Mérleg, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ( Kereskeceloi, Pénzügyi és Vendéglstaipar) Dolgorét Szakszerfojelénet lapja 1967. január Ara 50 fillér Megjelenik havimra /(HI ] • ■ üresRezilitffsSí a szakszervezeti választások A magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében az elmúlt napokban megkezdődött a szakszervezet vezető szerveinek újjáválasztása, első lépésként a bizalmiak megválasztása. A választási munka az sem, ikigZMP IX. Kongresszusának határozataira támaszkodik. Emellett érvényesül a választások előkészítésében és lebonyolításában az MSZMP Politikai Bizottságának május 10-i, valamint szakszervezetünk XXIX. Kongresszusának határozata. A választások előkészítésével és lebonyolításával párhuzamosan alapszervezeteink egyik legfontosabb feladata: mozgósítani a bel- és külkereskedelem, a vendéglátás, a földművesszövetkezetek és a pénzintézetek dolgozóit gazdasági tevékenységük eredmé,nyesebb végzésére, a harmadik ötéves terv megvalósítására. Továbbra is következettesen harcolni kell a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, a törvények és rendeletek megtartásáért. A napjainkban folyó bizalmi választásokról szakmai mutációinkban részletesen beszámolunk. а мним Ю 1|02Ш пап елм is siaMisi мм az au ui dcsHrn Beszámolók a derekas helytállásról . A decemberi csúcs több mint 180 ezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozót érintett, akik derekasan helyt is álltak. Különösen az ünnepek előtti napokban követelt nagy szorgalmat és szaktudást ez a szakma, amikor tíz-tizenkét órán át kellett a pult mögött állniuk, pontosabban helytállniuk, hiszen a meghosszabbított nyitvatartási idő után rájuk várt a bolt rendbehozatala, a polcok feltöltése áruval.” A Népszabadság 1967. január 4-i számának vezércikkéből idéztük e sorokat, örömmel tettük, mert jóleső érzés, ha az ország legtekintélyesebb sajtóorgánuma szakmáink dolgozóiról elismeréssel, dicsérettel emlékezik meg. Illő szokás, "hogy az év első lapszámában mi is elsősorban az év végi csúcsforgalmat méltassuk, a boltok, áruházak dolgozóinak helytállásáról szóljunk. Volt idő, amikor a mérleg korántsem mutatott ilyen kedvező képet, mint most. Úgy látszik, örvendetesen csökken a modortalanság, a vásárlók megkárosításának száma. Legalábbis ennek lehettünk tanúi, bármerre jártunk Budapesten vagy az országban. Erről szól elismeréssel a Népszabadság idézett cikkében, amikor így ír: „Most, utólag már megállapítható, hogy az előzőeknél kevesebb volt a hangos szóváltás, az összezördülés és a kereskedelmi dolgozók több-kevesebb hibával, de bírták az ostromot.” Nem kétséges, hogy megszívlelendő a szerző tanácsa: a hibakrm és az elismerő szavakon okulva hasonló segítőkészségről és lelkiismeretességről tegyenek bizonyságot dolgozóink az év minden napján. Ezzel öregbítik a csúcsforgalom idején kivívott elismerést és megbecsülést. Hasonló szellemben, a dicséret hangján emlékezett meg a kereskedelmi dolgozókról a győri Kisalföld is, amikor méltatta a karácsony előtti erőpróba során derekasan helytálló boltosok és eladók munkáját. „A pult előtt állók lássák be és higgyék el, hogy aki a pult mögött áll, annak is van családja, vannak idegei. Ő ilyenkor a legutolsó a vásárlók között, pedig ő is szeretne karácsonyi örömet szerezni családjának” — írta a lap, fontos szolgálatot téve a vevők és eladók egyre javuló kapcsolatának. „ Márpedig ezek a kapcsolatok rendkívül fontosak. Nemcsak a kulturált eladás szempontjából, hanem azért is, hogy például a vevők észrevételeit az ír iparnak tolmácsolják. Más szóval: összhangot teremtsenek a termelés és a fogyasztás között, amint arról Vadas István, a Zala megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója nyilatkozott a Zalai Hírlap munkatársának. A vállalatot 1967-től a kísérleti vállalatok közé sorolták: az új mechanizmus jegyében tevékenykednek. Hogyan? „Központilag meghatározott feltételek mellett, önállóan döntünk saját tevékenységünkről — mondta az igazgató. — ... A korábbi sok mutató helyett összesen három mutatót kell figyelembe vennünk. Ezek: a béralap, a befizetési kötelezettség és a közületi tervszám. Ez a tervezési rendszer megkívánja, hogy a vállalat tájékozódjon a vásárlóerő és a kereslet alakulásáról, másrészt az árufedezetről és az árukínálatról.” A Zala megyei vállalat több üzemmel üzleti kapcsolatot létesít, bővíti a szolgáltatások körét és esetleg mintaüzletet nyit Zalaegerszegen, a győri Richards gyárnak, ahonnan a mintaboltot negyedévenként két-háromezer négyzetméter különleges textiláruval látják el. Jó eredményekről számolt be a Békés megyei Népújságban Kassai Béla, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Éves tervüket 1966. december 15-én teljesítették. Fennállásuk óta először, több mint 600 millió forint forgalmat értek el. Különösen a vas műszaki áruk, a motorkerékpárok, televízió készülékek iránt növekedett a kereslet. A továbbiakban az igazgató az eleven verseny mozgalmat méltatta: „Gazdasági egységeink úgyszólván kivétel nélkül részt vesznek valamilyen versenyformában. Harminc kollektíva versenyez a „szocialista brigád” címért, sokan a „Kiváló bolt" cím elnyeréséért vagy egyéni formában.” A vállalatnál előreláthatólag 20—24 napi nyereségrészesedést fizetnek ki. Végül még egy vendéglátásról szóló cikk a sok közül: a Zalai Hírlap december 29-i számában a Szálloda és Vendéglátóinak Vállalat KISZ- taggyűléséről ad számot. A fiatalok eredményes évtől búcsúztak: öt ifjúsági szocialista brigádjukba 88-an tömörültek. Az Arany Bárány ifjúsági brigádja a kereskedelmi vállalatok hasonló jellegű kollektívái közt a megyében első lett. HATÁROZOTT ÁLLÁSFOGLALÁS: Tilos a nyílt hirakatban vagy az utcán árusítani Az utóbbi hetekben több alkalommal ellenőrizte szakszervezetünk budapesti bizottsága a hálózati egységek téli üzemeltetését. Súlyos hiányosságokat tapasztaltunk, elsősorban a Zöldség, Gyümölcs Szövetkezeti Kisker. Vállalatok hálózatában. A boltokban nincs fűtés, vagy egyes helyeken fűtenek ugyan, de kifejezetten az utcát fűtik, mert egész nap nyitott ajtó és nyitott kirakat mellett árusítanak. Igen sok azoknak a boltegységeknek a száma is, ahol a boltnak utcára telepített „reszortjai” vannak, ahol szintén egész nap folyik az árusítás. (A X., Körösi Csoma út 9. sz. alatti 1005-ös számú egységnek 7 külső „reszortja” van.) A szakmában kialakult gyakorlat indokolatlanul veszélyezteti az ott dolgozók egészségét, amikor figyelmen kívül hagyja a törvényes előírásokat, amelyek a téli üzemelésre vonatkoznak. Az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály 6.2 pontja az egész népgazdaságra kötelező érvénnyel írja elő az alábbiakat: „Minden zárt térben levő munkahelyen, illetve munkazónában — ha ezt a technológiai követelmények nem zárják ki -- a helyiség és munka jellegének megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani.” Az áruvédelmet messzemenően figyelembe véve, a zöldség-gyümölcs szakmában a raktárakban plusz 8 C fok, az eladótérben plusz 10 C fok hőmérsékletet kell biztosítani. A zöldség-gyümölcs boltok fűtésére tehát érvényben levő törvényes előírások vannak, amelyeknek betartása minden vállalatra nézve kötelező érvényű. A zöldség-gyümölcs boltok számottevő része azonban egyáltalán nem törődik a dolgozók egészségét védő törvényes előírásokkal, s nyitott ajtóval és kirakattal árusít. Ezzel nemcsak a nyitott kirakatban árusító dolgozó egészségét teszi ki felesleges veszélyeztetésnek, hanem a bolt valamennyi dolgozójáét Törvénytelen és tűrhetetetlen Számtalan helyszíni ellenőrzés során tapasztaltuk, hogy a bolt eladóterében egy-két, vagy éppen egyetlen vevő sincs, ugyanakkor a kirakat előtt az utcán állnak sorba a vevők. Túl azon, hogy ez az árusítási mód a fűtési idény alat törvénytelen és tűrhetetlen, nem vitásan a bolti dolgozók egészségvédelmét sértő eljárás is egyben. Kételkedünk abban, hogy mindez a kulturált kereskedelem jegyében történik. Nem hisszük, hogy a vásárló téli időben szívesen áll sorba az utcán, különösen amikor a bolt belül üres és így fűtött boltban is vásárolhatna. Azt viszont tapasztaltuk, hogy erre esetenként rákényszerítik egyszerűen úgy, hogy bizonyos árufajták csakis kirakaton keresztül vásárolhatók (osztályos áruk, leértékelt áruk, vagy bizonyos árucikkek, banán, narancs stb.). Szakszervezetünk törvényes jogával élve a közelmúltban felhívta az érdekelt vállalatok figyelmét ezekre a törvénysértésekre. Felszólította a vállalatokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A tapasztalatunk az, hogy ezeknek a felszólításoknak a mai napig sem tettek eleget. Szakszervezetünk a jövőben is minden esetben felszólítja a boltvezetőket arra, hogy a fűtést biztosítsák, illetve a kirakaton keresztüli árusítást szüntessék meg. Azon vállalatokkal szemben, akik a felhívásnak nem tesznek eleget, szakszervezetünk munkavédel(Folytatás a 2. oldalon) n Napja fotókiállítása 1932-bet Szakszervezetünk székházában néhány napon át érdekes fotókiállítást láthattak dolgozóink. A Magántisztviselők EgyesületénekSzolnoki Helyi Csoportja 1932-ben kiállítást kívánt rendezni „A mi életünk” címmel. A rendőrhatóság az akkori kiállítást nem engedélyezte, lefoglalta a lázítónak minősített képeket, sőt őrizetbe vette többek között Kassák Lajos kiváló írót is, aki annak idején a kiállítás megnyitására érkezett Szolnokra. A dokumentatív erejű, megrendítő hatású úgynevezett szociofotók megmaradtak és a ha Iladó szellemű fotóriporterek képei szerepeltek a Nemzeti Galériában megrendezett „Magyar fotóművészet 125 éve” című jubileumi kiállíttáson is. A jelentős fotókiállítás anyagát mutattuk be az érdeklődőknek szakszervezetünk székhá-zának előcsarnokában is. ''