Mérleg, 1964 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

Hippi г szívüket, enciropoltik­u­­t щщЫ Beszélgetés vezető propagandistákkal JANUÁR nemcsak a diákok életében je­lenti a tanév fontos forduló­pontját, a félévet. A pedagó­gusok is szívesen készítenek ilyenkor mérleget, latolgatva az elmúlt hónapok tapasztala­tait, így szokás ez a politikai ismereteiket gyarapító felnőt­tek körében is. A szakszervezeti politikai oktatás két évfolyamán szak­­szervezetünk mintegy har­mincháromezer tagja tanul. Munkatársunk beszélgetést folytatott négy vezető propa­gandistával az elmúlt hóna­pok tapasztalatairól, e népsze­rű oktatási formával kapcso­latos észrevételeikről. — A színvonalas oktatás nem nélkülözheti a jól felké­szült, rátermett propagandistá­kat? Mi a véleményük a sze­mináriumvezetők tevékenysé­géről? — Az I. évfolyamon me­gyénkben általában nem lehet panasz a propagandisták fel­­készültsége ellen — vélekedik Babinszki János, Veszprém megyei vezető propagandista. — Rendkívül eleven viták ala­kulnak ki a foglalkozásokon, állásfoglalásaik pedig azt tük­rözik, hogy elméleti tudásukat kitűnően össze tudják kapcsol­ni a gyakorlati kérdéseit nép­szerű magyarázatával. Sándor Albert budapesti ve­zető propagandista már kevés­bé elégedett ü gyes vezető propagandista. — Elvem: megfogni a szívüket, megkopogtatni az agyukat. A legfontosabb emberi közelség­be hozni a témákat, akár tré­fás formában is. Ha ez sike­rül, olyan iránytűt adunk a propagandisták kezébe, amely­­lyel a bonyolult kérdésekben is könnyűszerrel eligazodnak. Mayer Rezső Tolna megyei vezető propagandista is elége­detten­ nyilatkozik: — A propagandisták kivá­lasztása nálunk rendkívül sze­rencsésnek mondható. Siklósi Imréné, a tamási FJK elnöke például marxista egyetemre jár, Nagy Árpád, az OTP dol­gozója a pénzintézeti alkalma­zottak foglalkozásait vezeti nagy hozzáértéssel. — Mi a véleményük a fog­lalkozásról, a hallgatóság ér­deklődéséről és általában az oktatás eddigi szakaszáról? AZ ANYAG összeválogatása ellen nincs ki­fogás — válaszol Babinszki János. — Ami pedig az akti­vitást illeti, az elmúlt évek­hez képest jelentős a fejlődés. Különösen az életszínvonalról tartott foglalkozás váltott ki eleven vitát. — Miután különböző felké­szültségű emberek vesznek részt az oktatásban — mondja Marosi Jenő —, a vitában még egyesek bátortalanok. Kétségtelen eredmény azon­ban, hogy igen bátran kérdez­nek. — Talán nem azokról a he­lyekről szólnék, ahol az okta­tás kielégítő színvonalon fo­lyik, hanem egy-két kirívó hi­bára hívnám fel a figyelmet — tájékoztat Sándor Albert. — A Hungarofructnál például a foglalkozások igen rendszer­telenek, a hallgatók nagy ré­sze hiányzik. A főváros zöld­­s­ég-gyümölcsellátásának át­szervezése folytán érintett szö­vetkezeti vállalatok sem for­dítanak elegendő gondot az oktatásra. A Tolna megyei tapasztala­tok kedvezőbbek. AZ ELŐADÁSOKON a hallgatók 60—75 százaléka megjelenik — állapítja meg Mayer Rezső. — Még a dombóvári földművesszövet­kezetnél is sikerült a „front­­áttörés": ma már az igazgató­ság elnöke személyesen ügyel a foglalkozások időpontjára, nehogy azzal egyidőben más jellegű elfoglaltsága legyen a hallgatóságnak. A lemorzsoló­dás is jelentéktelen. Gy. D. A PROPAGANDISTÁK egy része — mondja — lebe­csüli az oktatásnak ezt a for­máját. Egyszerűen nem haj­landók például hozzáolvasni az anyaghoz. Akad persze kivé­tel. Papp Zoltán, a Herbaria főkönyvelője például igyek­szik előadásait minél változa­tosabban, színesebben megtar­tani. Baj van a propagandisták vitakészségével is. Talán kö­rültekintőbben járhattunk vol­na el a kiválasztásnál. — Sokszor módszer kérdése, sikerül-e a propagandistákat jól felkészíteni egy-egy elő­adásra — összegezi tapaszta­latait Marosi Jenő, Pest me­ Runkavédelmi osztálygait és az ÖB rejtvénypályázóra Szakszervezetünk munkavédel­mi osztálya és az Állami Bizto­sító január hónaptól munkavédel­mi rejtvényversenyt indít. A ver­seny célja: ráterelje a figyelmet a balesetelhárítás, a munkavéde­lem alapvető feladataira, foglal­kozzanak a munkavédelmi kér­désekkel szakmánk dolgozói. Ezért a januárban induló rejt­vények az Általános Balesetelhárí­tó és Egészségvédő óvórendsza­­bály, a Munkatörvény Könyve, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos határozatok, utasítá­sok­ legfontosabb előírásaira vo­natkoznak, illetve azzal kapcsola­tosak. Január, február és március hó­napban a Mérleg mellékleteként 3—3 munkavédelmi rejtvényt köz­lünk. A megfejtéseket kérjük be­küldeni a KPVDSZ munkavédel­mi osztályára, Budapest, VI., Jó­kai u. 6. A megfejtésen a név és cím feltüntetendő. Jeligés megfej­téseket nem fogadunk el. I. DÍJ: TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉK I. DÍJ: 2300 FT-OS VASABLASI UTALVÁNY m. DÍJ: 1500 FT-OS VASABLASI UTALVÁNY Ezenkívül a helyes megfejtők között az alábbi jutalomtárgyakat sorsoljuk ki: — 10 DB KUKTA GYORSFŰZŐ FAZÉK -- 10 DB 6 SZEMÉLYES KÁVÉS­­KÉSZLET — 10 DB KÁVÉFŐZŐ GÉP A díjkiosztás és a sorsolás nyil­vános. Időpontját, helyét a ver­seny végén a Mérlegben közöljük. Az első három díjat a legmaga­sabb pontszámot elérők kapják. Feltételei mind a kilenc rejtvény megfejtésének a beküldése. Tárgy­nyeremény sorsolásban részt vesznek mindazok, akik elértek bizonyos pontszámot. A beküldött rejtvények pontozását bizottság végzi. KERESZTRE­JTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Szakszerveze­tünk egyik fontos feladata 1964- ben. (folytatása a függőleges 15. számú sorban.) 15. Citál. 16. Új Guinea indonéz neve. 17. Határo­zószó. 18. Igen jól hasadó ásvány. 19. Aljas. 21. A személy egyedi megjelölése. 22. Névelő. 23. A legmélyebb alpi tó. 24. Dél afrikai, tartomány. 27. Fordított határra?­ 10. Ijedelem. 30. Fonott szállító eszköz. 31. Nagyon kedveskedő megszólítás. 33. Épületet felnyit. 35. Időpont. 36. Semmikor. 37. Harapásnyi. 38. Rövid lejáratú kö­telezvény. 39. Szükséges. 41. Ten­geri rabló. 42. Női becenév. 43 Izommunka. 44. Előrejutás. 46. Gömbölyű. 47. Vissza, felvigyázó 48. Konyhakerti növény. 49. Bala­toni­ üdülőhely. 50. Ázsiai eredetű kelmefestési eljárás szerint festi a kelmét. 51. A cement egyik alapanyaga. 52. Sajátkezűség. 54. Az emlősök egyik rendje. 55. Mo­dor, viselkedés. 56. GL. 57. Mázol. 59. Költő, kritikus (József 1804— 58). 60. Női becenév. 61. Utód, aki nem tud elődje nagyságáig fel­emelkedni. 64. Tok. 65. Francia város. FÜGGŐLEGES. 2. Gyűlölködő, ellenséges. 3. Legelő. 4. Kettősbe­tű. 5. Ékköves fejdísz. 6. Francia város. 7. Kúszónövény. 8. Boráról jól ismert község. 9. Izomkötősza­­lag. 10. Személyes névmás. 11. . .­ között. — Deld Mihajlik népszerű regénye. 12. Fordított dátumrag. 13. Osztrák folyó. 14. Hajóhíd. 15.­­Lásd a vízszintes 1-et. 19. Va­rázslattal életre keltett agyag­­alak. 20. Az Operaház primabale­­rinája. 23. A malájok élvezeti és izgatószere. 25. Lakoma. 26. Be­tegség jele. 28. Rózsabimbó jelző­je. 29. Megy. 32. A munkavégzés teljesítményének egysége. 33. Csi­nos. 34. Esetleg. 35. Erkölcs. 38. Színésznő (Kati). 40. Meghúzza magát. 42. Férfi hangnem. 44. Erő. 45. Mulató. 46. Vegytan ( ). 48. Adnak neki. 49. Tartópillér. 51. Körvadászat résztvevője. 53. Ga­­bonakereszt. 55. Bolygó. 56. Gyur­m­a. 58. Afrikai folyó — idegen nyelven. 59. Budapesti atlétikai Club. 60. Lóverseny műszó. 62. Germánium vegyjele. 63. Nagy Károly. 64. TP. 65. Morus Tamás. Beküldendő: A vízszintes 1. és a függőleges 15. számú sorok meg­fejtése. A keresztrejvény beküldésének határideje: február 10. A decemberi számban megje­lent keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Szakszervezetünkre fon­tos feladatok várnak a népgazda­ság megerősítésében”. A helyes megfejtést beküldők között, sorsolás útján a követke­zők nyertek könyvjutalmat: Fehérvári Sándorné, Debrecen, Alvinczi u. 11., Kelemen Tamás Bp. XVI., Szegedi út 60.­­, Sturcz Irén Székesfehérvár Baja u. 1. A könyvvásárlási utalványt ré­szükre postán küldjük el. Tolvaj a zászlók alatt Ш A budaörsi Rózsakert éjfé­ig rém padlásán valami dolga Ц akadt az egyik alkalmazott­já­nak. Amit keresett, nem talál-­­­­a meg. Annál nagyobb volt­­ az ámulata, amikor a lobogók­­ alatt egy fiatalemberre bük­ül­kant. A nem éppen összkom- 15 fortos szállást közvetlenül a­­ konyha szellőzőnyílása mellett E rendezte be magának, Sípos E István 23 éves segédmunkás. Ej A nappalokat alvással töltötte, E éjszaka a szellőztetőn keresz­ti­­ül lemászott a konyhába, on- E nan átlátogatott a söntésbe, E hogy semmiben se szenved-­­ jen hiányt. Másfél hónapig tartott az „ingyenkosztos” fur­csa kalandja a Rózsakert pad­lásán. Hogy miért bújkált Sipos István a padláson, az a rend­őrségre tartozik. Az azonban már az étterem kollektívájá­nak „belső ügye”, hogy az el­múlt hetekben bizalmatlanság mérgezte a korábban jó szel­lemet. Gyanakvással tekintet­tek egymásra a dolgozók, hi­szen feltűnt nekik is az ál­landó kisebb-nagyobb hiány. A valódi tettes megkerült, re­mélhetőleg hamarosan a régi, jó kollektív szellem is helyre­áll a budaörsi Rózsakertben. Ez nem való a kirakatba­ n Egy külföldi találóan jellemezte Budapestet a szép kirakatok vá­­rosaként. Büszkék is vagyunk arra, hogy az üzletek és áruházak ki­­rakatrendezői nagy szakértelemm­el és megannyi ötlettel végzik mun- Щ kájukat. Ám merőben más a helyzet vidéken. Ш Hiába épülnek az új szövetkezeti áruházak és szakboltok, hiába Ш szerelik fel a látványos neonreklámokat, hasztalan látják el „fővárosi­­ színvonalon” a falusi üzleteket, ha a legelemibb propaganda tehetősé­­gü­ket: a kirakatot nem tudjuk kellőképpen kihasználni. Éspedig azért щ nem, mert hiányoznak a szakemberek, a kirakatrendezők. E: Fejér, Komárom, Nógrád és Tolna megyékben például alig akad­t néhány kirakatrendező. Bácsban és Szabolcsban ugyan sokkal jobb­­ a helyzet: 28—30 szakember áll rendelkezésre, de még így is egyen­lő­ként 40—50 kirakat átrendezése, rendbentartása vár rájuk havonta. Щ Békés megyében mintegy 650—700 kirakatot tartanak nyilván, ami­ Щ hez mindössze hét kirakatrendezőjük van.­­ A fővárosban közmegelégedésre működik a kirakatrendező szak­ig iskola. Ott azonban csak a budapesti fiatalok tanulhatnak, a vidé­­­­kieknek ugyanis sem ellátást, sem lakást nem tudnak biztosítani. Ц Szakmai továbbképzésben is úgyszólván kizárólag a fővárosi kirakat­os rendezők részesülnek. Ш Úgy véljük, kellően előkészített vidéki tanfolyamokkal — ha egye­l­­lőre más lehetőség nem kínálkozik -- ma még segíthetnénk. Az sem rossz megoldás, amit Vas megyében vezettek be: 14 gyakornokot al- Ш kalmaztak, akik megfelelő felügyelettel előbb-utóbb belejönnek a ki­si lakatrendezésbe. Щ A kultúrált kereskedelem azonban megkívánja, hogy mielőbb meg­ír nyugtató módon gondoskodjunk a vidéki kirakatok és általában a bolti reklám színvonalának emeléséről. Ennek pedig csak egy a módj­j j®: tegyük szervezetté a kirakatrendezők képzését a földművesszö­­­­vetkezetek és a vidéki kereskedelmi vállalatok számára is! ­ Baleset — üres E Nemcsak az iparban, hanem­­ a kereskedelemben is emel- P kednek a balesetek. Belkeres- - kedelmi Minisztériumhoz tar­to­­ozó vállalatoknál például a négy év a­latt — 1958-tól — 1962-ig — 22%-kal emelkedett E az 1000 főre eső balesetek s száma. Ez idő alatt 42 halálos E baleset történt és hetvenkilen- E­ten szenvedtek csonkulásos E balesetet. Nem jobb az arány 2 a SZÖVOSZ területén sem. 2 Mindkét helyen ugrásszerűen­­ emelkedett a kiesett munkár Ш napok száma — éppen a bal­­­esetek miatt. E A balesetek okainál egye- E sek szívesen hivatkoznak ar- E ra, hogy a gépi berendezések­­ elterjedésével egyenes irány­­­­ban növekszik a baleseti ve­­­­szély. Az igazság az, hogy az­­ utóbbi években a kereskede- E­lemben a gépek száma meg- E kétszereződött, de a gépi bal- E esetek, az összes baleseteknek E mindössze 5 százalékát teszik Щ ki. Ezzel szemben itt az ös­- Щ szes balesetek 29 százaléka­­ szállítás közben történik, 25­­ százaléka elcsúszásból, 14 szá­z­­zaléka pedig a kézi szerszá­­g­nak meg nem felelő haszná-­­ latából adódik. Щ Ezekre a számokra, azért ér­­tj­demes felfigyelni, mert okait Ц nem igen szüntetik meg a vál­tó falatok, sőt a felelősséget is­­ igyekeznek áthárítani, nem­­is egyszer éppen a sértettre, jegy­zőkönyvben­ vagy a balesetet szenvedő­re. A XI-XXII. kerületi KÖZÉRT-nél, a 106-os árudá­ban történt balesetnél, a jegy­zőkönyvet úgy vették fel, hogy a sérült felelős a bal­esetért, mert „jobban kellett volna vigyáznia”. Egy ízben a IX. kerületi KÖZÉRT-nél is ehelyett, hogy a baleseti ve­szélyt szüntették volna meg, azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy a sérültet balesetvéde­lemből újra kell oktatni, mind elméletileg, mind gya­korlatilag. A felületes vizsgálatok álta­lában nem óhajtják felfedni a baleset igazi okát. Az esetek nagy többségében a sérültet teszik felelőssé, vagy a vélet­lenre hivatkoznak. A valódi felelősök, vagy a beleset igazi okai csak ak­kor derülnek ki, ha a szakszervezet vizsgálatot indít. A szakszervezet olyan esetekkel is találkozott, hogy a sérülttel üres jegyzőkönyv blankettát íratnak alá és st­t később töltötték ki. A sérült csak gyógyulása után veszi észre, mit írt alá, s ekkor de­rült ki, hogy a balesetért őt tették felelőssé. Az üres jegyzőkönyvben megörökített „balesetek” he­lyett kívánatos, hogy tényle­gesen felvett jegyzőkönyvben a valódi felelősöket tüntessék fel. ÍIT! 11III í I ill I i 1111 ül Ül üli 11 i 11! I МП П Ili П Külföldi társasutazások • Az IBUSZ megállapodás alapján Ц fővárosi dolgozóink 1964. február 15-ig­­~­ saját alapszervezeteiknél jelent­ik­kezhetnek az 1964. évi, meghír­­­­detett külföldi társasutazásokon is való részvételre. Ш Budapesti Bizottságunk a je­­l­­entkezések elfogadását az alap­szervekhez március első felében visszaigazolja. Az előleg befizetésére csekkla­pot bocsát a résztvevők rendel­kezésére, a hátralék az utazási időpontot megelőzően válik ese­dékessé. A részletes tájékoztatás az alapszervezetek nemzetközi fe­lelőseinél tekinthető meg.

Next