Mérleg, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ( Kereskecel­oi, Pénzügyi és Vendéglstaipar) Dolgorét Szakszerfojelénet lapja 1967. január Ara 50 fillér Megjelenik havimra /(HI ] • ■ üresRezilitffsSí a szakszervezeti választások A magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében az el­múlt napokban megkezdődött a szakszervezet vezető szervei­nek újjáválasztása, első lépés­ként a bizalmiak megválasztá­sa. A választási munka az sem, ikigZMP IX. Kongresszusának határozataira támaszkodik. Emellett érvényesül a válasz­tások előkészítésében és lebo­nyolításában az MSZMP Poli­tikai Bizottságának május 10-i, valamint szakszervezetünk XXIX. Kongresszusának hatá­rozata. A választások előkészítésé­vel és lebonyolításával párhu­zamosan alapszervezeteink egyik legfontosabb feladata: mozgósítani a bel- és külke­reskedelem, a vendéglátás, a földművesszövetkezetek és a pénzintézetek dolgozóit gazda­sági tevékenységük eredmé­,­nyesebb végzésére, a harma­dik ötéves terv megvalósítá­sára. Továbbra is következet­­tesen harcolni kell a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításáért, a törvények és­ rendeletek megtartásáért. A napjainkban folyó bizal­­mi választásokról szakmai mu­tációinkban részletesen beszá­molunk. а мним Ю 1|02Ш пап елм is siaMisi мм az au ui dcsHrn Beszámolók a derekas helytállásról . A decemberi csúcs több mint 180 ezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozót érin­tett, akik derekasan helyt is álltak. Különösen az ünnepek előtti napokban követelt nagy szorgalmat és szaktudást ez a szakma, amikor tíz-tizenkét órán át kellett a pult mögött állniuk, pontosabban helytáll­niuk, hiszen a meghosszabbí­tott nyitvatartási idő után rá­juk várt a bolt rendbehozata­la, a polcok feltöltése áruval.” A Népszabadság 1967. január 4-i számának vezércikkéből idéztük e sorokat, örömmel tettük, mert jóleső érzés, ha az ország legtekintélyesebb sajtóorgánuma szakmáink dol­gozóiról elismeréssel, dicséret­tel emlékezik meg. Illő szokás, "hogy az év első lapszámában mi is elsősorban az év végi csúcsforgalmat mél­tassuk, a boltok, áruházak dol­gozóinak helytállásáról szól­junk. Volt idő, amikor a mér­leg korántsem mutatott ilyen kedvező képet, mint most. Úgy látszik, örvendetesen csökken a modortalanság, a vásárlók megkárosításának száma. Leg­alábbis ennek lehettünk ta­núi, bármerre jártunk Buda­pesten vagy az országban. Er­ről szól elismeréssel a Nép­­szabadság idézett cikkében, amikor így ír: „Most, utólag már megállapítható, hogy az előzőeknél kevesebb volt a hangos szóváltás, az összezör­dülés és a kereskedelmi dolgo­zók több-kevesebb hibával, de bírták az ostromot.” Nem kétséges, hogy meg­szívlelendő a szerző tanácsa: a hibakrm és az elismerő szava­kon okulva hasonló segítőkészségről és lelkiismeretességről tegye­nek bizonyságot dolgo­zóink az év minden nap­­­ján. Ezzel öregbítik a csúcsforga­lom idején kivívott elisme­rést és megbecsülést. Hasonló szellemben, a di­cséret hangján emlékezett meg a kereskedelmi dolgozókról a győri Kisalföld is, amikor mél­tatta a karácsony előtti erő­próba során derekasan helyt­álló boltosok és eladók mun­káját. „A pult előtt állók lás­sák be és higgyék el, hogy aki a pult mögött áll, annak is van családja, vannak idegei. Ő ilyenkor a legutolsó a vásár­lók között, pedig ő is szeretne karácsonyi örömet szerezni családjának” — írta a lap, fon­tos szolgálatot téve a vevők és eladók egyre javuló kapcsola­tának. „ Márpedig ezek a kapcsola­tok rendkívül fontosak. Nem­csak a kulturált eladás szem­pontjából, hanem azért is, hogy például­­ a vevők észrevételeit az ír iparnak tolmácsolják. Más szóval: összhangot te­remtsenek a termelés és a fo­gyasztás között, amint arról Vadas István, a Zala megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója nyilatko­zott a Zalai Hírlap munkatár­sának. A vállalatot 1967-től a kísérleti vállalatok közé sorol­ták: az új mechanizmus je­gyében tevékenykednek. Ho­gyan? „Központilag meghatá­rozott feltételek mellett, ön­állóan döntünk saját tevé­kenységünkről — mondta az igazgató. — ... A korábbi sok mutató helyett összesen három mutatót kell figyelembe ven­nünk. Ezek: a béralap, a befizetési kö­telezettség és a közületi tervszám. Ez a tervezési rendszer meg­kívánja, hogy a vállalat tájé­kozódjon a vásárlóerő és a ke­reslet alakulásáról, másrészt az árufedezetről és az árukí­nálatról.” A Zala megyei vállalat több üzemmel üzleti kapcsolatot lé­tesít, bővíti a szolgáltatások körét és esetleg mintaüzletet nyit Zalaegerszegen, a győri Richards gyárnak, ahonnan a mintaboltot negyedévenként két-háromezer négyzetméter különleges textiláruval látják el. Jó eredményekről számolt be a Békés megyei Népújság­ban Kassai Béla, a Békés me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Éves ter­vüket 1966. december 15-én teljesítették. Fennállásuk óta először, több mint 600 millió forint forgalmat értek el. Kü­lönösen a vas­ műszaki áruk, a motorkerékpárok, televízió készülékek iránt növekedett a kereslet. A továbbiakban az igazgató az eleven verseny mozgalmat méltatta: „Gazda­sági egységeink úgyszólván kivétel nélkül részt vesznek valamilyen versenyformában. Harminc kollektíva verse­nyez a „szocialista brigád” cí­mért, sokan a „Kiváló bolt" cím elnyeréséért vagy egyéni formában.” A vállalatnál elő­reláthatólag 20—24 napi nye­reségrészesedést fizetnek ki. Végül még egy vendéglá­tásról szóló cikk a sok közül: a Zalai Hírlap december 29-i számában a Szálloda és Ven­­déglátóinak­ Vállalat KISZ- taggyűléséről ad számot. A fiatalok eredményes évtől bú­csúztak: öt ifjúsági szocialis­ta brigádjukba 88-an tömö­rültek. Az Arany Bárány if­júsági brigádja a kereskedel­mi vállalatok hasonló jellegű kollektívái közt a megyében első lett. HATÁROZOTT ÁLLÁSFOGLALÁS: T­ilos a nyílt hirakatban vagy az utcán árusítani Az utóbbi hetekben több al­kalommal ellenőrizte szakszer­vezetünk budapesti bizottsága a hálózati egységek téli üze­meltetését. Súlyos hiányossá­gokat tapasztaltunk, elsősor­ban a Zöldség, Gyümölcs Szö­vetkezeti Kisker. Vállalatok hálózatában. A boltokban nincs fűtés, vagy egyes helye­ken fűtenek ugyan, de kifeje­zetten az utcát fűtik, mert egész nap nyitott ajtó és nyi­tott kirakat mellett árusíta­nak. Igen sok azoknak a boltegy­ségeknek a száma is, ahol a boltnak utcára telepített „re­szortjai” vannak, ahol szintén egész nap folyik az árusítás. (A X., Körösi Csom­a út 9. sz. alatti 1005-ös számú egységnek 7 külső „reszortja” van.) A szakmában kialakult gya­korlat indokolatlanul veszé­lyezteti az ott dolgozók egész­ségét, amikor figyelmen kívül hagyja a törvényes előírásokat, amelyek a téli üzemelésre vo­natkoznak. Az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendsza­bály 6.2 pontja az­ egész nép­gazdaságra kötelező érvénnyel írja elő az alábbiakat: „Min­den zárt térben levő­ munka­helyen, illetve munkazónában — ha ezt a technológiai köve­telmények nem zárják ki -- a helyiség­ és munka jellegének megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani.” Az áruvédelmet messzeme­nően figyelembe véve, a zöld­ség-gyümölcs szakmában a raktárakban plusz 8 C fok, az eladótérben plusz 10 C fok hőmérsékletet kell biztosítani. A zöldség-gyümölcs boltok fű­tésére tehát érvényben levő törvényes előírások vannak, amelyeknek betartása minden vállalatra nézve kötelező ér­vényű. A zöldség-gyümölcs boltok számottevő része azonban egyáltalán nem törődik a dolgozók egészségét védő törvényes előírásokkal, s nyitott ajtóval és kirakattal árusít. Ezzel nemcsak a nyi­tott kirakatban árusító dolgo­zó egészségét teszi ki felesle­ges veszélyeztetésnek, hanem a bolt valamennyi dolgozójáét Törvénytelen és tűrhetetetlen Számtalan helyszíni ellenőr­zés során tapasztaltuk, hogy a bolt eladóterében egy-két, vagy éppen egyetlen vevő sincs, ugyanakkor a kirakat előtt az utcán állnak sorba a vevők. Túl azon, hogy ez az árusítási mód a fűtési idény alat törvénytelen és tűrhetet­len, nem vitásan a bolti dol­gozók egészségvédelmét sértő eljárás is egyben. Kételke­dünk abban, hogy mindez a kulturált kereskedelem jegyé­ben történik. Nem hisszük, hogy a vásárló téli időben szívesen áll sorba az utcán, különösen amikor a bolt belül üres és így fűtött boltban is vásárolhatna. Azt viszont tapasztaltuk, hogy erre esetenként rákényszerítik egy­szerűen úgy, hogy bizonyos árufajták csakis kirakaton keresztül vásá­rolhatók (osztályos áruk, leértékelt áruk, vagy bizonyos árucikkek, ba­nán, narancs stb.). Szakszervezetünk törvényes jogával élve a közelmúltban felhívta az érdekelt vállalatok figyelmét ezekre a törvény­­sértésekre. Felszólította a vál­lalatokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A tapasztalatunk az, hogy ezek­nek a felszólításoknak a mai napig sem tettek eleget. Szakszervezetünk a jövőben is minden esetben felszólítja a boltvezetőket arra, hogy a fű­tést biztosítsák, illetve a kira­katon keresztüli árusítást szüntessék meg. Azon vállalatokkal szem­ben, akik a felhívásnak nem tesznek eleget, szak­­szervezetünk munkavédel­(Folytatás a 2. oldalon) n Napja fotó­kiállítás­a 1932-be­t­ ­ Szakszervezetünk székházában néhány na­­­­pon át érdekes fotókiállítást láthattak dolgo­zóink. A Magántisztviselők Egyesületének­­Szolnoki Helyi Csoportja 1932-ben kiállítást­­ kívánt rendezni „A mi életünk” címmel. A rendőrhatóság az akkori kiállítást nem enge­­­délyezte, lefoglalta a lázítónak minősített ké­­­peket, sőt őrizetbe vette többek között Kas­sák Lajos kiváló írót is, aki annak idején a ki­­­állítás megnyitására érkezett Szolnokra. A dokumentatív erejű, megrendítő hatású­­ úgynevezett szociofotók megmaradtak és a ha­ I­ladó szellemű fotóriporterek képei szerepeltek­­ a Nemzeti Galériában megrendezett „Magyar­ fotóművészet 125 éve” című jubileumi kiállít­­­táson is. A jelentős fotókiállítás anyagát mutattuk be­ az érdeklődőknek szakszervezetünk székhá-­­zának előcsarnokában is. ''

Next