Méhészet, 2008 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2008-01-01 / 1. szám

MÉHEGÉSZSÉGÜGY 2008. JANUÁR Megdöbbentő________ a sok nyúlós_________ Megdöbbentett az a tény, hogy a Méhészet novemberi számának 24. oldalán fél oldalt foglalt el a nyúlós költésrothadás miatt zárlat alá vont települések száma. Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen nagy méreteket öltött volna a betegség. Az ország 18 megyéjében és a főváros két kerületében is megtalálható, egyedül Csongrád megye a kivétel, ahol nincs baj. Cikkemben a méhészeti gyakor­latom útján szerzett tapasztala­tokat szeretném átadni. Szemléletváltozás Le kell szögezni, hogy a nyúlós költésrothadás igen alattomos, makacs betegség, melyet nehéz legyőzni, de le lehet. Azonban a betegség legyőzéséhez rendkívü­li akaraterő és ennél is több pre­cizitás, kitartás és hit kell. Igen, hinni kell abban, hogy le tudom győzni a kórt. De nem elég hin­ni, sokat kell tenni ahhoz, hogy legyőzzük, vagy megakadályoz­zuk a betegség továbbterjedését. Általában minden méhbeteg­­ségnél fontos a megelőzés. En­nél a betegségnél ez többszörö­sen is igaz. Ezért soha ne felejt­sük el, hogy méhcsaládjaink bármikor elkaphatják a nyúlós költésrothadást. Ezért bármi­lyen családvizsgálatnál a beteg­séget mindig figyeljük. Az a lé­nyeg, hogy a kórt minél hama­rabb lokalizálni tudjuk azért, hogy az ne terjedjen át más csa­ládokhoz, más méhészetbe. Megelőző intézkedések Rajzási időszakban - de máskor sem - semmilyen idegen fajt ne fogjunk be. Egyébként a rajzási időszakon túl kiszálló rajnál két dolog lehet, vagy éhraj, vagy beteg raj. Saját rajunkat is csak tiszta, kiégetett kaptárba telepít­sük. Használt kaptárt­­ akár ide­gen helyről vásároltuk, akár sa­ját kaptár - betelepítés előtt gáz­lánggal kívül-belül égessük ki. A korhadt kaptárt tüzeljük el. Méhcsaládot csak állatorvosi igazolással rendelkező méhészet­ből vegyünk, de ekkor is át kell néznünk minden család fiasítá­­sát. Semmilyen mézes keretet, sonkolyt nem szabad a szabad­ban hagyni, főleg a méhes körül. Kimosatlan mézeshordókat fedél nélkül ne hagyjunk. Azokat hipós vízzel mossuk, majd tiszta vízzel öblítsük ki. A méhek itatója csepegtetős legyen és azt háromnaponta gyökérkefével, fertőtlenítő szer­rel (hipós oldattal) tisztítsuk ki. A használt keretléceket forró vi­zes lúggal vagy gázlánggal fer­tőtlenítsük. Méheinket soha ne etessük mézzel, még saját méz­zel se. Cukorlepényt ne készít­sünk mézzel, még saját mézzel se. Kerüljük a felkapott, túlzsú­folt vándorhelyeket. Ha a felsoroltakat betartjuk, még mindig nincs garancia arra, hogy a betegséget nem kapjuk el, azonban ezzel az eljárással a kockázati tényezőket jelentősen csökkenthetjük. Ha kitör a betegség Első dolgunk, hogy ne essünk pá­nikba. Második, hogy mihama­rabb értesítsük a megbízott méh­­egészségügyi felelőst és az állat­orvost. Ha megpróbáljuk eltusol­ni a betegséget, akkor magunk­nak és környezetünknek is súlyo­san ártunk, mivel a betegség to­vábbterjedhet. Hiába vesszük el a beteg fias kereteket, a kaptár töb­bi részén ott marad a spórák özö­ne. Ha a betegség felszámolása megtörtént, akkor sem dőlhetünk hátra, ugyanis visszajöhet - főleg gondatlanságból - a betegség új­ra és kezdődhet minden elölről. Ezért minden eszközünket, amit lehet, égessünk el, amit lehet, per­zselő lángjával fertőtlenítsünk. Amit nem lehet lánggal, azt for­máimnál fertőtlenítsük. Vajon mi az oka, hogy ilyen nagy mértéket öltött a betegség? Véleményem szerint a méhek sokan túlzónak tartják az óvintézkedéseket, én nem így látom. Sajnos a statisztika is azt mutatja, hogy sok a betegség, ezért érdemes betartani a leírtakat. számára több negatív tényező közrejátszása történt, amit egy egyenlethez hasonlóan le lehet vezetni az ok-okozati összefüg­gésekben. Fő ok az aszály, a tar­tós szárazság, ami hordástalansá­­got, ebből kifolyólag családgyen­gülést, kutatást, rablást, a fertő­zött méz átvitelét eredményezte a legyengült fertőzött családoktól. A nyúláson kívül még más beteg­ségek is terjedhetnek. Ezek a nozéma, valamint az európai köl­tésrothadás és a meszesedés. A hordástalanság miatt (főleg virágporhiány) a méhek immun­­rendszere is legyengül, ellenálló képességük csökken, ezután a családösszeomlás következik. Ha ehhez veszem még a helyenként súlyos atkafertőzöttséget, akkor nem járok messze attól a megál­lapítástól, hogy súlyos károk érik a méhészeti ágazatot. Az aszály közvetlen és közvetett károkat okozott a méhészeti ágazatban. Az igazi végkifejlet a kár tekinte­tében tavaszra várható. Most le­het imádkozni, hogy enyhe te­lünk legyen, hogy a gyenge né­pességű családok is kiteleljenek. Sokan túlzónak tartják az óvin­tézkedéseket, én nem így látom. Sajnos a statisztika is azt mutat­ja, hogy sok a betegség, ezért ér­demes betartani a leírtakat. Király László Balmazújváros Fertőzött családok megsemmítése­ FOTÓ: FEKETE JÓZSEF A Budapesti Méhész Egyesület (BPME) 2008. évi elméleti oktatásának tavaszi programja Január 14.: Fritsch Ottó Rajzásgátlás, mézeltetés és szaporítás (első­sorban) egyenlő lépes rakodóban Február 4.: Krenovszkyné Lovász Andrea Őstermelők adó- és járulék­­fizetési kötelezettségei 2008-ban Február 11.: G. Szabó László „Léctől-lécig a méhészetben”. Méhészeti technológiát meghatározó szempontok Március 3.: Baldavári László Rajzásgátlás és mézeltetés különleges módon Március 10.: Közgyűlés Március 31.: Klubnap Támogatási kérelmek átadása/átvétele Helyszín: Budapest XI. ker., Zsombolyai u. 6. Ш stúdió Megközelíthető gyalog a Kosztolányi D. térről, gépkocsival a Villányi út felől. Kezdési időpont: 17.00 óra A belépés díjtalan. A gyűlések alkalmával személyes tájékoztatást nyújt a Magyar Méhészeti Nemzeti Programról Simon Péter szaktanácsadó. (A programváltoztatás jogát a BPME vezetősége fenntartja) 3

Next