Közúti Közlekedés- és mélyépítéstudományi Szemle, 1997 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

2 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSTUDOMÁNYI SZEMLE amerikai (16 db), olasz, osztrák, német, francia, bel­ga, holland, orosz, algíri pályázók vettek részt. A tervek értékelésére - osztrák, német, francia és angol képviselők bevonásával, 1894. február 18-án - a kereskedelmi miniszter elnökletével 28 tagú bíráló­­bizottságot alakítottak. Egy szűkebb körű albizottság feladata volt a pályaművek - meghatározott műszaki, gazdasági, esztétikai szempontok szerinti - bírálata. Miután 50 terv nem elégítette ki a kiírás feltételeit, csak 24 pályaművet tanulmányoztak részletesen. A döntést 1894. május 28-29-én tartott ülésen hozták meg. E szerint Eisenlohr és Weigle stuttgarti építészek és Kübler Gyula esslingeni gépgyári főmérnök (az Eskü térre tervezett) egyny­ású kábel­híd terve kapta az első díjat és Feketeházy János (a Fővám térre tervezett) háromny­ású, Gerber-csuklós hídja pedig a második díjat. Megítéltek még egy har­madik díjat is Schmal Henrik építész és Gregersen G. és fiai vállalkozók által benyújtott háromny­ású, szin­tén konzoltartós hídra, továbbá megvásároltak négy kiválónak minősített tervet. Ezek között volt Seefehl­­ner Gyula, Cathry Szaléz és fiai és Schickedanz Al­bert építész háromny­ású, konzoltartós (az Eskü tér­re tervezett) hídja is. A pályatervek közül azonban egyiket sem tartot­ták nagyobb átalakítások nélkül kivitelre alkalmas­nak. Ezen felül az eskütéri híd várható építési költsé­gei a megadott kereteket is túllépték. Emiatt a két híd megvalósítási terveinek kidolgozására a kereskede­lemügyi miniszter irányítása alatt létrehoztak egy Czekelius Aurél vezette hídépítési osztályt. Helyette­se Szántó Albert, tagjai Nagy Virgil (építész), Gruber Antal, Веке József, Gállik István és Ney Ferenc (he­lyette később Pischinger Gyula) voltak. Döntés született гита, hogy első ütemben, a mil­lennium évére csak a fővámtéri hidat építsék fel. En­nek terveit Feketeházy János, továbbá Seefehlner Gyula és társai pályaműveinek felhasználásával dol­gozták ki. A kivitelezési megbízásokat az alépítményekre 1894 júliusában, a felszerkezetre szeptemberben, a melléklétesítményekre (vámszedőházak, feljárók, vi­lágítás, pályaburkolat) októberben, pályázat alapján adták ki. A híd kivitelezése Alépítmények A hídfőket, pilléreket, pályaburkolatot és vám­­szedőházakat a pályázatot elnyerő Gaertner és Zsig­mondy vállalkozó mérnökök építették meg. A munkálatokat 1894. szeptember 1-én, a jobb­parti hídfőnél végzett próbafúrásokkal kezdték. 1. kép: A hídpillérek építése (1895 június)

Next