Mérleg, 1966 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

. Sok sikert kívánunk Mire lapunk eljut az olvasókhoz, feledtük már a szil­veszter vidám hangulatát, a konfetti szőnyeg és a szer­pentin kígyók színes varázsát. Új naptárban lapozunk és megszoktuk már, hogy leveleinkre 1966. kerül. Illő szokáshoz híven az új évfolyam első számában szívből köszöntjük szakmáink valamennyi dolgozóját, minden kedves olvasónkat. Boldog, békés új esztendőt kívánunk valamennyiüknek — a szó igaz, szép értelmében. Ki-ki találjon jó egészségben végzett munkájában örömet és ne feledje, bármely szakmában tevékenykedjék, akár a pult, íróasztal vagy teherautó kormánya mögött keresi kenyerét, népe üdvére, az ország boldogulására cselek­szik. A szilveszteréj békés koncertjében, trombiták harso­gása és pezsgős üvegek ütegeinek össztüze közben nem­csak két esztendő mezsgyéjén álltunk. Az elmúlt szilvesz­ter népgazdaságunk két fontos szakaszát kötötte egybe: második ötéves tervünk végéhez értünk és a harmadik­ba léptünk 1966 januárjában. Sikerekkel és tapasztala­tokkal gazdagodtunk, szemmel láthatóan gyarapodtunk. Kell-e más bizonyíték, mint például a 800 új bolt, a 40 áruház, vagy a 3500 új szállodai ágy, amely mind­mind a második ötéves terv mérlegének eredményeket gyűjtő serpenyőjébe került. Ide kívánkozik — kiragad­va csak a sok száraz, mégis sokatmondó adat közül né­hányat — a kiskereskedelmi forgalom 29 százalékos nö­vekedése, valamint az az árutöbblet, amely összesen mintegy 10 milliárd forintot tesz ki, az üzletekben ugyanis a tervezettnél ennyivel több áru került a pol­cokra és a raktárakba. Némileg javult a fizetési mérleg is és bátran mondhatjuk, az export kilenc százalékos nö­vekedése tetemes részt a külkereskedelem javára íran­dó. Nem tétlenkedtünk hát az elmúlt időszakban, az új év azonban még több, még fontosabb teendőkkel köszön­tött ránk. A gazdaságirányítás friss szelleme egyik-má­sik területen már érezteti hatását. Sok vonatkozásban merőben új szemléletet kell kialakítani magunkban: ön­állót, célratörőt, merészet. Mindezt elősegíteni, éleszteni és hasznosítani szakszervezeti szerveink megtisztelő kö­telessége. Az új szüntelen keresése, bátor alkalmazása, a feledésbe ment, jó tapasztalatok felfrissítése, az ész­szerűbb megoldások bevezetésének szorgalmazása, a megcsontosodott felfogások szétzúzása — lelkesítő, szép feladat. Megvalósításához valamennyi dolgozónak jó egészséget, sok sikert kívánunk! t ' * Kvo/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGY ESO LJ ET­EKI A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Lapja 1966. Január Ára­­ SO fillér Megjelenik havonta Tájékosódtó a kereskedelmi dolgozók különböző rétegeit érintő béremelésről A február 1-vel életbelépő béremelés éves szinten 300 millió forintot tesz ki, és bár ez az összeg rendkívül nagy, mégsem teszi lehetővé, hogy valamennyi kereskedelmi dolgozó bérét megemeljék. Béremelésben a bolti, vendéglátóipari és a nagykereskedelem hálózati dolgozóinak mint­egy 70%-a részesül, vagyis az állami és a szövetkezeti kereskedelemben és a SZOT üdü­lőkben dolgozók közül csaknem 140 ezer fő. Konkrétabban: a bolti kiskereskedelemben a bolt-, áruházi osztályvezetők és helyetteseik, az eladók, raktárosok, amennyiben az előírt szakképesítéssel rendelkeznek, vagy ha ez nincs meg, legalább 10 éves szakmai gyakor­latuk van. Ezenkívül a bolti, áruházi pénztá­rosok, csomagolók stb. A vendéglátás területén az egységek szak­képzett, vagy 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, szakképzetlen vezetői és helyette­seik, pl. étterem, kávéház, büfé, presszó veze­tők és azok helyettesei. A konyhai dolgozók, mint pl. a konyhafőnökök, szakácsok, cukrá­szok és a konyhai segédalkalmazottak. Ezen­kívül az italmérőik, pénztárosok stb. Az említett munkakörök közül mindkét fő­ágazatban kimaradnak az egy-két személyes élelmiszer- és vendéglátóegységek vezetői, ki­véve a földművesszövetkezeti vegyesboltok vezetőit, mivel itt a munkafeltételek, a mun­kaidőbeosztás az átlagosnál rosszabb. A nagykereskedelemben a szakképzett, vagy legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendel­kező fiók-, telep-, lerakatvezetők, raktárosok, áruátvevők, árurevizorok, áruösszeállítók stb. részesülnek béremelésben, a szakképesítéshez nem kötött munkakörben levők közül pedig a raktári segédmunkások, szállítómunkások. Melyek azok a munkakörök, ahol nem részesülnek a dolgozók béremelésben? Azok a dolgozók, akik képesítéshez kötött munkakörökben dolgoznak, mint pl. bolti-, áruházi osztályvezetők, étteremvezetők, el­adók, raktárosok stb., azonban az előírt ké­pesítéssel nem rendelkeznek és nincs még 10 éves szakmai gyakorlatuk. Fontos tudni, hogy a képesítés meg­szerzésére már több évvel ezelőtt úgy az ál­lami, mint a szakszervezeti szervek felhívták a dolgozók figyelmét. Ügyeltünk arra is, hogy a képesítés megszerzéséhez a vállalatok biz­tosítsák a feltételeket Úgy látjuk, hogy azok a dolgozók, akik képesítéssel rendelkeznek, sokkal eredményesebb munkát végeznek, a lakosság igényeit jobban ki tudják elégíteni. Ezzel szemben a statisztikai adatok szerint a szakképzett és szakképzetlen dolgozók kere­sete között lényegtelen az eltérés. Az anyagi lehetőségek miatt a béremelésből ki kellett hagyni az említetteken kívül néhány olyan munkakörben levő dolgozót is, akik, bár ren­delkeznek az előírt képesítéssel, de vagy a munkafeltételük, vagy kereseti lehetőségük az átlagosnál kedvezőbb. Természetesen a ké­sőbbiekben ezen kategóriák béremelésére is sor kell, hogy kerüljön. Milyen összegű béremelésben részesülnek a dolgozók? A béremelésben részesíthetők keresetszín­vonala és munkafeltételei között ma még je­lentős különbség van. Éppen ezért az alap­bérek emelésénél előnyben kell részesíteni a szakképzett, hosszú szakmai gyakorlattal ren­delkező beosztottakat, a kis- és közepes for­galmú egységek vezetőit, a képesítéshez n­em kötött munkakörben foglalkoztatottak közül pedig a nehezebb fizikai munkát végzőket. Az említett munkakörökben dolgozók kö­zül is azok részesülnek magasabb béremelés­ben, akik a szakmai átlagnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között és hátrányosabb munkabeosztással dolgoznak. Ilyenek pl. az élelmiszer-, háztartási- és vasbolti dolgozik Itt az átlagos béremelés összege a havi 200 Ft-ot is meghaladhatja. Ennél kevesebb ösz­­szegű béremelés jut a vegyesiparcikk- és a ruházati boltok dolgozóira. A dolgozók részé­re adandó béremelés összegét az igazgató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben ha­tározza meg. A bérmegállapításnál figyelem­be kell venni a dolgozó szaktudását és szor­galmát. Azok részére, akik béremelésben ré­szesülnek, legalább 100 Ft-ot kell biztosítani. Béremelést csak az alapbérek megemelésével, vagy pedig a jutalékkulcsok növelésével is lehet-e adni? A rendelkezésre bocsátott béralapot kizáró­lag alapbérek emelésére szabad fordítani. Ki­vételt képeznek a tiszta jutalékos rendszerű boltok, ahol az alapbérek megemelésével egy­idejűleg a jutalékkulcsot is arányosan meg kell emelni. Minim­ma. SZELLEMI VETÉLKEDŐ A Belkereskedelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a SZÖVOSZ színvonalas szellemi vetélkedőt rendezett. A döntőt házi bajnokságok előzték meg. A szelle­mi vetélkedő mind a szakmai tudásban való jártasságot, mind pedig az általános műveltségben való ismereteket igen szigorúan megkövetelte. A nagy érdeklődéssel lezajlott kul­turális találkozó követésre alkalmas. Kinek a regényét illusztrálja ez a rajz és mi a regény Papp Ágnes, az egyéni ver­­ziver­seny győztese a Külkereskedelmi Berke László felvételei Minisztériumban dolgozik. Falus a SZÖ­VOSZ kultúrfelelőse átveszi a jutalmakat. a Belkereskedelmi Minisztérium, Nagy Minisztérium és Marton Béla

Next