Mérleg, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
Аж us nyugdíjtörvényről A pártnak a munkásosztály élet- és munkakörülményeiről hozott határozata kimondja, hogy „1959. első felében az 1958-as esztendő eredményeinek gondos felmérése alapján lehetőségeink mértékében meg kell javítanunk nyugdíjrendszerünket A rendelkezés alapelve a régi és új rendszerű nyugdíjak közötti igazságtalanul nagy különbség léAz új törvény mindenekelőtt az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetén akar javítani. Ismeretes, hogy az 1954-es nyugdíjtörvény életbelépése előtt nyugdíjazottak, bár több ízben értek el emelést, elmaradtak az 1954-es törvény alapján 50 százalékos törzsnyugdíjban részesülők mögött. Egy részükre nem vonatkozott az 500 forintos nyugdíjminimumról szóló rendelkezés sem. Ezért igazságos, hogy január 1-től minden régi alapon nyugdíjazottat, öregségi és rokkantsági nyugdíjast egyaránt, amennyiben ellátása nem éri el a 800, özvegyeknél a 400 forintot, miután a régi szolgálati idejét utólagosan nem lehet megalapítani — 25 százalékos emelésben részesítik. Az emeléssel együtt a nyugdíj nem lehet 500, illetve özvegyeknél 250 forintnál kevesebb. A 800 forintos határt a most rendelkezésre álló anyagi lehetőségek szabták meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy az az özvegy, aki saját üyeges csökkentése, a munkában eltöltött évek számának fokozottabb figyelembe vétele és a várományi idő fokozatos felemelése legyen”. A határozatnak ezt a pontját valósította meg az Elnöki Tanács 1959. január 1-én életbelépett törvényerejű rendelete a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról. jogán kap nyugdíjat és férje után is jogosult ellátásra, az eddigi 500 forint helyett 700 forintig részesülhet összevont ellátásban. Javul az árvák ellátása is. A félárvák ellátásának alsó határa az eddigi 100 forint helyett 170 forintra, a teljes árváké 150 forintról 250 forintra emelkedik. Jelentős segítség a kis nyugdíjjal rendelkezők számára az is, hogy a házastársi pótlék az eddigi 18 forintról 100 forintra emelkedik mindazoknál, akiknek a nyugdíja a házastársi pótlékkal együtt nem haladja meg a havi 850 forintot. A nyugdíj alsó határa 500 forint marad a jövőben is. De a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők minden 10 éven felüli munkában eltöltött év után egy-egy százalékkal emelt összegű nyugdíjatkapnak. Ha valakinek például húsz évi munkaviszonya van, úgy 550, ha harminc évi, akkor 600 forint nyugdíjának az alsó határa, ez azonban nem haladja meg keresetének száz százalékát, sorban nők — a felszabadulás utáni években kezdtek csak dolgozni és a nyugdíjkorhatár elérésekor nem rendelkeznek még a teljes nyugdíjhoz szükséges munkaviszonnyal, úgy határozott, hogy a jövőben legalább 10 évi munkaviszony után résznyugdíj jár. A résznyugdíj megállapításánál a nyugdíjhoz mindenkor szükséges szolgálati éveket figyelembe véve, a hiányzó évek számának megfelelően csökkentik. A csökkentés mértéke: minden hiányzó év után 2 százalék. Hasonlóképpen nyer megoldást a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő is. Ha üzemi baleset okozta a megrokkanást, továbbra is meg kell állapítani a nyugdíjat, tekintet nélkül a szolgálati időre. Többen kérték annak a rendelkezésnek megváltoztatását, melynek értelmében a nyugdíjasok havonként 48 órát dolgozhattak anélkül, hogy nyugdíjukról le kellett volna mondaniuk. Ezért a jövőben havi 500 forint keresetig lehet folyósítani a nyugdíjat, ha ezt túllépik, kérni kell a nyugdíj szüneteltetését. Azok a régi nyugdíjasok, akik dolgoznak és ugyanakkor régi jogaik alapján keresetükre tekintet nélkül ma is megkapják pótlék nélküli nyugdíjukat, továbbra is változatlan feltételekkel dolgozhatnak. Ha munkaviszonyuk megszűnik, megkapják nyugdíjukhoz a pótlékot és az új törvény szerint az esetleg járó emelést. A nyugdíjak rendezése 440 000 nyugdíjasnak és járadékosnak biztosít magasabb ellátást. Csaknem 630 millió forintot tesz ki a rendezés első évi költsége. A végrehajtás, a munka hirtelen megnövekedése miatt természetesen hosszabb időt vesz igénybe, ezért mindazok, akiknek nyugdíját az 1955-től 1959. közötti időben állapították meg, nyugdíjuk a havi 800 forintot nem éri el, türelemmel várják meg, amíg az Országos Nyugdíjintézet kérdőívet küld részükre. A kérdőívekre azért van szükség, hogy igazolják 1945 előtti munkaviszonyukat. Az 1955. január előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjak járadékok, valamint az özvegyi nyugdíjak és árvajáradékok összegének emeléséről az Országos Nyugdíjintézet már január, február hóban hivatalból intézkedik. Alapelv: az alacsony nyugdíjak emelése Nyugdíjpótlék az 1929 óta munkában töltött évek után Közmegelégedést kelt, hogy 1959. január 1-től kezdve nyugdíjpótlék jár minden 1929-től munkában töltött év után, ha nem szakította meg öt évnél hosszabb ideig munkaviszonyát. Ha valaki például 1929-től 1959-ig igazolhatóan munkaviszonyban állt és nyugdíjazását kéri, úgy a munkában töltött harminc év után a törzsnyugdíjhoz keresetének még 15 százalékát, tehát összesen 65 százalékát kapja nyugdíjként. A felszabadulás előtti munkaviszony igazolásának megkönnyítésére a SZOT javaslatára a Minisztertanács úgy döntött, hogy a felszabadulás előtti kellően igazolt folyamatos szakszervezeti tagság, illetve a munkásmozgalomban való részvétel egyenértékű a munkaviszony igazolásival. A dolgozók örömmel üdvözlik a szakszervezeti tagságnak ezt a megbecsülését. 1929-ben lépett életbe Magyarországon az első öregségi biztosítási törvény, ezért ez az év a kiindulási idő a nyugdíjpótlék megállapításánál. A felszabadulás előtti munkaviszony figyelembevétele a nyugdíjpótlék megállapításánál jelentős javulást hoz a hosszabb munkaidővel ezután nyugdíjba menők ellátásában. A jelenlegi tízéves szolgálati idő fenntartását eddig indokolta, hogy sokaknak a már nyugdíjkorhatárt elérők közül, csak a felszabadulás teremtett lehetőséget a rendszeres munkára. A felszabadulás óta azonban már tizennégy év telt el, így eljött az ideje a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő revíziójának. Ezért az új rendelkezés kimondja, hogy a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 1959-ben 14 év és a továbbikban évenként egy évvel emelkedik, mindaddig, amíg 1970-ben eléri a 25 évet. A kormány azonban abból kiindulva, hogy sokan — első- Segítsenek az szb-k, hogy végrehajthassuk A nyugellátás egyes, kérdéseinek rendezése nemcsak a nyugdíjasok ügye. Mindazokat érinti, akik ma még aktívan dolgoznak. Érinti azokat a családokat, akik eddig is segítették nyugdíjas hozzátartozójukat. S megelégedést kelt egész dolgozó népünkben, mert újabb bizonyíték arra, hogy pártunk és kormányunk politikájának eredményeképpen az életszínvonal javulása, a dolgozók minden rétegére kiterjed. A szakszervezeteiknek segítő kezet kell nyújtaniuk a helyes és gyors végrehajtáshoz. Különösen az 1929-től 1945. évek közti munkaviszonyok utólagos igazolása igényel tetemes erőfeszítést. Mind a nyugdíjasoknak, mind a nyugdíjmegállapító és jogosító szerveknek szüksége van a szakszervezetek támogatására. Szakszervezeti bizottságaink, középszerveink magyarázószóval, felvilgosító munkával gondoskodjanak róla, hogy a dolgozók és a nyugdíjasok egyaránt megismerjék az új nyugdíjrendelkezések jelentőségét. Fokozott nevelőmunka, felkészülés a szakszervezeti választásokra — az elnökség új munkatervében Az elnökség 1959. évi munkájának gerincét továbbra is a kongresszusi és a központi vezetőségi határozatok képezik. A legnagyobb figyelmet a nevelő munkára kell fordítani. Nevelnünk kell a szakszervezetünkhöz tartozó dolgozókat, elsősorban a párt iránti hűségre, a munkáshatalom tudatos erősítésére, az elért eredményeknek és a jövő kilátásainak megismertetésére. Eza munkának egyik állomása a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója, amelyet méltóképpen megünnepelünk. Általában továbbra is az a feladat, hogy fokozottabban foglalkozzunk a szakszervezetünkhöz tartozó különböző rétegekkel, egyrészt szakmai vonatkozásban, másrészt külön a nődolgozókkal és az ifjúsággal. Nagy fontossággal bír az új nyugdíjtörvény széleskörű ismertetése is. Az idén tovább erősítjük szervezeti hálózatunkat és egyben felkészülünk a következő, szakszervezeti választásokra. Mindezek érdekében következetesen végre kell hajtani a függetlenített funkcionáriusok összetételére és a kádernevelés terén meglevő feladatainkra vonatkozó legutóbbi elnökségi határozatot. Emellett a társadalmi munkában dolgozó funkcionáriusok iskolán kívüli szervezett oktatását is meg kell oldani. El kell érni, hogy a régóta húzódó problémák a dolgozók megelégedésére végre megoldást nyerjenek. Így például érvényt kell szerezni a nehéz súlyok emelését szabályozó rendelkezéseknek, megoldást kell találni a hálózatban dolgozók étkezési problémáinak megoldására, el kell érni a boltvezetők pótszabadságának rendezését. Tovább kell folytatni a munkát a mégt meglevő béraránytalanságok megszüntetésére. Továbbra is feladatunk a takarékosság, a törvényesség előírásainak megtartása, a társadalmi tulajdon védelme. A januárban megrendezett középszervi aktívaüléseken az alapszervek megfelelő tájékoztatást kapnak a megyebizottságok, szakmai bizottságok munkájáról és feladatairól. Ezeket az üléseket februárban alapszervi taggyűlések követik. Ezeken arra kell törekedni, hogy az alapszervek megvitassák problémáikat és a beszámolók is mindenekelőtt arról adjanak számot. A XXL kCR3?¥5SZUS már összeült, mire e sorok napvilágot látnak. Megvitatja azokat a téziseket, amelyekről találóan írta a címében a Népszabadság, hogy „A szocializmus világtörténelmi győzelmének programja“. A Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló elkövetkező hétéves terv adatait, célkitűzéseit vizsgálja majd meg az összeülő kongresszus, hogy döntésével hagyja jóvá ezt a világtörténelemben szinte páratlan építést. Nincs szó kevesebbről, minthogy hét év alatt 80 százalékkal nő majd az ipari és 70 százalékkal a mezőgazdasági termelés, 40 százalékkal növekszik a reáljövedelem, a szovjet dolgozók elérik a 40 órás munkahetet és a hetenként két munkaszüneti napot. Jelentősen fejlesztik az oktatást és 1970-re a Szovjetunió túlszárnyalja az Egyesült Államokat az egy főre jutó termelésben. Hatalmas építő program ez és lehetővé teszi, hogy a szovjetország erősítésével erősödjék világszerte a haladás, megvédelmezzék a békét. Legyőzhetetlen akadály ez a háborús gyújtogatók útjában. Nem volt könnyű idáig eljutni, sok nehézséget kellett legyőzni. Legutóbb szét kellett verni a pártellenes Malenkov—Molotov-csoportot, amely meg akarta akadályozni, hogy a XX. kongresszus történelmi eredményei megvalósuljanak és eljuthassunk a XXI. kongresszus hatalmas programjához. Alig múlt el egy hónapja, hogy a szovjet tudomány felsőbbrendűségét bizonyítva, sikerült kilőni a Szovjetunióban az űrrakétát és a világtörténelemben először győzte le emberi alkotás a föld vonzerejét. Kiszabadultunk a föld bűvköréből, Madách Ádámjának már nem kell visszatérnie a földre szárnyaszegzetten, a szovjet tudomány leküzdötte a gravitációs erőt és megnyílt az út a világűr felé. Történt pedig ez éppen a XXI. kongresszus előestéjén szinte szimbolizálva azt a végtelen lehetőséget, amely a kommunizmus építése elől áll. A világűrbe kiröppen rakéta azonban a szovjet tudománynak felsőbbrendűségt mutatva, arra is figyelmezteti a háborús uszítókat, hogy ilyen tudományos fölénnyel rendelkező országgal szembeszállni nem érdemes, mert csak a rövidebbet húzhatja, aki megkísérli. Az űrrakéta elérte a világűr végtelenjét és a XXI. kongresszus megindítja a szovjet népet a kommunizmus végtelen távlatai felé. Kiszélesítjük a politikai oktatást Mint ismeretes, nemrég az elnökség határozatot hozott a politikai nevelőmunkával kapcsolatban a rendszeres oktatás megindítására. A szakszervezet összehívta a megyei főpropagandistákat, akik majd az alapszervek propagandistáinak tartják a konferenciákat. Megbeszélésre gyűltek össze a fővárosi propagandisták is és a két értekezleten igen sok elvi és gyakorlati problémát megvitattak, tisztáztak. Egyben megbeszélték az oktatás módszereit is. Az 1959—1960 oktatási évben szeretnék kiszélesíteni a szakszervezeti politikai okatást. Az elnökségi határozat szerint most a tagság mintegy négy százalékát vonják be az oktatásba, de előreláthatólag a hallgatók száma ezt meghaladja. Ezért dicséret illeti a vidéki szervezetek példás felvilágosító munkáját. A szakszervezet kulturális és tájékoztatási osztálya ellenőrizte a szervezést országszerte. Mindenütt megtartották már a propagandisták első konferenciáját és minthogy azon a szakszervezet történetével foglalkoznak, javaslatot tettek, hogy hívjanak meg a foglalkozásokra néhány munkásmozgalmi veteránt, akik személyes élményeikkel teszik még érdekesebbé az oktatás anyagát. Fontos, hogy a lemorzsolódás ellen már most mindenütt fellépjenek. Rendkívül hasznos módszer ehhez az állandó ellenőrzés. Budapesten a szakmai bizottságok és titkárságok már kijelölték az ellenőröket. Fordítsanak gondot erre az alapszervek is. Országszerte mintegy ötszáz csoportban, egyenként maximálisan 20—25 hallgató vesz részt a konferenciákon. Helyes, ha a propagandisták úgy vezetik a foglalkozásokat hogy azok inkább kötetlen bezélgetések, viták legyen Fontos az állandó jegyzet minthogy jegyzetek nenak rendelkezésre.