Közúti és Mélyépítési Szemle, 2006 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

38 közúti és mélyépítési szemle • 56. évfolyam 1. szám­nak a part felé, közöttük boltozatok vannak, és az erre kerülő földtömeg adja a konzolok ellensúlyát. • Egy háromemeletes bérház teljes terve a József­városban (1899) • Összekötő Vasúti Duna-híd ellenőri irányítása Az első Összekötő Vasúti Duna-híd építésekor, 1873-76-ban ellenőri-irányítói feladatokat látott el. A híd tervezőjének nevét nem ismerjük (a francia Cail­et Со. vállalat építette). A „Gazdasági Mérnök” c. lap 1880. szeptember 30-i száma szerint Feketeházy volt a tervező, és ezt mint tényt közli. Feketeházyt mint tervező említi a Technikai Lexikon (Budapest, 1928) is, de kellő bizonyossággal szol­gáló közvetlen dokumentumok nem ismeretesek. Feketeházy kezdte a csonkasarló alakú, kéttámaszú főtartók alkalmazását a nagy folyami hídépítésben. Több híd is épült ugyanezzel a rendszerrel, ezért nevét egye­sek az Esztergom és Párkány közötti 110 esztendős Mária Valéria híd, valamint a bajai, a komáromi és a gombosi vasúti híd tervezésével is kapcsolatba hozzák, mások ezt tagadják. Írásbeli bizonyítékok egyik állás­pontot sem erősítik meg, az azonban vitathatatlan, hogy e méltán népszerű szerkezettípus elterjedésében nagy szerepe van Feketeházy alkotó munkájának. Irodalom [1] Hajós György: Feketeházy János. Műszaki alko­tók - magyar mérnökök; 2005 [2] Faber Miklós: Feketeházy János. Mélyépítéstu­dományi Szemle, 1956/9 [3] Dr. Iványi Miklós: Feketeházy János; Építő-, Építészettudo­mány, XXIII. kötet, 1992/93 3-4. szám [4] Dr. Platthy Pál: A Keleti pálya­udvar vágánycsarnokának acél tetőszerkezete; Építő-, Építészettudomány, XXIII. kö­tet, 1992/93 3-4. szám [5] Dr. Visontai József: A Magyar Állami Operaház tetőszerkeze­te; Építő-, Építészettudomány XXIII. kötet, 1992/93 3-4. szám [6] Dr. Szittner Antal: A Fővám téri­­ Ferenc József - Szabadság híd; Építő-, Építészettudomány, XXIII. kötet, 1992/ 93 3-4. szám [7] Laár Tibor - Szabó László: Feketeházy szerepe a magyar hídépítés történetében. Építő-, Építé­szettudomány, XXIII. kötet, 1992/93 3-4. szám [8] Kherndl Antal - Czakó Adolf: A budapesti Eskü téri és Fővám téri Duna-hidak pályatervei; Pátria Nyomdaipari Rt., Budapest, 1896 [9] Czekelius Aurél - Szántó Albert: A budapesti Ferenc József híd építésének története; Pátria Nyomdaipari Rt. Budapest, 1896 [10] Mentes Zoltán: A győri Rába-hidak története; Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósága, Budapest, 1994 [11] Hajós György: Feketeházy, a szerkezettervező; Mérnök Újság, 2002/6 [12] Dr. Domanovszky Sándor: Ganz Acélszerkezet Rt. Híd referencialista; Budapest, 1999 [13] Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Komárom-Eszter­­gom megyében; A 42. Hídmérnöki konferencia ki­adványa, 2001 [14] Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Jász-Nagykun- Szolnok megyében. A Hídmérnöki konferencia kiadványa [15] Веке József: A budapesti városligeti Nádor-szi­getre vezető híd terveire rendezett pályázat; MMKE Közlönye, 1895 [16] Dr. Lósy-Schmidt Ede: Magyar vagy francia al­­kotás-e a szegedi közúti Tisza-híd? MMKE Köz­lönye, 1933. szeptember 3. ábra: Vasúti-közúti forgóhíd a Fiume-csatorna fölött Summary György Hajós­­ Bence Hajós: János Feketeházy the bridge engineer (1842-1927) Feketeházy has received his MSc degree at Zurich Polytechnic in 1866. In the two decades from 1880 to 1900 he has designed several important steel bridges and other engineering structures. His most famous projects are the Liberty (former Franz Joseph) bridge in Budapest over the Danube, two bridges at Szol­nok and Szeged over the Tisza River. He was also the designer of the steel roof structure of the Keleti (Eastern) railway station as well as of the Opera House in Budapest.

Next