Közúti Közlekedés- és mélyépítéstudományi Szemle, 1998 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1998-06-01 / 6. szám

200 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSTUDOMÁNYI SZEMLE az átlagos hajlítófeszültségek maximuma: pM­­ ± 7,4 MPa. A csomóponti mellékfeszültség tehát eléri a 30- 40%-ot, ami az igen rövid, zömök rúdkialakítással magyarázható. Figyelembe véve a nyomott rudaknál alkalmazható 0,8-as csökkentő tényezőt, a mérés alapján adódó maximális feszültséglengés nem éri el a szabályzatban még elhanyagolhatónak minősí­tett 28 MPa-os feszültséglengés küszöbértéket. A nyomott rúdnak megfelelően, fél szögecsgyen­­gítéssel, a méretezés alapjául szolgáló teherből szá­mított feszültséglengés 36,2 MPa, ami a 28 MPa-os megengedett feszültlengésnél 29%-kal magasabb. b) a 0-1’ rúd közepén mért maximális feszültség­lengés a felső szálban: 17,6-20,9 MPa, az alsó szélsőszálban: 22,5-28,5 MPa között volt, ebből a mért az átlagos normálfeszült­ségek maximuma: oN = - 21,9 MPa, az átlagos hajlítófeszültsé­gek maximuma: oM=± 3,4 MPa, tehát a hajlításból származó mellékfeszültség a rúd közepén már csak 15%, de a nagyobb feszült­ség most is az alsó szélső szálban van. A 0,8-es csökkentő tényező figyelembevételével kapott fe­szültséglengés most sem éri el a 28 MPa-s határér­téket. A számított Дай a teljes rúdra vonatkozik, és így az előbb megadottal egyezik. c) a 9-10’ rúd 9. jelű csomópont melletti kereszt­­metszetében mért feszültséglengés: a felső szélső szálban: 11,5-20,0 MPa az alsó szélső szálban: 9,3-16,1 MPa között volt, ebből a mért átlagos normálfeszültségek maximuma: aN = +15,2 MPa, átlagos hajlítófeszültségek maximuma: aM = ± 1,4 MPa, volt, tehát a hajlításból keletkező mellékfeszült­­ség ennél a rúdnál csak kb. 9%. Az előzőnél jóval kedvezőbb érték a nagy rúdhosszal és a kisebb me­revségű szelvénnyel (húzott rúd) magyarázható. A húzott rúd miatt a feszültséglengést teljes értékkel kell figyelembe venni, de ez minden esetben kisebb volt a megengedett küszöbértéknél. A húzott rúdnak megfelelően, a méretezés alap­jául szolgáló teherből, teljes szögecsgyengítéssel számított feszültséglengés: До [UNK]gy = 34,8 MPa, 10%-os korróziós gyengítés figyelembevételével 38,3 MPa, ami a megengedett 28 MPa-s feszültséglengés­hez képest 24 és 37%-os túllépésnek felel meg. d) az a)-c) pontokban ismertetett mérési ered­mények mintegy 30-40%-kal alacsonyabbak, tehát kedvezőbbek az ellenőrző számítások során kapott eredményeknél. Ez az eltérés, mint azt korábban már leírtuk, a számítás alapjául szolgáló és a tényle­ges teher közti különbségből, a főtartók és a pálya­tartók együttdolgozásából és a tartórácshatásból adódik. A mérési eredmények alapján javasoltuk, hogy a vizsgált 0-1 'és 9-10’rudak erősítését a villamosfor­galom megszüntetéséig, ami a Dél-budai Metró vo­nalának 4-5 éven belül várható megépítésével válik lehetővé, a kérdéses rudak erősítésének rendkívül kényes és kockázatos voltára való tekintettel, most már ne végezzék el, hacsak azt a folyamatosan végzendő, igen gondos ellenőrzés során esetleg ta­pasztalható károsodás nem teszi feltétlenül szüksé­gessé. Annak ellenére, hogy a villamosforgalom le­vételével és csupán a személyautó- és gyalogosfor­galom engedélyezésével a híd terhelése és veszélyeztetése lényegesen lecsökkent, feltétlenül szükségesnek tartjuk a híd tervszerű, dokumentált, gondos állapot-ellenőrzésének fenntartását. Irodalom [1] Szittner A.: A Szabadság-híd rekonstrukciója. Közle­kedés- és Mélyépítéstudományi Szemle XXXVII., 1987. 1. sz. 2-13. o.

Next