Mérleg, 1966 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
. Sok sikert kívánunk Mire lapunk eljut az olvasókhoz, feledtük már a szilveszter vidám hangulatát, a konfetti szőnyeg és a szerpentin kígyók színes varázsát. Új naptárban lapozunk és megszoktuk már, hogy leveleinkre 1966. kerül. Illő szokáshoz híven az új évfolyam első számában szívből köszöntjük szakmáink valamennyi dolgozóját, minden kedves olvasónkat. Boldog, békés új esztendőt kívánunk valamennyiüknek — a szó igaz, szép értelmében. Ki-ki találjon jó egészségben végzett munkájában örömet és ne feledje, bármely szakmában tevékenykedjék, akár a pult, íróasztal vagy teherautó kormánya mögött keresi kenyerét, népe üdvére, az ország boldogulására cselekszik. A szilveszteréj békés koncertjében, trombiták harsogása és pezsgős üvegek ütegeinek össztüze közben nemcsak két esztendő mezsgyéjén álltunk. Az elmúlt szilveszter népgazdaságunk két fontos szakaszát kötötte egybe: második ötéves tervünk végéhez értünk és a harmadikba léptünk 1966 januárjában. Sikerekkel és tapasztalatokkal gazdagodtunk, szemmel láthatóan gyarapodtunk. Kell-e más bizonyíték, mint például a 800 új bolt, a 40 áruház, vagy a 3500 új szállodai ágy, amely mindmind a második ötéves terv mérlegének eredményeket gyűjtő serpenyőjébe került. Ide kívánkozik — kiragadva csak a sok száraz, mégis sokatmondó adat közül néhányat — a kiskereskedelmi forgalom 29 százalékos növekedése, valamint az az árutöbblet, amely összesen mintegy 10 milliárd forintot tesz ki, az üzletekben ugyanis a tervezettnél ennyivel több áru került a polcokra és a raktárakba. Némileg javult a fizetési mérleg is és bátran mondhatjuk, az export kilenc százalékos növekedése tetemes részt a külkereskedelem javára írandó. Nem tétlenkedtünk hát az elmúlt időszakban, az új év azonban még több, még fontosabb teendőkkel köszöntött ránk. A gazdaságirányítás friss szelleme egyik-másik területen már érezteti hatását. Sok vonatkozásban merőben új szemléletet kell kialakítani magunkban: önállót, célratörőt, merészet. Mindezt elősegíteni, éleszteni és hasznosítani szakszervezeti szerveink megtisztelő kötelessége. Az új szüntelen keresése, bátor alkalmazása, a feledésbe ment, jó tapasztalatok felfrissítése, az észszerűbb megoldások bevezetésének szorgalmazása, a megcsontosodott felfogások szétzúzása — lelkesítő, szép feladat. Megvalósításához valamennyi dolgozónak jó egészséget, sok sikert kívánunk! t ' * Kvo/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGY ESO LJ ETEKI A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Lapja 1966. Január Ára SO fillér Megjelenik havonta Tájékosódtó a kereskedelmi dolgozók különböző rétegeit érintő béremelésről A február 1-vel életbelépő béremelés éves szinten 300 millió forintot tesz ki, és bár ez az összeg rendkívül nagy, mégsem teszi lehetővé, hogy valamennyi kereskedelmi dolgozó bérét megemeljék. Béremelésben a bolti, vendéglátóipari és a nagykereskedelem hálózati dolgozóinak mintegy 70%-a részesül, vagyis az állami és a szövetkezeti kereskedelemben és a SZOT üdülőkben dolgozók közül csaknem 140 ezer fő. Konkrétabban: a bolti kiskereskedelemben a bolt-, áruházi osztályvezetők és helyetteseik, az eladók, raktárosok, amennyiben az előírt szakképesítéssel rendelkeznek, vagy ha ez nincs meg, legalább 10 éves szakmai gyakorlatuk van. Ezenkívül a bolti, áruházi pénztárosok, csomagolók stb. A vendéglátás területén az egységek szakképzett, vagy 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, szakképzetlen vezetői és helyetteseik, pl. étterem, kávéház, büfé, presszó vezetők és azok helyettesei. A konyhai dolgozók, mint pl. a konyhafőnökök, szakácsok, cukrászok és a konyhai segédalkalmazottak. Ezenkívül az italmérőik, pénztárosok stb. Az említett munkakörök közül mindkét főágazatban kimaradnak az egy-két személyes élelmiszer- és vendéglátóegységek vezetői, kivéve a földművesszövetkezeti vegyesboltok vezetőit, mivel itt a munkafeltételek, a munkaidőbeosztás az átlagosnál rosszabb. A nagykereskedelemben a szakképzett, vagy legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező fiók-, telep-, lerakatvezetők, raktárosok, áruátvevők, árurevizorok, áruösszeállítók stb. részesülnek béremelésben, a szakképesítéshez nem kötött munkakörben levők közül pedig a raktári segédmunkások, szállítómunkások. Melyek azok a munkakörök, ahol nem részesülnek a dolgozók béremelésben? Azok a dolgozók, akik képesítéshez kötött munkakörökben dolgoznak, mint pl. bolti-, áruházi osztályvezetők, étteremvezetők, eladók, raktárosok stb., azonban az előírt képesítéssel nem rendelkeznek és nincs még 10 éves szakmai gyakorlatuk. Fontos tudni, hogy a képesítés megszerzésére már több évvel ezelőtt úgy az állami, mint a szakszervezeti szervek felhívták a dolgozók figyelmét. Ügyeltünk arra is, hogy a képesítés megszerzéséhez a vállalatok biztosítsák a feltételeket Úgy látjuk, hogy azok a dolgozók, akik képesítéssel rendelkeznek, sokkal eredményesebb munkát végeznek, a lakosság igényeit jobban ki tudják elégíteni. Ezzel szemben a statisztikai adatok szerint a szakképzett és szakképzetlen dolgozók keresete között lényegtelen az eltérés. Az anyagi lehetőségek miatt a béremelésből ki kellett hagyni az említetteken kívül néhány olyan munkakörben levő dolgozót is, akik, bár rendelkeznek az előírt képesítéssel, de vagy a munkafeltételük, vagy kereseti lehetőségük az átlagosnál kedvezőbb. Természetesen a későbbiekben ezen kategóriák béremelésére is sor kell, hogy kerüljön. Milyen összegű béremelésben részesülnek a dolgozók? A béremelésben részesíthetők keresetszínvonala és munkafeltételei között ma még jelentős különbség van. Éppen ezért az alapbérek emelésénél előnyben kell részesíteni a szakképzett, hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező beosztottakat, a kis- és közepes forgalmú egységek vezetőit, a képesítéshez nem kötött munkakörben foglalkoztatottak közül pedig a nehezebb fizikai munkát végzőket. Az említett munkakörökben dolgozók közül is azok részesülnek magasabb béremelésben, akik a szakmai átlagnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között és hátrányosabb munkabeosztással dolgoznak. Ilyenek pl. az élelmiszer-, háztartási- és vasbolti dolgozik Itt az átlagos béremelés összege a havi 200 Ft-ot is meghaladhatja. Ennél kevesebb öszszegű béremelés jut a vegyesiparcikk- és a ruházati boltok dolgozóira. A dolgozók részére adandó béremelés összegét az igazgató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határozza meg. A bérmegállapításnál figyelembe kell venni a dolgozó szaktudását és szorgalmát. Azok részére, akik béremelésben részesülnek, legalább 100 Ft-ot kell biztosítani. Béremelést csak az alapbérek megemelésével, vagy pedig a jutalékkulcsok növelésével is lehet-e adni? A rendelkezésre bocsátott béralapot kizárólag alapbérek emelésére szabad fordítani. Kivételt képeznek a tiszta jutalékos rendszerű boltok, ahol az alapbérek megemelésével egyidejűleg a jutalékkulcsot is arányosan meg kell emelni. Minimma. SZELLEMI VETÉLKEDŐ A Belkereskedelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ színvonalas szellemi vetélkedőt rendezett. A döntőt házi bajnokságok előzték meg. A szellemi vetélkedő mind a szakmai tudásban való jártasságot, mind pedig az általános műveltségben való ismereteket igen szigorúan megkövetelte. A nagy érdeklődéssel lezajlott kulturális találkozó követésre alkalmas. Kinek a regényét illusztrálja ez a rajz és mi a regény Papp Ágnes, az egyéni verziverseny győztese a Külkereskedelmi Berke László felvételei Minisztériumban dolgozik. Falus a SZÖVOSZ kultúrfelelőse átveszi a jutalmakat. a Belkereskedelmi Minisztérium, Nagy Minisztérium és Marton Béla