Mérleg, 1957 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1957-05-31 / 1. szám
Jang«? :^y- - Sil tüntetések A külkereskedelem területén kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen Honéczi Árpádné bonyolító diszponens és Tömöri Miklós minősített üzletkötőt — a Metalimpex dolgozóit — a Külkereskedelmi Minisztérium aKülkereskedelem kiváló dolgozója’1 kitüntetésben részesítette. CSERE-ÜDÜLÉS Megállapodás jött létre a Mineralimpex, illetve a lengyel és német testvérvállalatok szakszervezeti bizottságai között a dolgozók nyári üdülés-cseréjéről. A Mineralimpex dolgozói Zakopáné, illetve Berlin mellett üdülhetnek, a lengyel és német elvtársak viszont a Mineralimpex balatonszemesi üdülőjébenüthetik nyári szabadságukat. A Külkereskedelmi Minisztérium szakszervezeti bizottsága megállapodást kötött a lengyel és román külkereskedelmi minisztérium szakszervezeti bizottságával a nyári hónapokban történő csereüdültetésekre. Az első csoport április 30-án indul Zakopanéba- A lengyel elvtársak június 4-én érkeznek Siófokra. Kellemes üdülést, kívánunk mindnyájuknak? Füge és datolya egyermnekescüisse A Balatolllrgláton nyaraló gyermekek ellátásának messkönnyítésére a külkereskedelmi szakmai bizottság különféle konzerveket, mosószappant, mosóport bocsát az üdülő gondnokának rendelkezésére. A Szabadság-hegyen üdülő gyermekek szintén tej-, húskonzerv és egyéb ellátásban is részesülnek. A nyár folyamán ellátjuk még gyermekeinket csokoládéval, kakaóval, sőt még füge és datolya is jut a jó gyermekeknek! Beszélgetés a nyugdíjasokkal A nyugdíjazott dolgozókat az elmúlt napokban hívta össze a Külkereskedelmi Minisztérium szakszervezeti bizottsága. Elbeszélgetett velük jelenlegi helyzetükről és megkérdezték miben tudnának segíteni nekik. Az sz. b. lehetőségeket kíván keresni 48 órás foglalkoztatásra, üdültetésre, vasúti kedvezmény megszerzésére, gyermekek üdültetésére, stb. Hosszú szünet után újra megjelenik a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók lapja. Ebből az alkalomból üdvözöljük szakmánk valamennyi dolgozóját. E lap hasábjain keresztül is kifejezzük hálánkat, elismerésünket és köszönetünket elsősorban azoknak a dolgozóknak, akik becsülettelhelytálltak az ellenforradalom gaz támadásainak napjaiban. Lapunk újabb eszköz ahhoz, hogy elmélyítsük szakszervezetünk központi vezetőségének kapcsolatát tagságunkkal. E lap útján is tájékoztatni akarjuk dolgozóinkat a szakszervezet elért eredményeiről, mindennapi küzdelmeiről, amit a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítása érdekében folytat. De túl ezen, azt szeretnénk, hogy lapunk segítséget adjon a dolgozók kezdeményezésének, kívánságainak, legyen a lap élő agitátor, amely bátran, harcosan és tárgyilagosan veti fel a problémákat. Hogy lapunk ilyenné válhasson, ahhoz szükség van a szakszervezeti aktivisták támogatására,, minden egyes tagunk segítségére, annál is inkább, mert sok a tennivalónk. Az októberi ellenforradalom mély sebeket ütött életünk minden területén. Gazdasági és politikai fejlődésünket huzamosabb időre viszszavetette. Az ellenforradalom sok vívmány megvalósítását akadályozta meg Igaz Forradalmi Munkás-Paraszt Kör.A lányunkmég ilyen nehéz gazdasági körülmények között is sok jogos követelésünketelégítette ki. Az elmúlt év tavaszán, nyarán végbementdemokratizálódási folyamat minden segítséget megadott az elmúlt évek hibáinak kijavításához. ősszel szakszervezetünk kongresszusának megtartására készült. Ezt az ellenforradalmi események megakadályozták. A központi vezetőség beszámolója azonban már készen volt, s ebben szerepeltek mindazok a kérdések, melyek hivatva voltak szakmánk dolgozóinak élet- és munkakörülményeit megjavítani. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a kongresszusi beszámolóban több követelésünk szerepelt, mint amit az októberi események után megvalósítottunk. Az ellenforradalom okozta károk közepette csak a legfontosabb követeléseink megvalósítására kerülhetett sor. Ezek közül is elsősorbanrendezni kellett a kereskedelmi, pénzintézeti és vendéglátóipari dolgozók reálbérét. Szakszervezetünk összeállította a kereskedelmi, pénzintézeti és vendéglátóipari dolgozók követeléseit és azt a Forradalmi Munkás-Parasz Kormány elé terjesztette. Kormányzatunk e javaslatoknak eleget tett, s követeléseinek túlnyomó többsége már teljesült. A kereskedelmi, közétkeztetési és földművesszövetkezeti dolgozók alapbére 10—15 százalékkal emelkedett. A pénzintézetek dolgozóinak a bérrendezése is megtörtént. Szakmánk egész területén minden munkakörben megszüntették a II. területi bércsoportot. Jelentős eredményeket értünk el a nyitvatartási idő megállapításánál, a vasárnapi munkaszünet és a víkend bevezetésénél. Emelkedett az időszaki és segédmunkások bére. A felvásárlást elősegítő jutalékrendszert dolgoztunk ki Szakszervezetünk munkájának is része van abban, hogy kedvezőbb helyzetet lehetett teremteni a munkavédelem, a munkásellátás a társadalombiztosítás és a■z üdültetés területén. Felfüggesztették az időleges rokkanttá nyilvánítást. 1956. november 1.-től az időlegesen rokkanttá nyilvánított dolgozó részére táppénzt kell folyósítani, ami komoly többletjövedelmet jelent. A nyugdíjak rendezésében is több eredményt értünk volna el, ha nem jön közbe az ellenforradalom. Szakszervezetünk az elmondottakon kívül is számos javaslatot tett az állami szervek felé, melyek segítségével a dolgozók sok régi sérelme megoldódott. Szakszervezetünk munkája azonban az ellenorradalom leverése után hosszú ideig egyoldalúvá vált. Szinte teljesen megfeledkeztünk a termelés, a gazdálkodás, a helyes értelemben vett verseny kérdéseiről. Pedig a nép életszínvonalát tartósan javítani csak akkor lehet, ha az állam gazdaságilag szilárd és szüntelenül erősödik. Az életszínvonal emelésének legfőbb akadálya ma, hogy az önköltség magas, a termelékenység ner megfelelő, vagyis drágán gazdálkodunk. Arra kell tehát nevelnünk a dolgozókat,hogy részt vegyenek vállalatuk gondjaiban, segítsék a termelékenység emelését, a jövedelmezőség biztosítását. Ideológiailag és szervezetileg egyaránt rendet kell teremtenünk a szakszervezeti mozgalomban. Ennek eléréséhez az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a szakszervezet kulturális nevelő munkájára. A szakszervezeti munkának mindig egyik legfontosabb része volt a dolgozók meggyőzése, nevelése Ma erre a munkára ezerszer nagyobb szükség van, mint bármikor ezelőtt. A szakszervezet kulturális nevelő munkájának erőteljesen és hatásosan kell segítenie azt a harcot, melyet az emberek gondolkodásában, tudatában még meglévő téves, zavaros, ellenséges nézetek leküzdéséért folytatunk, s Ezeknek a sokrétű igen nehéz feladatoknak csak egyféleképpen lehet eleget tenni, ha mind nagyobb számban vesznek részt tagjaink a szakszervezet munkájában. Szeretnénk, ha most meginduló lapunk is szerény eszköze lenne közös tevékenységünknek. Forum, amelyen kicseréljük tapasztalatainkat, megbeszéljük közös gondjainkat, örömeinket. ÜDVÖZÖLJÜK AZ OLVASÓT írta: LIGETI LÁSZLÓ a KPVDSZSZ elnöke Részlet az idei lipcsei tavaszi vásár magyar pavilonjának nehézipari kiállításáról. kI,0AA 8 KERESKEDELMI, PÉMZÜOS ISZFHOÉGYIO!PIÍSU DOLGOZOK SZIJBIO SZEXSZERVEZETÉNEK LAPJA BUDAPEST, 395% MÁJUS HÓ 31. évfolyam, 1. SZÁM. /s.\SQM^? Megjelenik V^m)!Trzr~ '"' \ havonta ■i- y **• 1 ^ ZIMONYI EMIL, a Mineianmpex technikás özletkötője. Az utóbbi hónapokban népgazdaszáv.imX számira rendkívül előnyös expoirületeket kötött. TA 1/ AQTATTZ A KÜLKERESKEDELMI J /I r /i O L/ A. I KJ IV VÁLLALATOK ELHELYEZÉSÉRE Bizonyára akad olvasóink között olyan, aki valamely külkereskedelmi vállalatunk cégtáblája mögött kényelmes, süppedő szőnyegekkel és öblös fotelokkal berendezett irodákat, tágas folyásokat, neonvilágítású tárgyalótermeket, gombnyomásra nyíló ajtókat sejt, ahol még külföldi üzletfeleinket is bámulatba ejti a sok csillogás, pompa és kényelem. A valóságban más a helyzet. Köztudomású, hogy „impex”-einek jelentős része a sok költöztetés, átszervezés és összevonás, kiválás és be-olvadás után azan épületekben kapott helyet, ahol valaha békés családi élet zajlott. Pénzbe került, amíg a lakások közfalainak áttörésével a lehetőséghez mérten megfelelő irodahelyiségeket alakították ki. A Magyar Ifjúság útja 64. sz. alatti Mineralimpex tűzállóanyagimport osztályának vezetőjéhez például csak keskeny fürdőszoba cseppnyi ajtaján férkőzhetett be az ügyfél. Újabban a külföldiek 2 dolgozószobán keresztülközelítik meg az osztályvezetőt. A Magyar Ifjúság útja 12. szám alatt székelt valamikor a Magyar Nemzeti Bank egy részlege két emeleten. A folyósok zártak, az épület műemlék, nem egy helyen freszkók díszítik. A bank elköltözött, a tervek szerint az épület két emeletén tetemes költséggel lakásokat építenek. A Maros utcai szabaddá vált épületet a Klement Gottwald villamossági gyár kapta meg lakások céljára. A modern irodaházban — szintén jelentős összegek árán — eltűnnek a tárgyalótermek és kőművesek keze nyomán konyhák, fürdőszobák, éléskamrák épülnek. Tudjuk, kevés, még mindig nagyon kevés a beköltözhető lakások száma és igen sok a rászorult, jogos igénylő. Ha azonban vannak irodák olyan épületekben, amelyek valaha lakóházak voltak, vajon miért költünk milliókat irodák átalakítására? Vajon miért nem folyamodunk az egyszerűbb és kézenfekvőbb megoldáshoz, és miért nem adtak helyet annak idején a Közelliznél az olyan kéréseknek, amelyek ilyen egyszerű megoldásokra épülnek? A Magyar Nemzeti Banik említett épületében például elfért volna a Mineralimpex és a Transelektro Vállalat. Hozzávetőlegesen 50 lakás szabadult volna fel ilyen módon, ráadásul még különösebb költségek sem drágították volna. És ha már az ilyenfajta észszerű költöztetés terve nem talál visszhangra, talán eljut a másik javaslat az illetékesekhez: építsen az Építésügyi Minisztérium lakásépítési keretéből külkereskedelmi irodaházat. Helye is lenne például a József Attila és Október 6 utca sarkán elterülő üres telken, a Belvárosban. Az irodaház építése lényegesen kevesebbe kerül, mint a lakóházaké. „Cserébe” felszabadulna a Vörösmarthy utca és Magyar Ifjúság útja sarkán lévő tömbben mintegy 50 lakás, az Importex és Mogürt vállalatok jelenlegi székházában pedig mintegy 60 lakás, összesen 110 új otthon, és végre valahára megfelelő, munkájukhoz és feladataikhoz méltó otthon a jelenleg . . ., — ugyancsak mostohán elhelyezett külkereskedelmi vállalatok számára. Persze más vállalatok is vannak, ahol lehetne lakásokat találni. A Medimpex például egy volt períúzió helyén, a Chemolimpex tó részben lakóház helyén épült. Ahelyett, hogy irodák céljára épült házakból milliós kért lakásokat építsünk, — aminek ellenkezőjére jónéhány példa akadt az elmúlt években. — fontolják meg illetékesek, a külkereskedelem javaslatát. Gyapay Dénes A külkereskedelemnek is ártott az ellenforradalom Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai hibái igen jelentős mértékben a külkereskedelemben csapódtak ki. Gazdasági életünk belső egyensúlyának megbomlása az ország fizetési mérlegét is kedvezőtlenül befolyásolta. A külkereskedelem nem túlságosan jelentős állóeszközeiben, szerencséire, csak jelentéktelen kár esett. A forgóeszközökben mutatkozó kár már érzékenyebb: mintegy 61 millió folyó forint értékű árukészlet semmisült meg. Ennek mintegy negyedrésze raktári készletekben, háromnegyedrea helyzetet az is súlyosbítja, hogy a fegyveres harcokat követő oktalan sztrájkok, közlekedési nehézségek termelő apparátusunkat megbénították. A termelés nélküli fogyasztás szó pedig úton levő export- és importárukban állt elő, kisebb részben a fegyveres cselekmények következtében, nagyobb részben fosztogatás folytán. A külkereskedelmet ezenkívül még mintegy 55 millió folyóforint kár érte azzal, hogy a legkülönfélébb költségeket kellett viselnie, holott forgalma minimálisra zsugorodott. Az 1956. negyedik negyedévre eső adósságcsökkenés nem következett be. Forgalmunk csökkenését — az 1953. évi adatokat száznak véve — a következő adatok szemléltetik:hetjük.. Ez egyrészt hitelbe történő anyag- és részben készáruszállításokkal feltöltötte forgóalapunk hiányát és így lehetővé tette a további termelést, másrészt nagyöszszegű tőkés deviza rendelkezésre bocsátása révén áthidalta bevételeink kiesését és lehetővé tette fizetéseink folyamatosságát. Problémáinkat azonban csakis a termelés fokozása és export árualapjaink növekedése oldhatja meg; a megoldáshoz hozzájárul a külkereskedelem jó irányítása, helyes gazdálkodás a szűkös árukészletekkel és végül, de nem utolsó sorban, a külkereskedelmi és pénzügyi dolgozók odaadó munkája levő országos forgóalapunkat igen nagy mértékben csökkentette. Ez súlyosan befolyásolta az ezidei kivitelt. 1957. első negyedévének a forgalmát a anyagokban és készárukban következő adatok mutatják A súlyos csapások ellenére azonnali segítségének kÖSZI külkereskedelmünk és nemzetközi fizetési forgalmunk nem omlott össze, nem kellett transzfermoratóriumot hirdetnünk az esedékes átutalásokra, sőt, sikerült partnereink túlnyomó részével helyreállítani kapcsolatainkat és valamennyi esedékes kötelezettségünknek is eleget tettünk, amint ennek technikai előfeltételei megvoltak. Ezt a jelentős eredményt, mely még tőkés gazdasági körökben is meglepetést keltett — külkereskedelmi és pénzügyi dolgozóink helytállása, jó munkája, valamint a külkereskedelmi és pénzügyi vezetők megfelelő irányítása mellett a baráti országok, de különösen a Szovjetunió nagyméretű és dr. Szemenyei János Év IV. n. év 1954. 1955. 1956. Import Összes Tőkés 105 94 57 120 112 52 Export Összes Tőkés 104 163 112 244 27 58 Év Import Export I. n. év Összes Tőkés összes Tőkés 1952. • 100 100 100 100 1953. 100 mp 100 100 1954 • 96 115 104 143 1955. 119 189 117 214 1956. 91 123 138 313 1957. 144 101 102 201