Méhészet, 1957 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1. szám
A 16. nemzetközi méhészeti kongresszusról — II. közlemény — Betegség, mérgezés Biológiai védekezés a betegségek ellen. Bordiert (Német Demokratikus Köztársaság) a védekezés általános irányelveiét fejtegette. A költésrothadást és atkakórt évtizedek szívós munkájával sem lehetett megszüntetni. Más módokhoz kell folyamodnunk. A mostani szigorú rendszabályok fölöslegesek olyankor, amikor csupán a kórokozót állapítják meg. Csak akkor kell élni velük, amikor gazdasági kártól is kell tartani. A beteg családok kiirtása nem volt olyan eredményes, amilyennek ígérkezett. Meg kell fontolnunk, hogy nem volna-e helyesebb mindaddig tűrni a betegséget, vagyis fertőzött családokkal méhészkednünk, míg a méhcsaládok elég népesek és termelnek, tehát míg nincs gazdasági kár a betegségből. Ehhez azonban a méheket úgy kell tenyésztenünk és kezelnünk, hogy a betegségek ne tudjanak elhatalmasodni. A költésrothadásos családokat ősszel gondosan át kellene vizsgálni, a fertőzött fiasításos lépeket elszedni és a családokat szulfonamid vegyületekkel etetni. Az atkakór ellen fontos, hogy a fiatal méhek fertőzésének alkalmát csökkentsük és a beteg öregek elhullását gyorsítsuk. Ajánlható erre a serkentő etetés a tisztulórepülés és a betelelés után, a vándorlás, a kijáró méhek elkülönítése röpített zajjal. Többet kell törődnünk a családok ellenállóképességének fejlesztésével és hasznosításával a betegségek leküzdésére. Ha azonban a családok elnéptelenednek, vagy a fertőzés veszélye növekszik, be kell avatkozni. Ezt az előadást kiegészítette a Jordáné (Ausztria) az atkakór elleni védekezésről. Tapasztalata szerint a fertőzött méhek száma élettani hatásokra annyira csökken, hogy a család népes marad. Fontos pl. a korai tisztuló kirepülés és a nagy, szabad kijárónyílás, így a fertőzött idősebb méhek idejében szabadba jutnak és elpusztulnak. A szűkített, takart vagy kicsi kijáró meggátolja ezt. Annak, hogy az atkakóros családot vegyi szerekkel sikeresen kezelhessük, a nagyon fertőzött méhek korai elpusztítása a feltétele. Hasznos, ha a méheket erősen foglalkoztatják, mert a gyűjtők elhullásával a család népessége gyorsabban megújul. A vándorlás tehát jó hatású. — A francia és jugoszláv hozzászólások elismerték a természetes védekező módok, a méhcsaládban szunnyadó ellenálló erő támogatásának fontosságát, de a Borcherténél erélyesebb védekezést kívántak továbbra is. A betegségek elterjedtsége és a körülmények országonként különböznek, a védekezés sem lehet ugyanaz. A gyomorvész elleni küzdelemmel Bailey (Anglia) foglalkozott részletesen. Személyesen nem jelenhetett meg, előadását fölolvasták. A gyomorvész terjesztésében egyesegyedül a lép fontos. Ennek akkor is igen nagy a jelentősége, ha a családot a mostanában ajánlott gyógyszerekkel (Nosemack, Fumagillin) kezelik. Szerencsére a lépeket könnyen és veszélytelenül lehet fertőtleníteni tömény ecetsav gőzével. Ez egyúttal a gyomorvész kísérője,a Malpighamoeba ellen is jó, a nagy és kis viaszmoly petéjét, hernyóját, bábját pedig 24 óra alatt megöli. A rothamstedi kísérleti intézetben 250 erősen, szinte 100%-ig fertőzött méhcsaládban 4%-ra lehetett a fertőzést csökkenteni a lépek ecetes fertőtlenítésével. 1956. áprilisában csak két családban volt 10%-nál több beteg méh, 9 családban pedig 100 vizsgált méh között csak 12 beteget találtak. A rothamstedi intézetben minden tartaléklépet fertőtlenítenek ecetsavval. A beteg családok fiasításos lépeit a keretlécen megjelölik és később, a fiasítás kikelte után azokat is fertőtlenítik. (Az ecetsavas fertőtlenítést a „Méhészet“ 1954. 101. lapján és a „Méhek között“ 4. kiadása 627. lapján ismertettük.) Az atkakórt Magyarországon még nem találtuk, de Európában elterjedt. A veszély bennünket is fenyeget, mert a betegség több szomszédunkban pusztít. Okozóját, a méh légcsövében élősködő Acarapis-atkát a kaptár levegőjébe juttatott mérgező gázokkal igyekeznek megölni. A kongreszszus részletesen foglalkozott az atkakórral. Hirschfelder (Német Szövetséges Köztársaság) szerint Szardiniában a méhcsaládok 7э százaléka, Csehszlovákiában 30 százaléka fertőzött. A betegség terjedését a fertőzött családok lekénezésével nem lehetett meggátolni. Felismerése ugyanis nehézkes, tehát mindig maradnak beteg családok. A gyógyításra ajánlott régi híres Frow-féle szer ma már háttérbe szorul. Használata gyakran rablást okoz, a fiasítás is elpusztulhat. A télizöld olaj (metilszalicilát) ajánlása azon a téves föltevésen alapszik, hogy az atka szaglásával keresi föl a méheket, az erős illatú télizöld olaj tehát megzavarja tájékozódását .