Mélyépítéstudományi Szemle, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1968-08-01 / 8-9. szám

416 MÉLYÉPÍTÉSTUDOMÁNYI SZEMLE A Nagypatak hídja Gyöngyösön Dr. GALL I­M­R­E A gyöngyösi Nagytemplom előtt, a Szabadság tér parkjának a templommal átellenben levő végén folyik a Gyöngyös-patak, más néven Nagypatak, melyet a Gyöngyöspatára vezető 211. sz. főközle­kedési út átszel. E helyen egynyílású kőhíd áll, mely nemes formáival magára vonja a figyelmet. (1. ábra). Ezt a hidat Bábel Károly 1786-ban építette, s az a következő év tavaszán összeomlott, de még ugyanabban az évben újjáépült. A híd műemlék jellegét nem lehet elvitatni, mégis le akarják bon­tani, holott teherbírása és szélessége is elegendő a jelenlegi forgalom lebonyolításához. Egyike ama ritka XVIII. századi hídjainknak, melyen a ke­resztirányú vonóvas eredeti alakban fennmaradt és az északi homlokzaton ma is látható. A híd déli homlokfala faragott kőből, északi homlokfala vagdalt kőből van, utóbbiban négy­szög alakú alátétlemezzel és csavaranyával ellátott vonóvas vége látszik (2. ábra). A hídfők faragott kőből épültek. A mellvédfalak középtől a szélek felé lejtenek. Az északi mellvédfal lejtése erősebb és nem szimmetrikus, nyugat felé meredekebb, kelet felé laposabb. A déli mellvédfal az északinál hos­­­szabb, végei széthajlanak. Az északi oldalon a mellvédfal elhajló része elmarad, a párhuzamos részek egyforma hosszúak. A híd déli oldalán 1,5 méter széles járda van. A hídnyílás mérete 10 m, a hídpálya hossza 11,40 m, szélessége 7,40 m (3. ábra). A híd homlokfalainak és mellvédjeinek vakolata hiányos, egyebekben a híd jó állapotban van. A patak kb. 5 m-rel folyik a terepszint alatt, meredek­falú, teljesen burkolt mederben. A híd környezete tetszetős, rendezett, gondozott benyomást kelt (1. ábra). A híd építéstörténeti első adata 1730-ban olvas­ható Gyöngyös város közgyűlési jegyzőkönyvében. A május 20-i közgyűlésen elhatározták a Tó utcai híd megépítését és erre a célra 100 forintot szavaznak meg­ (A Tó utca nevét később Vachot Sándor utcára változtatták) A hídépítésre vonat­kozó javaslatot Kozma Boldizsárnak, a vármegye szolgabírájának megkeresése alapján terjesztik a közgyűlés elé. Kozma a megszavazott pénzösszeg­nél többet akart volna a hídépítésre biztosítani, hogy kőhidat építtessen, ez azonban ekkor még nem sikerült. A határozat folytán fahíd épül. A kőhíd építésének gondolata 1784-ben éled újjá. Ebben az évben Rábel Károly kőműves mester elkészíti a Tó utcai híd tervét, melyet a december 24-i közgyűlés elfogad. Utasítják a városbírót, hogy a tervet mutassa meg az alispánnak ,,és hogy ha helyesnek fogják ítélni, átallyában in R. f. 800 alkudjon meg bíró úr az említett kőműves mesterrel oly kötet alatt, hogy minden materiálékat és mester embert az kőműves mester agyon, az híd pedig alkal­matos légyen az delineatio szerint.”* 1. ábra. A Nagypatak hídja a gyöngyösi Szabadság téren * A R. I. rövidítés Rhénes forintot jelöl. 2. ábra. Vonórúd, alátét és anya a Nagypatak-híd északi homlokfalán 3. ábra. A Nagypatak hídjának északi homlokfala

Next