Méhészet, 2008 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2008-01-01 / 1. szám
MÉHEGÉSZSÉGÜGY 2008. JANUÁR Megdöbbentő________ a sok nyúlós_________ Megdöbbentett az a tény, hogy a Méhészet novemberi számának 24. oldalán fél oldalt foglalt el a nyúlós költésrothadás miatt zárlat alá vont települések száma. Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen nagy méreteket öltött volna a betegség. Az ország 18 megyéjében és a főváros két kerületében is megtalálható, egyedül Csongrád megye a kivétel, ahol nincs baj. Cikkemben a méhészeti gyakorlatom útján szerzett tapasztalatokat szeretném átadni. Szemléletváltozás Le kell szögezni, hogy a nyúlós költésrothadás igen alattomos, makacs betegség, melyet nehéz legyőzni, de le lehet. Azonban a betegség legyőzéséhez rendkívüli akaraterő és ennél is több precizitás, kitartás és hit kell. Igen, hinni kell abban, hogy le tudom győzni a kórt. De nem elég hinni, sokat kell tenni ahhoz, hogy legyőzzük, vagy megakadályozzuk a betegség továbbterjedését. Általában minden méhbetegségnél fontos a megelőzés. Ennél a betegségnél ez többszörösen is igaz. Ezért soha ne felejtsük el, hogy méhcsaládjaink bármikor elkaphatják a nyúlós költésrothadást. Ezért bármilyen családvizsgálatnál a betegséget mindig figyeljük. Az a lényeg, hogy a kórt minél hamarabb lokalizálni tudjuk azért, hogy az ne terjedjen át más családokhoz, más méhészetbe. Megelőző intézkedések Rajzási időszakban - de máskor sem - semmilyen idegen fajt ne fogjunk be. Egyébként a rajzási időszakon túl kiszálló rajnál két dolog lehet, vagy éhraj, vagy beteg raj. Saját rajunkat is csak tiszta, kiégetett kaptárba telepítsük. Használt kaptárt akár idegen helyről vásároltuk, akár saját kaptár - betelepítés előtt gázlánggal kívül-belül égessük ki. A korhadt kaptárt tüzeljük el. Méhcsaládot csak állatorvosi igazolással rendelkező méhészetből vegyünk, de ekkor is át kell néznünk minden család fiasítását. Semmilyen mézes keretet, sonkolyt nem szabad a szabadban hagyni, főleg a méhes körül. Kimosatlan mézeshordókat fedél nélkül ne hagyjunk. Azokat hipós vízzel mossuk, majd tiszta vízzel öblítsük ki. A méhek itatója csepegtetős legyen és azt háromnaponta gyökérkefével, fertőtlenítő szerrel (hipós oldattal) tisztítsuk ki. A használt keretléceket forró vizes lúggal vagy gázlánggal fertőtlenítsük. Méheinket soha ne etessük mézzel, még saját mézzel se. Cukorlepényt ne készítsünk mézzel, még saját mézzel se. Kerüljük a felkapott, túlzsúfolt vándorhelyeket. Ha a felsoroltakat betartjuk, még mindig nincs garancia arra, hogy a betegséget nem kapjuk el, azonban ezzel az eljárással a kockázati tényezőket jelentősen csökkenthetjük. Ha kitör a betegség Első dolgunk, hogy ne essünk pánikba. Második, hogy mihamarabb értesítsük a megbízott méhegészségügyi felelőst és az állatorvost. Ha megpróbáljuk eltusolni a betegséget, akkor magunknak és környezetünknek is súlyosan ártunk, mivel a betegség továbbterjedhet. Hiába vesszük el a beteg fias kereteket, a kaptár többi részén ott marad a spórák özöne. Ha a betegség felszámolása megtörtént, akkor sem dőlhetünk hátra, ugyanis visszajöhet - főleg gondatlanságból - a betegség újra és kezdődhet minden elölről. Ezért minden eszközünket, amit lehet, égessünk el, amit lehet, perzselő lángjával fertőtlenítsünk. Amit nem lehet lánggal, azt formáimnál fertőtlenítsük. Vajon mi az oka, hogy ilyen nagy mértéket öltött a betegség? Véleményem szerint a méhek sokan túlzónak tartják az óvintézkedéseket, én nem így látom. Sajnos a statisztika is azt mutatja, hogy sok a betegség, ezért érdemes betartani a leírtakat. számára több negatív tényező közrejátszása történt, amit egy egyenlethez hasonlóan le lehet vezetni az ok-okozati összefüggésekben. Fő ok az aszály, a tartós szárazság, ami hordástalanságot, ebből kifolyólag családgyengülést, kutatást, rablást, a fertőzött méz átvitelét eredményezte a legyengült fertőzött családoktól. A nyúláson kívül még más betegségek is terjedhetnek. Ezek a nozéma, valamint az európai költésrothadás és a meszesedés. A hordástalanság miatt (főleg virágporhiány) a méhek immunrendszere is legyengül, ellenálló képességük csökken, ezután a családösszeomlás következik. Ha ehhez veszem még a helyenként súlyos atkafertőzöttséget, akkor nem járok messze attól a megállapítástól, hogy súlyos károk érik a méhészeti ágazatot. Az aszály közvetlen és közvetett károkat okozott a méhészeti ágazatban. Az igazi végkifejlet a kár tekintetében tavaszra várható. Most lehet imádkozni, hogy enyhe telünk legyen, hogy a gyenge népességű családok is kiteleljenek. Sokan túlzónak tartják az óvintézkedéseket, én nem így látom. Sajnos a statisztika is azt mutatja, hogy sok a betegség, ezért érdemes betartani a leírtakat. Király László Balmazújváros Fertőzött családok megsemmítése FOTÓ: FEKETE JÓZSEF A Budapesti Méhész Egyesület (BPME) 2008. évi elméleti oktatásának tavaszi programja Január 14.: Fritsch Ottó Rajzásgátlás, mézeltetés és szaporítás (elsősorban) egyenlő lépes rakodóban Február 4.: Krenovszkyné Lovász Andrea Őstermelők adó- és járulékfizetési kötelezettségei 2008-ban Február 11.: G. Szabó László „Léctől-lécig a méhészetben”. Méhészeti technológiát meghatározó szempontok Március 3.: Baldavári László Rajzásgátlás és mézeltetés különleges módon Március 10.: Közgyűlés Március 31.: Klubnap Támogatási kérelmek átadása/átvétele Helyszín: Budapest XI. ker., Zsombolyai u. 6. Ш stúdió Megközelíthető gyalog a Kosztolányi D. térről, gépkocsival a Villányi út felől. Kezdési időpont: 17.00 óra A belépés díjtalan. A gyűlések alkalmával személyes tájékoztatást nyújt a Magyar Méhészeti Nemzeti Programról Simon Péter szaktanácsadó. (A programváltoztatás jogát a BPME vezetősége fenntartja) 3