Közúti Közlekedés- és mélyépítéstudományi Szemle, 1998 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1998-06-01 / 6. szám
195 XLVIII. ÉVFOLYAM, 1998. 6. SZÁM szült javítások eredményeztek. A számítások készítésének idején nem voltak még ismertek azok a korróziós károk sem, amelyeket később tártak fel és javítottak ki. Az ellensúly-szekrények halaszthatatlan cseréjére és ezzel egyidejűleg a villamospálya és közúti pálya cseréjére 1980-ban került sor, a forgalom teljes lezárása mellett. A rekonstrukciós munka ezután 1985-ig szünetelt és csak ekkor kezdődött meg az acélszerkezet tulajdonképpeni rekonstrukciója és ennek kapcsán történt meg az erősen korrodált oszlopok megerősítése. A járdalemez kibontásakor a 6-6’ rúd megroppant és a hidat azonnal le kellett zárni. A hiba kijavítása igen gondosan előkészített program szerint történt. A rekonstrukciós munka során, a szerkezetet tüzetesen áttekintve, teljesen világossá vált, hogy a híd jól javítható hibáinak kijavítása után is még szinte számtalan olyan, az újjáépítéskor szükségessé vált beavatkozás, főleg hegesztett javítás (toldozás), a háborús cselekmények miatt kialakult deformáció (imperfectio) marad, amelyek egyáltalában nem javíthatók és amelyeknek várható viselkedése egyáltalán nem mérhető fel. Ezek között kell megemlíteni a behegesztett szögecslyukakat, a rácsrudak és oszlopok szakszerűtlenül végzett hegesztett javításait, a deformálódott oszlopokat, a szegecslyukakba hegesztett „pucni”-kat, az ismeretlen anyagú roncsokból átszabott, szegecslyukakkal áttört, azok részbeni behegesztésével készült hossztartókat, a pályamegszakítások környezetét, a csuklókat stb. Ezekre csupán néhány jellegzetes példát mutatunk be az 5-12. képeken. Ezek ismeretében az 1985-1986. évi rekonstrukciót követő próbaterhelésről készült lezáró tanulmányunkban javasoltuk, hogy a műemléki és kultúrtörténeti szempontból igen nagy jelentőségű hídnak az utókor számára való megtartása érdekében, állandó karbantartás mellett, a főleg fáradás szempontjából mértékadó tömegközlekedést, a hidak tervezett életkoraként általában megjelölt 100 éves korra, 1996-ra vegyék le és ezután a hídon csak a gyalogos- és a személyautó-közlekedést engedélyezzék. A villamosforgalom megszüntetése, erre az időpontra, a 4. sz. Dél-budai Metró megépítésével lett volna megoldható. Az 1990-es évek gazdasági nehézségei miatt a metróépítés kezdésének időpontja eltolódott és csak az autóbuszforgalom levétele vált lehetségessé. Reményeink szerint az új 5. kép: Behegesztett szegecslyukakra ráhegesztett heveder nagyon csúnya felülettel, mellette az överősítés behegesztett szögecslyukakkal. A szögecseléssel kapcsolt andrás-keresztet az illesztőhevederhez hozzá is hegesztették. 6. kép: Háborús sérült oszlop erősítése együttes szögecseléssel és hegesztéssel