Méhészet, 1967 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
QJLf esztendő kiűző hin A harmadik ötéves terv jelentős célokat tűzött ki mind az ipar, mind a mezőgazdaság fejlesztésére, az ország erőforrásainak gyarapítására, és a nemzeti jövedelem növelésére. Az erre irányuló erőfeszítésekből minden gazdasági ágnak, tehát a méhészetnek is vállalnia kell az arányosan reá eső részt, s minden dolgozónak közre kell működnie a tervben előírt feladatok megvalósításában. Az ötéves tervidőszak második esztendejébe lépve, már minden téren kibontakoznak azok az eredmények, amelyekből következtetni lehet a továbbiakra, és arra is, hogy a gazdasági élet irányításának új rendszerében milyen kérdések várnak még megoldásra. A méhészettel kapcsolatos tervfeladatok nagyobb részének végrehajtása, a fejlődés irányítása, alapjainak megteremtése, és eszközeinek a biztosítása az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ munkakörébe tartozik. Az új esztendő küszöbén felkerestük Kocsis Sándort, az OMSZK igazgatóját, hogy tájékoztatást kérjünk tőle a méhészetet érintő fontosabb kérdésekről. 1. Hogyan alakult a méhészeti termelés és értékesítés az elmúlt esztendőben? Az 1966-i méhészeti év elég viszontagságos volt, s alaposan próbára tette a méhészeket. A tavasz az átlagosnál jóval szeszélyesebb időjárást hozott. A méhcsaládok tavaszi fejlődése megkésve és vontatottan indult. Április első hetében még sokfelé volt éjszakai lágy. Április közepe táján szinte átmenet nélkül felmelegedett, s tartósan meleg is maradt az idő. Ennek eredményeképpen az addig fejlődésükben visszamaradt akácrügyek rohamosan növekedtek. Május 8—X0-e táján teljes virágzásban voltak a korai akácosok. Ezzel a gyors fejlődéssel a méhcsaládok nem tudtak lépést tartani. Csak a kései akácvirágzás vége felé érték el a rohamos hordás kihasználásához megkívánt népességet. Részben ennek, részben az egyenletesen kedvező időjárásnak, részben pedig a virágzás elhúzódásának tudható be, hogy — bár nem igen akadt kiugró napi eredmény — az összes gyarapodás mégis várakozáson felüli volt. Az első akác eredménye kitűnőnek mondható mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve. Sajnos, a második akác virágzásakor elromlott az időjárás, éppen akkor, amikor a méhcsaládok már körülbelül elérték a gyűjtés szempontjából legkedvezőbb népességet, így a második akác csak mintegy 50%-os eredményt adott. Mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy az akác virágzása jó közepes hordást adott, s méhészeink azt kellően ki is használták. A nyár első felében csaknem mindenütt volt még több-kevesebb hordás (szöszösbükköny, somkóró, napraforgó), második fele azonban egészen kedvezőtlenül alakult. Különösen kedvezőtlennek minősíthető a hosszantartó, enyhe, a legtöbb helyen azonban hordástalan ősz. Az enyhe időjárás, valamint a kései etetés serkentőleg hatott a hasításra. A kései fiasítás fogyasztása pedig már a téli készletet apasztotta, így sok helyen szűkös élelemmel teleltették be a méhcsaládokat. Résen kell lenni tehát a tél vége felé, s amint lehet, cukorlepénnyel kell segíteni a családokat. Nagyon jó szolgálatot tehet a gyógyszeres cukorlepény. A vándorlás mértékére jellemző, hogy a fuvardíj visszatérítés összege a tervezett 3 millió forint helyett 4 millió forintra rúgott, ami 33%-os túllépést jelent. A fuvarrakományok alapján végzett számítások szerint 290—300 ezer méhcsaládot vándoroltattak. A szállítások 2/3-a az akácra, 1/3-a a kora tavaszi és a nyári időszakra esett. Ha tudjuk, hogy a legtöbb méhészet kétszer, sőt háromszor is szerepelt szállítmányként, akkor megállapíthatjuk, hogy az összes méhészeteknek a fele se vándorol. Minthogy pedig a meglevő méhlegelőink által termelt nektár tekintélyes hányada ma még begyűjtetlenül kárba vész, méztermelésünk növelésének egyik kulcsa a vándorlás kiszélesítése. Az 1966-ban termelt méz mennyisége körülbelül 10 ezer tonna, vagyis ezer vagon. 600 ezer méhcsaládra Kocsis Sándor igazgató ORSZÁGOS MÉHÉSZGYŰLÉS A „Méhészet” novemberi és decemberi számában meghirdetett országos méhésztalálkozót nem február 3-án, hanem 2-án, délután 5 órai kezdettel tartjuk a Földművelésügyi Minisztérium földszinti nagytermében (V., Kossuth Lajos tér 11.) Előadások: Őrös Pál Zoltán : Újabb méztermelő kísérletek. Koltay Pál: Hogyan készül a szaklap? SZERKESZTŐSÉG 3