Méhészet, 1985 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Tisztázzuk Miért 7-10 mm a méhjárat? A méhészműhelyben suhog a fűrész és gyalu. Nem érdektelen e biológiai és műszaki kérdést feltenni. A helyesen elkészített méhlakásokkal méhészkedőknek talán jelentéktelennek tűnik ilyen aprósággal foglalkozni. A múlt század közepéig igen nagy nehézséget okozott ez a néhány mm. Általánosan ismert, hogy az ember ősidőktől fogva kapcsolatban volt a mézelő méhekkel, s ebből alakult ki a fejlődés során a méhészkedés. A keretes kaptár azonban közel sem ilyen régi keletű! A méhészeti irodalom általában 1683-ra teszi a legrégibb keretes kaptár megjelenését. Feltalálójáról nem sokat tudunk, tény, hogy Angliában jelent meg az említett találmány. Ezt még számos kisebbnagyobb újítás követte. A keretet már jóval korábban ismerték a méhészek, de a keret a kaptárba téve olyan problémát okozott, amelyet kezdetben nem tudtak megoldani. Az egyik ilyen kérdés éppen a méhjárat volt. A feleletet ugyan a természet ősidők óta megadta, de a méhész ezt nem vette észre. Kezdetben a „„keretet” csupán a felső keretléc jelentette, így a méhek oldalt a kaptár faláig építettek. Ezt az építményt minden kezelésnél el kellett vágni. Ez a gyakorlat a mai méhész előtt sem ismeretlen, mivel bizonyos esetekben napjainkban is szükség lehet az említett műveletre. Azt azonban könnyű elképzelni, hogy minden egyes keretnél ismételni a zugépítmények elvágását — különösen mézes lépek esetén — nem szolgált az újonnan felfedezett keretes kaptárak javára. A másik lehetőség, amikor az alsó keretléc szinte érintkezett a kaptár falával, szintén nehézkessé tette a kezelést az állandó propoliszos ragasztás miatt. Így nem csoda, ha kezdetben a legtöbb új méhlakással csak üresen lehetett méhészkedni. Pedig igen egyszerű. A méh 5 mm átmérőjű tora, s 12 mmes testhossza könnyen elfér egy 5ХЮ mm-es járatban. Ilyen átjárókat szívesen hagynak maguktól is. Az 5 mm-nél kisebb rész propolisszal, a 10 mm-nél nagyobbat viasszal építik be. A fenti nehézségeket és megoldásokat külföldön szinte egyszerre látta meg az amerikai Langstroth 1851-ben és a német Berlepsch 1853-ban. Mindketten „eltalálták” a méhjárat méretét. Hazánkban Kövesdi Szarka Sándor 1844-ben tette közzé kaptárját. Ekkor a méhjáratot is helyesen állapította meg, bár nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget. Eredetileg 1/2 hüvelyknyi hézagot hagyott, majd ezt a felére csökkentve (kb. 6,5 mm) eljutott a helyes méretig. Jelenleg, általában 10 mm-es méhjárattal készítik a kaptárakat. E 10 mm biztos támpont a kaptártervezőknek és készítőknek. A keretméret és keretszám megadásával pontosan el lehet készíteni a kaptárakat. A keretméret mindig a külméretet jelenti. A méhjárat felfedezése forradalmat jelentett a méhészeti iparban. Ez tette lehetővé a mai mozgatható keretes méhészkedést, a pörgető és műlép használatát, amelyek nélkül el sem képzelhető ma már a méhészet. A méhjárat egyben a méhészetben elengedhetetlen pontos munka példája is. A már-már elfelejtett felfedezők emlékét idézve reméljük, hogy a méhészetben még sok csodálatos felfedezni való vár, hiszen ezt a magától értetődő 1 cm-t is mily sok évszázados méhészkedés után „tisztáztuk”. Szalainé Mátray Enikő Gödöllő 1985. január Szellemi és fizikai erőgyűjtés hava. Olvasóink figyelmébe ajánljuk Pató Sándor írását saját kikísérletezett anyanevelési módszeréről; Pécsváradi István műszaki bemutatóját a méhlefúvóról és kézidaruról. Ne felejtsük! Január a méhek életében a nyugalom ideje. Ezt kell a méhésznek gondos felügyelettel biztosítania. A családok csendes, alig hallható zsongással jelzik, hogy a telelőfürtben folyik az élet. Előfordulhat, hogy a családok a tavalyi száraz nyáron nem mindenütt gyűjtötték be a teljes téli készletüket. A méhész a hiányt augusztusban, szeptemberben etetéssel pótolhatta. Aki valamilyen okból nem egészítette ki az élelmet, télen is megteheti. Ilyenkor csak kemény cukorlepényt vagy kockacukrot lehet tenni közvetlenül a méhfürtös keretek tetejére, egy enyhébb napon a déli órákban. Januárban, februárban előfordulhatnak melegebb napok, amikor a hőmérő felszökik 10 °C-ra vagy fölé. A méhek a déli órákban megjelennek a kijáróban és esetleg röpködni is kezdenek. A kaptárak elé havas télen tehetünk hullámpapírt, fedéllemezt, farostlemezt és más hasonló anyagokat, hogy a leszálló méhek ne gémberedjenek meg a havon. Erdős, ligetes vidéken kellemetlen látogatója a méhesnek a zöldharkály. Hegyes csőrével a kaptáron nyílást forgácsol, hogy téli csemegéhez juthasson. Szinte biztos pusztulás a megtámadott kaptár népének. A kaptáraktól csak apró lyukú kerítésdrót kihúzásával tartható távol. Havas napokon gyakori látogatója lehet kaptárainknak a széncinke. Kedves, hasznos madár, de élelmet keresve megkopogtatja a kijárónyílás szélét, és a kijövő méheket elkapja. A családok nyugalmát a cinkék háborgatása ellen a kijáró fölé, rajzszeggel odatűzött födémlemezdarab védi. A szállódeszkát teljes szélességben takarni kell. Oldalt a méhek kiröpülhetnek. A cinke viszont nem búvik a lemez alá. Ez a szemben fújó szél ellen is véd. Az előrelátó, gondos méhész különben télen is mindig talál magának a méhészkedéssel összefüggő tennivalót a méhesen kívül is. A tartaléklépek kiválogatása, selejtezése, a viasz kiolvasztása, a kaptárak, eszközök javítása, karbantartása, vagy újak készítése, keretszegezés és hálózás mind olyan munkák, amelyeket télen célszerű elvégezni, amikor a szabadban nem lehet semmit dolgozni. Hideg vidéken előnyös a méhcsaládok zárthelyi teleltetése. Az ínséges, gyenge népességű családok is megérik így a tavaszt. A siker feltétele: száraz, szellőztethető, sötétíthető, nyugodt helyiség. A levegő hőmérsékletét a páratartalomtól függően szabályozzuk be. Ha a levegő nedves, a telelőhelyiség hőmérséklete 6—8 ° C körül lehet, ha száraz, 0 °C vagy 1—2 fokkal alatta a kedvező. Közepesnek a 4 °C körül nagyon kevéssé ingadozó hőmérsékletet tarthatjuk. dr. Molnár Józzefné Gödöllő VEGYEN RÉSZT A 30. APIMONDIA KONGRESSZUSON JAPÁNBAN. Kedvezményes társasutazást szervez a Távol-Keletre a Magyar Méhész Egyesület. JELENTKEZÉS: Budapest 1. Pf. 70. 1959