Mérleg, 1961 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
-*CW7 . VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MÉRLEG: A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja 1961. január Ara Sís fillér Megjelenik havonta Békés, boldog új esztendőt! A ijesztendő küszöbén szokásos végigpillantani az eltelt év eredményein és számot vetni az új feladatokkal. Most nemcsak egyszerűen az 1960-as évet váltja fel az 1961-es, hanem népgazdaságunk fejlődésének egy jelentős szakaszát, a hároméves tervet fejezzük be eredményesen és kezdjük meg az új ötéves terv végrehajtását. Mit adott a hároméves terv a hozzánk tartozó dolgozóknak, hogyan javultak az élet- és munkakörülmények ez időszakban és mennyivel járultak hozzá a kereskedelmi és pénzintézeti dolgozók a terv teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez? A tervidőszak alatt a vártnál nagyobb mértékben, 6 százalék helyett mintegy 9 százalékkal emelkedett hazánkban a bérből és fizetésből élők reálbére. Ez tükröződik a mi területünkön is az átlagkeresetek alakulásában. Az életszínvonalra azonban nemcsak a keresetek alakulása van hatással, hanem a foglalkoztatottak száma is. A hozzánk tartozó népgazdasági ágakban az eltelt három év alatt 20,9 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ami — tekintve, hogy ez általános jelenség — egyben azt is jelenti, hogy egy-egy család eltartása több kereső között oszlik meg. Ily módon az egy főre jutó jövedelem emelkedése lényegesen magasabb a kereset emelkedésénél. Mint a szocialista országokban általában, hazánkban is nagy jelentősége van a fizetésen kívüli juttatásoknak. Ez a „borítékon kívüli” juttatás is nagymértékben növekedett az utóbbi években. A társadalombiztosítási szolgáltatás költségei csak az 1960-as évben közel 20 százalékkal emelkedtek. (A táppénz kifizetések nélkül.) Több mint 30 százalékkal emelkedett a családi pótlék. Ezen a címen csupán 1960 első felében 35 millió forintot folyósítottak a szakmáinkhoz tartozó arra jogosult dolgozóknak. Ugyanebben az időben az egy biztosítottra jutó társadalombiztosítási szolgáltatás nyugdíj nélkül 1 911 forint volt, ami 87 forinttal magasabb az előző évinél. A dolgozók nagy része nem is gondol arra, hogy csupán a belkereskedelem területén évente mintegy 150 millió forintot fordítanak szociális juttatásokra, amely ha a borítékban lenne, önmagában is csaknem 8 százalékkal emelné a fizetést. Ebben a 150 millióban olyan tételek szerepelnek, mint a munka- és védőruhákra fordított 40 millió forint, vagy a tisztálkodási szerekre, illetve a védőruha tisztításra folyósított 29 millió forint, hogy csak a legnagyobb tételeket emeljük ki. Az életkörülményei alakulásához tartozik az is, hogy a kereskedelem hálózatfejlesztése során egyre több korszerű bolt, illetve étterem létesül, amelyekben jobb, egészségesebb körülmények között végezhetik a dolgozók munkájukat. Mindezek azt bizonyítják, hogy a tervezett reáljövedelem emelkedés a mi területünkön is realizálódott. Az eredményekhez a kereskedelmi és pénzintézeti dolgozók nagyobb szaktudással, felkészültebben végzett, jobb gazdasági munkával járultak hozzá. A gazdasági munka további javítása, a termelékenység ésszerű fokozása, a gazdaságosság növelése előfeltétele az elért eredmények megszilárdításának, illetve az ötéves terv időszakában a további fejlődésnek. A hároméves tervidőszak alatt az állami és szövetkezeti kereskedelmi forgalom mintegy 27 százalékos emelkedés, 10 százalékos termelékenységnövekedés mellett, színvonalasabbá és kulturáltabbá is vált. Növekvő és egyre kiterjedtebb feladataikat jól látták el a pénzintézeti dolgozók. Munkájuknak nagy része van abban, hogy az Állami Biztosító állománya megkétszereződött és a lakosság megelégedésével bonyolították le az OTP dolgozói az évi átlagos 60 százalékos betétnövekedést. Évről évre növekedett külkereskedelmi forgalmunk is és szélesedett azoknak az országoknak köre, amelyekkel gazdasági kapcsolatot létesítettünk. A nagyobb feladatokat a külkereskedelem dolgozói szakmai tudásuk állandó fejlesztésével igyekeztek jól elvégezni. Most induló ötéves tervünk első esztendejében újabb, az eddiginél is nagyobb feladatok előtt állunk. Ki kell javítani a gazdasági munkában még meglevő hibákat, amelyek további előrehaladásunkat akadályozzák, fel kell számolni a hiányosságokat. Az 1961-es év jó gazdasági eredményeivel kell megteremteni a további életszínvonalemelkedés lehetőségét. Központi Vezetőségünk bízik abban, hogy a szakszervezetünkhöz tartozó 250 ezer dolgozó — akiknek túlnyomó többsége az utóbbi években szakszerű, lelkiismeretes munkát végzett, mellyel egyre inkább kiérdemelték a lakosság megbecsülését és elismerését — a jövőben még jobb munkát fog végezni. A jó munka népgazdaságunk eredményeiben és az egyes dolgozók javuló életkörülményeiben fog megmutatkozni. Az új, nagy feladatok eredményes elvégzéséhez sok sikert, jó egészséget és békés, boldog új esztendőt kíván a Központi Vezetőség. Tausz János belkereskedelmi miniszter újévi üdvözlete DOLGOS ÉS EREDMÉNYES ÉV UTÁN új, nagy feladatok előtt, az új esztendő küszöbén köszöntöm a belkeresedelem dolgozóit. Az óesztendőben a lakosság áruellátása, a hálózatfejlesztés, ezen belül az új kereskedelmi formák elterjesztése, a kereskedelem általános kulturáltságának fejlesztése terén figyelemre méltó eredményeket értünk el. Ez alkalommal mondok köszönetet mindazon munkatársainknak, akik ezeket az eredményeket áldozatkész, lelkes munkájukkal elősegítették. Munkánkat 1961-ben is pártunk határozatai, útmutatásai alapján végezzük. A lakosság életszínvonalának állandó emelkedése nyomán az áruforgalom tovább növekszik. A városi és falusi lakosság fokozódó igényeinek kielégítéséhez nagyobb árumennyiségre, még jobb minőségre és áruválasztékra van szükség. Új erős fogyasztóként jelentkezik a mezőgazdaság szocialista átalakulása során a termelőszövetkezeti parasztság. Ezért különös gondot kell fordítanunk a parasztság gyors ütemben fejlődő igényeinek maradéktalan kielégítésére. Számítanunk kell a falusi áruforgalom szerkezetének változására. Mindebből következik, hogy a fogyasztói igényeket gondosan kell tanulmányoznunk. Törekednünk kell a termeltetés, beszerzés, elosztás megjavítására. Ennek érdekében fejlesszük, fokozzuk kapcsolatainkat az iparral, az elosztás területén pedig szüntessük meg mind szakmai, mind területi vonatkozásban a fennálló aránytalanságokat. AZ ÉLELMISZERELLÁTÁSBAN BIZTOSÍTANUNK KELL a hagyományos cikkek kellő mennyiségét és választékát, de ezzel párhuzamosan gondoskodnunk kell az értékesebb, magasabb tápértékű cikkek forgalmának fokozásáról. A kereslet mind nagyobb mértékben nyilvánul meg a nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkek iránt, ezért erősebb iramban növeljük a háztartási gépek, televíziós készülékek, rádiók, bútorok, járművek stb. forgalmát. Emellett az eddigieknél több gondot fordítsunk a kisebb, apró cikkek utánpótlására. Az áruforgalom lebonyolítása egyre komolyabb feladatok elé állít bennünket. Zökkenőmentes elvégzése érdekében mind az élelmiszer-, és iparcikk-kereskedelemben, mind a vendéglátóiparban a boltok, egységek kapacitását az új kiszolgálási formák alkalmazásával és a gépesítés fejlesztésével gyorsabb ütemben kell növelni. EMELLETT FOKOZOTT GONDOT KELL FORDÍTANUNK a bolti munka belső megszervezésére. Meg kell figyelni a vevőáramlást, és a bolti berendezések elhelyezésénél arra kell törekedni, hogy az a vásárlók részére kényelmes legyen, de egyúttal a termelékenység emelését is biztosítsa. A nyitvatartási idő megállapításánál fokozottabban legyünk figyelemmel a forgalmi csúcsokra. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a boltok általános esztétikai kiképzésére, a portálok rendezésére, az áruk bemutatására, a tisztaságra. Az üzletek létesítésénél, a szükséges átalakításoknál kerüljük a fényűző berendezést, a túlzásokat. Az üzletek tetszetősek, kulturáltak legyenek, de mindig a lehetőség szerinti legolcsóbb megoldással készüljenek. Rendkívül fontos az elkerülhetetlen üzletátalakítások, tatarozások körültekintő, jobb előkészítése. Csak akkor szabad az üzleteket a lehető legrövidebb átalakítási időre bezárni, ha a szükséges munkák elvégzésének minden előfeltétele koordináltan biztosítva van A HÁLÓZATFEJLESZTÉS TERÉN MUNKÁNKAT szintén a gazdaságosság legmeszszebbmenő figyelembevétele jellemezte. A tatabányai kezdeményezés nyomán a társadalmi munka lehetőségeit nagyobb mértékben vegyük igénybe. Gazdasági eredményeinket a termelékenység ésszerű emelésével, takarékossággal, a társadalmi tulajdon védelmével, a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartásával emeljük. Emelnünk kell a gazdasági vezetés színvonalát. A gazdasági intézkedéseket körültekintően, kellő előrelátással, kihatásuk sokoldalú mérlegelésével tegyük. Törekedjünk az ügyintézés megjavítására, a bürokratikus módszerek felszámolására. A gazdasági vezetők az adminisztratív munka csökkentésével több erőt szabadítsanak fel annak érdekében, hogy szocialista módon többet kereskedjenek. A mindennapi irányító és gyakorlati munka megalapozott szakmai és politikai ismereteket, perspektívában gondolkodó, de a napi feladatokat is jól ismerő, összeforrott dolgozókat, vezetőket követel meg. Az új esztendőben ezekhez a feladatokhoz kívánok a kereskedelmi dolgozóknak további sikereket, erőt, egészséget és boldogságot. Az idegenforgalomról A KPVDSZ Vendéglátó Szabad Akadémián előadást tartott Bebrits Lajos elvtárs, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára a nemzetközi idegenforgalom tapasztalatairól és hazai feladatainkról. Bebrits elvtárs tetszéssel fogadott előadásában beszélt a tőkés országok vendéglátóipari piackutatásáról, szakmai propagandájáról. Számos ország példáján mutatta be a szállodaipar alakulását, építkezési formákat. Részletesen beszélt a szállodák berendezésének jelentőségéről. A modern technika lehetőségeinek felhasználásáról példákat hozott az északi államok luxus és polgári jellegű szállodáinak kiképzéséről. Ugyancsak példákkal igazolta I 11 ország idegenforgalma- I nak vonzó erejét s a törekvést az ország adottságainak telyes kihasználására. Hazai idegenforgalmunk elemzése során a szállodai féírőhelyek hiányáról beszélt, mely a II. világháború következménye. Beszélt az elmúlt évek idegenforgalmának fejlődéséről, majd az elkövetkezendő évek feladataira hívta fel a hallgatóság — főleg szállodai szakemberek — figyelmét. — Országunk adottságai, természeti szépsége, történelmi múltjának nyomai — mondotta Bebrits elvtárs —, mind olyan vonzóak a külföldiek számára, melyek koránt sincsenek kihasználva Nagyobb propagandára van szükségünk a tőkés országok felé, hogy többen megismerjék országunk fejlődését, népünk életét is. Többet kell tennünk az érdeklődők igényeinek, kényelmének kielégítése érdekében. A lehetőségekhez mérten legnagyobb kényelmet kell biztosítani azok számára, akik nem elsődlegesen a pihenésük, szórakozásuk költségeit nézik. Jobban ki kell használnunk az ország egyes tájainak speciális érdekességeit idegenforgalmunk szempontjából, melyek vonzzák a külföldieket. A több száz részvevő nagy tetszéssel fogadta Bebrits elvtárs beszámolóját, mely sok hasznos tapasztalattal segíti elő idegenforgalmunk további fejlődését. I ^JFLindm ker/sw eliw lónknak ■ bűlcLők , hckh, siker'ekbm gazdag, * új uztmdat kín amink!