni a társadalmi kapcsot, eltüntetni a társadalmat bomlasztó kicsinyes gondolkozást, ki erőt tud önteni a senyvedő szervezetbe s akkor még hisszük, hogy a mérleg kedvezőbb eredmény­nyel fog záródni, mert holmi „Uránia“ előadástól egymagában aligha várhatunk csodákat. * Csodálkozhatunk! Pedig így van! Medgyes magyarosodik! Ez örvendetes jelenség volna úgy egymagában, ha nem a „saját kárán tanul a magyar“ féle mondásnak szükségszerű következménye gya­nánt jelentkeznek. Mások okulnak - különösen a következményeiben oly súlyos eseteken , mint elrettentő példákon. De minek is állanánk mi Nagysármás mögött, ha már egyszer gázunk van? ❖ Nagy emberek privilégiumát képezi, hogy gondolataikat olykor mystikus homályba burkolják. Ezek alapján milyen nagy számban mutathat fel a medgyesi magyarság nagy embereket, amidőn a medgyesi magyar társadalom megteremtésének gon­dolatát oly mély homály fedi? Avagy lehet egy gondolatot nagyobb homály­ban elképzelni mint azt, amely még meg sem született ? "7 HÍREK. Előfizetőinket felkérjük, hogy e hát­ralékos, valamint az új évre szóló díjakat mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A marosvásárhelyi főispán beikta­tása. Dr. Bernády György marosvásárhelyi polgármestert a király Marosvásárhely tv. város főispánjává nevezte ki. A főispáni beiktató január 11-én lesz, mely alkalom­ból Torda város polgár­mestere az erdélyi városok polgármestereihez a következő tartalmú levelet intézte: „Dr Bernády György Marosvásárhely város polgármestere főispánná neveztetett ki. E kinevezés dokumentálja azt, hogy az érdemes mindig megkapja a ,­maga jutalmát. Bernády György polgármestersége alatt példát statuált arra, hogy céltudatos, kitartó munkával egy kis várost nagy, modern amerikai városá lehet fej­eszteni. Az ő tevé­kenysége buzdításul szolgálhat valamennyi erdélyi városnak. Bernády György főispáni beiktatása 1913. január 11-én fog megtar­tatni. A beiktatás az erdélyi polgármesterek házi ünnepe kell, hogy egyen és a pol­gármesteri kar önmagát is megtiszteli akkor, amidőn egyik volt kartársának ünnepeltetésében személyesen vesz részt. Ez alapon azon tiszteletteljes kéréssel for­dulok az igen tisztelt Kai társ úrhoz, hogy Bernádi György főispáni beiktatásán szemé­lyesen résztvenni kegyeskedjék . . . stb. Uj gimnáziumi tanár. A medgyesi ev. sath. főgimnáziumnál megüresedett tör­ténelmi és földrajzi tanszékre Molitorisz Károly tanárt választották meg. Városi mozi Segesvárt. Segesvárról írják: Segesvár város házi kezelésű mozi­vállalatot indít. Helyesnek tartjuk, hogy az értékcsiklandozásra számító vállalkozók kezéből hatósági kezekbe megy át ez a kényes vállalat. A város azonkívül, hogy garanciát nyújt az erkölcsös irányzat műve­léséért, bizonyára legalább és annyi helyet biztosít a magyar szövegnek, mint a magán­vállalat, mert nem gondolnák, hogy a magyar szöveg kijátszása volna a mellék­célja a városi kezekbe való átvételnek. Földgáz magánosoknak. Az a hír terjedt el országszerte, hogy a pénzügy­­miniszter az erdélyi földgázból városoknak és gyárosoknak nem fog átengedni.­­ Ezt megcáfolja most egy tudósítás. Esze­rint a kissármási földgázkútból Torda városnak 1000 köbmétert, a Mendel-féle sörfőzdének 4000, Mendel Simon gazdasá­gának 300 és a létesítendő mírmalomra 1500 köbméter földgázt engedélyezett. A zeneegylet karácsonyi hangver­senye. Egy válságos korszak után végre valahára a zeneegylet jobb időknek nézhet elébe. Az új vezetőség céltudatos, biztos keze már­is meglátszott az egészen, nem volt fércmunka,­­ hanem precíz betanulás, szépen és gondosan összeállított műsor. A zenekarnak ugyan nem volt meg a rendes létszáma, de azért derekasan állta helyét. Az énekkarok is mind jók voltak. A szólis­ták közül Lehrer H. gyönyörű csengésű baritonjával, Draser tanár hangulatos har­monium kísérete mellett Tannhäuserből énekelt nagy hatással. Örvendetes, hogy ez az értékes és közkedvelt énekes újra a nyilvánosság elé lép. Schuster tanár szintén Wagnert énekelt, Ipsen Marichen és Ram­­pert H. pedig egy kettőst adtak elő általá­nos tetszés mellett. Moeferdt H. egy hegedűverseny előadásában ragyogtatta magas nívón álló tudását. A sikerült és hangulatos estélyt egy intim táncmulatság zárta be. Az eperjesi jogakadémián az 1912— 1913. tanév II. felére a beiratások 1912. január 7-ikétől 19-ikéig eszközlendők, az előadások január 23-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek január 20—22. nap­jain dékáni-, azután pedig tanári-kari enge­déllyel lehet helye. A félévi tandíj 50 K. Evangélikus lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallga­tók vallásfelekezeti különbség nélkül részesül­hetnek a Collegium kebelében fennálló, újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményében; ebéd- és vacso­ráért a második félévben 108­­ fizetendő. A joghallgatók a tápintézetbe havonkint is beléphetnek, mely esetben ebéd- és vacso­­ráért 19 K fizetendő. A reggeli díja havon­kint (tej) 3 K, (kávé) 5 K. Az arra érde­mesek igényt tarthatnak a Collegium által évenkint kiosztatni szokott ösztöndíjakra, valamint a szegénysorsúak tandíjmentessége tápintézeti­ díj felengedése s a jelentékeny alaptőkével rendelkező „jogász segélyegy­­let“ támogatására. A jogakadémiai ifjúsági valamint a collegiumi nagy­könyvtár — utóbbiban nyilvános olvasótermek — a hallgatóság rendelkezésére áll. A karácsonyi és félévi szünidőben mindennemű felvilá­gosításokkal, levélbeli megkeresésre, szive­­sen szolgál a jogakadémia dékáni hivatala. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi Collegiumának teljesen átalakí­tott és kibővített jogakadémiáján — a hazai ág. hitv. ev. vallásfelekezet ez egyetlen ily­nemű tanintézetén, — az 1912—13. tanév I. felében a következő tanárok működtek: dr. Mikler Károly dékán, dr. Ereky István, dr. Flórián Károly, dr. Hebelt Ede, dr. Horovitz Simon, dr. Réz Mihály, dr. Obetkó Dezső, dr. Szlavik Mátyás, dr. Máriássy Béla, dr. Agaléter István. Az 1912—1913. tanév első felében a jogakadémián össze­sen 270 hallgató volt beírva, úgy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tan­intézet a hazai tíz jogakadémia között az első volt. Az akadémiai ifjúság egyesületei a jogásztestület, a segélyegylet, élénk működést fejtettek ki. A városban egész­séges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos. Eperjesen, 1912. decem­ber havában a Jogakadémia dékáni hivatala. A helybeli Szent­ Ferencrend a világi harmadrend szegényeinek felsegélyezésére és saját könyvtára javára, újév napján, műsoros estélyt rendezett. Mint rendesen

Next