Méhészet, 1973 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
A füzek és a méhészet A FÜZEK MÉHÉSZETI JELENTŐSÉGE A füzek a korai nektárt és a virágport adó természetes méhlegelő igen fontos növényfajait képviselik. Vándorolni is érdemes rájuk, ha sok van belőlük, pl. a Duna és a Tisza mentén, a Körösök vidékén. Régebbi megfigyelések szerint a Tisza füzeseiben „meghízott” kasos családok sokszor már áprilisban rajzottak. A fűz legnagyobb méhészeti jelentősége az, hogy a családok a korai főhordásra (akácra) megnépesednek. A virágzás sorrendje ugyanis: fűz, gyümölcs, repce, akác. A fűzfa mézét elnyeli a fészek, föléli a fejlődő család fiasítása, így fölösleg, kivált nagy kaptárból, ritkán jut. Táblázatomban összefoglaltam a legfontosabb füzek virágzásának idejét és a begyűjthető anyagokat, a legfontosabb telepítési helyek felsorolásával. Többféle fűz jóval lombfakadás előtt virágzik. A legkorábban nyílók, mint a kecskefűz, ennek hibridjei és a boroszlánfűz különösen fontosak a méhek számára. A táblázat szerint a füzek zömének virágzása március elején kezdődik és egyes fajtáké egészen június végéig tart. A legfontosabb, bő virágport és nektárt adó fajtákon belül is eltarthat a virágzás 2—3 hétig. A méhek a porzós barkákból nektárt és virágport, a termős barkákból csak nektárt gyűjthetnek. A füzek, a közeli rokon nyárral ellentétben, rovaroknak nyíló virágokat hoznak. A hímvirágok legtöbbször ragyogó sárga portokjaikkal, a nővirágok nektárjukkal csalogatják a méheket. Az erős, felálló barkák sok kis virágjukkal jó támaszt nyújtanak a méheknek és a megporzást végző más rovaroknak. Amikor a legjobban virágzó füzeket a méhészet közelében elszaporítjuk, ügyeljünk arra, hogy csak porzós barkájú egyedekből vegyünk dugványt. Ugyanis a füzek — a nyárakhoz hasonlóan”— kétlakiak, azaz általában egy fa vagy cserje csak hím, vagy csak nővirágokat hoz. A jól összeválogatott, különböző időben virágozni kezdő fajokat megfelelő helyre telepítve, a méhészet állandó helyén bő nektárról és virágporról gondoskodhatunk. A tűzről helyenként július végétől, vagy augusztus elejétől kezdve bizonyos mértékben édesharmatot is hordanak a méhek. Ez azonban mint téli eleség káros a méhekre. A szovjet irodalom szerint az 1 ha-ról nyerhető méz súlya 150 kg-ot elérhet, míg a jó mézelőnek tartott hajdina 1 hajáról csak 70 kg gyűjthető be. A FÜZEK ÉRTÉKES BIOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI A füzeknek számos olyan kiváló tulajdonságuk van, melyek a méhészetet is szolgáló ültetvények gyors és viszonylag olcsó telepítését minden termőhelyen lehetővé és indokolttá teszik. 1. Ez a fanem kereken 500 fajával egyike a fajban leggazdagabbaknak. Ezenkívül számos fűzfajnak nagy a fajon belüli változatossága. Egyes fűzfajoknak több mint 100 természetes változatát írták le. A genetikai sokoldalúság tükröződik az egyes fajok és változatok nagyon eltérő alakjában. A törpecserje (Salix herbacea) vagy kúszó alakoktól, a cserjéken és félfás típusokon keresztül az elsőrendű faalakig minden megjelenési formát megtalálunk. 2. A Salix nemzetség természetes elterjedési területe felöleli Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övének legnagyobb részét, sőt messze belenyúlik a trópusokba. Az egyes fajok termőhelyi igényei tehát tág határok között mozognak. Kifejezetten szárazságtűrő alakok (pl. S. acutifolia) mellett az ártéri és lápi alakok is gyakoriak. Ezek hosszan tartó elárasztást és pangó, oxigénben szegény talajvizet is jól bírnak. Az éghajlati igények tekintetében a füzek elterjedési határa a sarki és alpesi fahatár felett tenyésző alacsony cserjéktől a tropikus őserdők fáiig terjed. Nálunk alig akad olyan termőhely, amelyen egy vagy több fűzfaj meg nem élne. 3. Nagy előnyük az azonnali és fiatalkori gyors növekedés. Van olyan kenderfűz fajtánk, mely az első tenyészidőszak alatt sima dugványból 345 cm magasra nőtt és hektáronként 340 g, vagyis 400 m 3 fatömeget adott. Az egyéves fűztenyészetek pedig csak a 3—5. évben érik el rendes hozamukat. 4. A korszerű termesztési módszereket, elsősorban a trágyázást és öntözést a fafajok közül leginkább a fűzfélék hálálják meg. 5. A füzek egyik legnagyobb előnye, hogy dugványról kitűnően szaporíthatók. Ennek következtében sokféle telepítési mód alkalmazható. A korszerű üvegházi ködpermetezéssel a dugvánnyal nem szaporítható fűzfajok (kecskefüzek) is rövid idő alatt meggyökeresednek. 6. A keresztezés, illetve a természetben fellépő kereszteződés következtében újabb hibridek állíthatók elő, illetve jönnek létre, amelyek mind új alkalmazási lehetőséget biztosítanak a füzek számára. A füzek a keresztezéses nemesítésre eszményiek az egyszerű vízkultúrás keresztezési mód, a nemzedékek gyors egymásutánja, a gazdag magtermés és dugványról való könnyű szaporíthatóság révén. hol létesítsünk füzeseket? Fontos szerepük van a füzeknek a mezővédő erdősávokban. Itt elsősorban néhány faalakú, keskeny koronájú fehér- és törékenyfűz és ezek hibridjei (S. alba és S. fragilis, ill. S.X.rubens) ajánlhatók. A keskeny, 1—2 soros sávokban felváltva egy nyárat és egy faalakú füzet ültethetünk 3—4 m távolságban. A hézagokat a talaj közelében fűzcserjékkel, gyertyánnal vagy mézgás égerrel zárjuk. A faalakú füzek gyors, évente kb. 1,5 m növekedése következtében a megkívánt védőhatás gyorsan bekövetkezik. A tüzek szél- és viharállók, valamint fagykárokkal, állati és növényi parazitákkal szemben ellenállók. Üzembiztos fafajok, mert még olyan termőhelyeken is megélnek, ahol a talajvíz nagyon közel van. Gyökérrendszerük erősebben behatol a talaj mélyebb rétegeibe, és kevesebb vízszintes gyökeret növeszt, mint a kultúrgárak. A belőlük létesített szélvédők jól átfújhatók és a szomszédos mezőgazdasági területeket árnyékolják. Az erdősávok szélső soraiba telepített fűzbokrokat rendszeresen tőre kell vágni, így értékes 1—2 éves fonófüzet, 3—4 éves botot vagy rőzsot, illetve vékony katóanyagot nyerhetünk. Nagy előnye a szegélyekre telepített fűz-bookorsoroknak, hogy a szomszédos szántók irányába gyökérsarjakkal nem terjednek, gyökérfüggönyükkel pedig a sáv belső soraiból kifelé irányuló sarjadzást megakadályozzák. Nagy előnyük továbbá a fűz cserjesoroknak, hogy tetszés szerinti letermelésükkel — mint érzékeny fényrekesszel — szabályozhatjuk a sáv szerkezetét, hófelfogó és széltörő hatását. 3