Mérleg, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

F 1960 A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja l. szám Ára 50 fillér Megjelenik havonta Újabb munkasikerekkel ünnepeljük felszabadulásunk 15. évfordulóját a szervezett dolgozók érdekében?T­örténelmi évforduló meg­ünneplésére készül az ország. Még át sem léptük az új esztendő küszöbét, amikor a kongresszus határozatainak megértése nyomán több föld­művesszövetkezet dolgozói — köztük a gyulai és a szarvasi földművesszövetkezet, vala­mint a Pest megyei MESZÖV és a megyebizottság együttes ülése — bejelentették, hogy a tavaly indított szocialista munka­versenyt 1960-ban to­vább folytatják, hazánk fel­szabadulásának tiszteletére. E nagyszerű kezdeményezé­sek ügyében a napokban a párt központi bizottsága fel­hívással fordult a dolgozók­hoz és javasolta, hogy a kong­resszusi versenyhez hason­lóan, indítsanak széleskörű versenymozgalmat hazánk fel­­szabadulásának tizenötödik évfordulója tiszteletére és így gyorsítsák meg a szocializmus építését. A kezdeményezés és a fel­hívás nyomán szerte az or­szágban megindult a föld­művesszövetkezeti dolgozók csatlakozása a versenyhez. Veszprém megyében a gógán­­fai földművesszövetkezet dol­gozóinak nevében Simon Jó­zsef, a szakszervezeti bizott­ság titkára adta tudtul a me­gye többi földművesszövetke­zetének, hogy versenyre szó­­lít­sák azok dolgozóit. Feltéte­­­leik között szerepel a ter­melőszövetkezetek gazdasági munkájának fokozott támoga­tása, a tsz-tagok áruigényei­nek kielégítése, sőt azok ké­nyelmes és munkaidejük ked­vezőbb kihasználása érdeké­ben azt is elhatározták a gógánfaiak, hogy bevezetik termelőszövetkezeti községük­ben az áruk házhozszállítását. A termelőszövetkezeti moz­galom megerősítése ké­pezi a MÜNÖSZER szövetke­zeti vállalat dolgozóinak fel­­szabadulási munkaversenyét is. Célul tűzték ki, hogy a 3004 2. számú kormányrende­let végrehajtása érdekében a legmesszebbmenően kielégítik a termelőszövetkezetek nö­­vényvédőszer- és műtrágya­igényeit és szakmai segítséget is nyúj­tana­k azok célszerű fel­­használásához. A dolgozók kezdeményezé­sének alátámasztására a SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége külön felhívásban jelölte meg az új versenyfeladatokat, amelyet 1960-ban meg kell valósítani és amelyhez a dolgozók se­gítségét kérik. A felszabadulási munkaver­seny fő célkitűzése az 1960. évi feladatok sikeres teljesí­tése. A földművesszövetkezeti kereskedelemnek 1960-ban mintegy 4,9 százalékkal ma­gasabb áruforgalmat kell le­bonyolítania, mint az elmúlt évben. A megnövekedett áru­forgalmi feladatot csak úgy lehet ellátni, ha szorosan együttműködve az iparral, bő­vítik a választékot és emelik a kereskedelmi, vendéglátó­ipari munka színvonalát. Szük­séges, hogy a szövetkezeti ke­reskedelmi és vendéglátóipari dolgozók rendszeresen tanul­mányozzák a fogyasztók igé­nyeit. Az áruforgalmi felada­tok sikeres megoldása érde­kében különösen figyelembe kell vennünk a szocialista mezőgazdaság térhódítását. Ezek szükségessé teszik, hogy az értékesítés mellett nagyobb gonddal foglalkozzunk a be­szerzéssel, a helyi árualapok feltárásával. A jó áruellátásnak szerves része, hogy a vásárlók kultu­rált körülmények között jus­sanak hozzá azokhoz a cik­kekhez, amelyekre szükségük van. A mezőgazdaság dolgo­zói joggal várják, hogy kere­setükért udvariasan és meg­felelő körülmények között szolgálják ki őket. földművesszövetkezetek versenymozgalma sokol­dalúan segítse a termelőszö­vetkezeti mozgalom továbbfej­lődését, a már megalakult termelőszövetkezetek megszi­lárdítását. Szükség van a ter­melőszövetkezetekkel való gaz­dasági, társadalmi és kulturá­lis kapcsolatok elmélyítésére, jó termelési szerződéskötések­re, jó felvásárlási és értékesí­tési munkára s kulturáltabb kereskedelmi munkamódsze­rek alkalmazásával a minőség fokozott védelmével felvásár­lási és értékesítési tervek tel­jesítésére, a városi lakosság ellátásának továbbjavítására, mezőgazdasági exportunk fej­lesztésére. Feladatainkat továbbra is takarékos gazdálkodás mellett kell megvalósítani. Természe­tesen nem takarékoskodha­tunk úgy, hogy az csökkentse a kereskedelmi munka színvo­nalát, vagy hátrányosan be­folyásolja a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A tapasz­talatok azonban azt bizonyít­ják, hogy nagyon sok még a megtakarítási lehetőség és ezeknek az eszközöknek a fel­szabadítása lehetővé tenné a színvonal további emelését. Ilyen megtakarítási lehetősé­get találhatunk az ésszerű készletgazdálkodás, a szállítá­sok racionális megszervezése, a beruházások gyors befejezé­se, a szocialista tulajdon vé­delme terén. Különös figye­lemmel kell foglalkoznunk a fogyóeszközökkel és a göngyö­legekkel. E­bben az évben a takaré­kosság érdekében jobban kell a dolgozók segítségére tá­maszkodnunk. E feladatok végrehajtása során mindenkor következetesen védeni és gya­rapítani kell a szövetkezeti­­ vagyont, üzemágak nyereséges működésével, a költségek csökkentésével. A jövedelmező gazdálkodás mellett a tagság anyagi hoz­zájárulásaira is támaszkodva növeljék a szövetkezetek saját gazdasági erőforrásaikat. A felszabadulási verseny akkor lesz eredményes, ha al­kalmazzuk azokat a módsze­reket, amelyek már a kong­resszusi verseny során bevál­tak. Ezért ebben az évben még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a szövetkezeti ke­reskedelem, vendéglátóipar dolgozói és a fogyasztók kö­zött és még több vevőankétot, árubemutatót kell szervezni, mint az elmúlt évben. Az áruforgalom növekedése szükségessé teszi, hogy előse­gítsük az új kereskedelmi módszerek elterjesztését.­­ Ezek a feladatok arra köteleznek minden gazdasági vezetőt és szakszervezeti szervet, hogy az eddiginél sokkal jobban tö­rődjenek az újítómozgalommal és segítsék elő az újítások megvalósítását. Ez eddig a szövetkezetek területén rend­kívül elhanyagolt terület volt. A vásárlók jogosan várják azt is tőlünk, hogy nagy gond­dal törődjünk az egységek tisztaságával. Ezekben a napokban foly­nak az egész országban a föld­művesszövetkezeteknél a ter­melési tanácskozások. A szak­­szervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők akkor jár­nak el helyesen, ha nemcsak ismertetik a felhívást, hanem világos programot adnak azokról a célokról, amelyeket szövetkezeteiknél a felszaba­dulási verseny segítségével el kívánnak érni. I­smertessék széles körben a jó felajánlásokat, mert azok mozgósító hatásúak va­lamennyi dolgozó számára. Azt várjuk, hogy a felszaba­dulási versenyben a már meg­levő, vagy a most megalakuló szocialista brigádok jó példá­val haladnak a többiek előtt. A kongresszusi verseny eddigi tapasztalatai alapján helyes lenne, ha a megyei és járási szövetkezeti szervek a szak­­szervezettel egyetértésben, zászlókat alapítanának, célju­talmakat tűznének ki, az év­ben legjobb eredményt elérő egységek számára. Az elmúlt évihez hasonlóan helyes, ha a felszabadulási versenyt ne­gyedévenként értékelik és a legjobb eredményt elérőknek átadják a zászlókat. A szövetkezeti dolgozók számtalanszor bebizonyították, hogy képesek nagyszerű ered­mények elérésére. Részvételük a felszabadulási versenyben ismét hasznos hozzájárulás lesz a népgazdaság 1960. évi tervének túlteljesítéséhez. Elismeréssel szóltak pártunk és államunk vezetői a kereskedelem és a vendég­látóipar dolgozóinak nagysze­rű helytállásáról az év végi ünnepek csúcsforgalmában. A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága szak­­szervezetünk vezetőségéhez in­tézett levelében elismerését fe­jezi ki a kereskedelem dolgo­zóinak. Egyben annak a remé­nyüknek adnak kifejezést, hogy a karácsonyi és az újévi ünnepek előtt tanúsított len­dület és szorgalom töretlenül tovább fejlődik a szakszervezet ------------------■ ■ segítségével és dolgozóink még jobb eredményeket tud­nak majd felmutatni népünk ja­­vára. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke újévi köszöntőjé­ben szintén elismeréssel szólt a boltok és áruházak eladóiról és vezetőiről, akik tanúbi­zonyságát adták rátermettsé­güknek, hivatásszeretetüknek. Jólesnek az elismerő szavak és bizonyára valamennyi dol­gozónkat még odaadóbb, lelki­ismeretesebb munkára ösztön­zik. Legfontosabb tennivalóink egyike: az érdekvédelem Mit tettek Somogyban Nyolcvanhárom földműves­­szövetkezet működik Somogy megyében, ebből hatvan kör­zeti, huszonegy önálló, kettő pedig fogyasztási szövetkezet. Egészen természetes, hogy a szakszervezeti hálózat is ki­terjedt: Somogyországban het­venhat szakszervezeti bizottság és nyolc járási bizottság fog­lalkozik a szervezett dolgozók és a termelés ügyeivel. A szövetkezeti hálózatban 3288 fő dolgozik, ebből szervezett dolgozó 3097, vagyis a szer­vezettség 94,2 százalékos. Lássuk ezek után, hogy szak­­szervezetünk Somogy megyei bizottsága milyen munkát végzett az elmúlt időszakban? A vezetés bonyolult problé­máját a megyebizottság mind határozottabban oldja meg. Az aktivisták segítségével rendszeresen látogatjuk az alapszerveket és a hely­színen tudunk segítséget nyúj­tani, amikor arra szükség van. Ezen a módon gyors és pontos a tájékozódás a dol­gozókat érdeklő kérdésekről. A választás után sok új funkcionárius került be a morálomba a földművesszö­vetkezeteknél is, elsőrendű feladat volt tehát oktatásban részesíteni őket. A szakszervezet egyik leg­fontosabb feladatát, az érdek­­védelmet, a Somogy megyei bizottság a legfontosabb tenni­valók egyikének tartja. Ezért a bérbizottságba olyan elvtár­sakat állítottak, akik jól is­merik a földművesszövetke­zeti dolgozók minden gondját­; baját. A bérbizottsági tagok­ rendszeresen látogatják az szb-ket és a helyszínen oktat­ják őket a jogok és kötelessé­gek betartására és betartatá­sára. Ennek eredményeként mostanában már mind több egyeztető bizottság ismeri a törvényes lehetőségeket s egy­re gyakrabban hoznak olyan határozatot, amely a vállalat kebelében oldja meg a pana­szos dolgozó ügyét. Ilyen eset zajlott le legutóbb a Kapos­vár és Környéke Körzeti Fmsz-nél, ahol az indokolat­lan fegyelmi alapján elbocsá­tott dolgozót az egyeztető bi­zottság egyhangúlag visszave­tette. Ehhez tartozik az is, hogy a megyebizottság meg­szervezte az ingyenes jogi tanácsadást, s minden olyan bírósági tár­gyaláson képviselteti magát jogászával, ahol valamely szervezett dolgozó ügyét tár­gyalják. Ugyancsak az érdek­­védelmi munka eredményei­nek keretében kell megemlí­teni, hogy a III. kongresszus­ra való felkészülés jegyében huszonnégy fmsz-nél ötszáz dolgozóval beszélgettek az ak­tivisták és készítettek feljegy­zéseket munka- és életkörül­ményeikről Az elmúlt évben huszonöt fmsz kapta meg a „Kiváló földművesszövetkezet” címet és kétszázötven dolgozó a „Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó” kitüntetést a vele járó pénzjutalommal. A KPVDSZ Elnöksége és a SZÖVOSZ Igazgatósága di­cséretben részesítette a megye­bizottságot a közgazdasági munka eredményességéért. Jelentős a fejlődés a mun­kavédelem terén. Siófoko­n munkavédelmi filmek vetíté­sével egybekötött ankétot ren­deztünk. Ilyen irányú ellenőr­zés a múlt évben tizenhat fmsz-nél történt. Számottevő a javulás a siófoki és a csur­gói fmsz-nél, de meg kell mondani azt is, hogy egye helyeken még elhanyagolják a munkavédelmet. Éppen ezért megköveteljük, hogy a baleseti jelentéseket rendszeresen küldjék be. Ta­valy tizenhárom fmsz elnök kapott pénzbüntetést a jelen­tés elmulasztásáért. A kulturális nevelőmunka egyre nagyobb arányokban bontakozik ki. Tavaly kilenc­ven mezőgazdasági szakelő­adás, nyolcvanhét természet­­tudományi és irodalmi elő­adás, harmincegy ismeretter­jesztő előadás hangzott el a szakszervezeti bizottságok ren­dezésében. A művészeti cso­portok közül öt népi együttes, kilenc tánccsoport, hét ének­kar, egy szimfonikus zenekar és huszonöt színjátszó csoport tevékenykedik. Műsoraikat közel ötvenezer néző tekintette meg. A kilencven­hat esetben megtartott politi­kai jellegű műsort tízezernél több ember látta. A KPVDSZ Elnöksége és a SZÖVOSZ Igazgatósága elis­merését fejezte ki a Somogy megyei kultúrnevelési munká­ért is. A további eredmények ki­munkálása érdekében, a szak­­szervezet elnökségi határoza­tainak végrehajtásáért a jö­vőben a megyebizottság mel­lett a járási és a szakszerve­zeti bizottságoknak is foko­zottabb tevékenységet kell folyta­tniuk. Blénesi Béla, a Somogy megyei bizottság elnöke

Next