Mérleg, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1967-10-01 / 10. szám

Szocialista­ brigád a tapolcai szövetkezeti könyvesboltban A tapolcai szövetkezeti könyvesbolt kollektívája a szocialista brigád cím elnye­résének maguk szabta felté­teleit 19 pontban sorolja fel. A közös vállalásból kiemel­kedik a terv 102 százalékos teljesítése, a hanglemez-for­galom folyamatos növelése, a közvetlen kapcsolat kiépítése a város és a járás társadal­mi szervezeteivel és a vezető szervekkel, a bejegyzett ál­landó vásárlók rendszeres tá­jékoztatása körlevelek útján. A brigád tagjai szakmai to­vábbképzésen vesznek részt. Mit teljesítettek eddig? Csecsebecse helyett könyv A tapolcai termelőszövet­kezetben rendezték a mező­­gazdasági könyvhónap meg­nyitóját, amelyre igen sok ér­deklődő jött el. A bolt könyv­kiállítással egybekötött áru­sítást rendezett mezőgazda­­sági szakkönyvekből. Ezenkí­vül valamennyi bizományosu­kat ellátták mezőgazdasági szakkönyvvel. Az eredmény mintegy negyvenezer forin­tos szakkönyvforgalom volt. A brigád tagjai részt vettek a könyvárusításban, mégpe­dig úgy, hogy az egyes terü­letekre elsősorban azokat a mezőgazdasági szakkönyveket vitték el, amelyekre­ ott tény­legesen szükség van. És mi­után előzőleg elolvasták az ismertetőket, szakszerű felvi­lágosítást tudtak adni a köny­vek ajánlásakor. A többi kö­zött ennek tulajdonítható a szép forgalom. A nemzetközi nőnap előtt valamennyi vállalat szakszer­vezeti titkárát személyesen, vagy levélben keresték fel, s így történt, hogy apró csecse­becsék helyett az egyes vál­lalatok nődolgozói könyvet kaptak ajándékba. Ezer forintért vers Márciusban kétszer rendez­tek a járás területén , házról házra árusítást, amelyen a könyvesbolti brigád tagjai felváltva vettek részt, részben mint az árusítás irányítói, részben közvetlen eladók­ként. Az eredmény az első al­kalommal 18 300, a második alkalommal pedig 22 500 fo­rint volt. A siker elsősorban annak tulajdonítható, hogy volt gazdája az árusításnak, nem hagyták magukra a bizo­­mányosokat, a meglátogatott helyeken mindkét alkalom­mal már a húsvéti ünnepek­re és az ilyenkor szokásos könyvajándékozásra is felhív­ták a figyelmet. A költészet napjának meg­nyitóján a városi művelődési otthonban ötszáznál többen jelentek meg. A megnyitót a bolt dolgozói szervezték fel­keresve a vállalatokat, az is­kolákat, stb. A résztvevők csaknem ezer forint értékben vásároltak a helyszínen ver­sesköteteket. A személyes ajánlás A brigád tagjai A munka mérése és díjazása a tsz-ek­­ben című könyvet 15 terme­lőszövetkezetben, a Törvé­­­nyek és rendeletek gyűjte­ménye 1966. című könyvet pedig 40 vállalatnál adták el. Pedig a szóban forgó tsz-ek és vállalatok e könyvekről már korábban megkapták a Budapestről küldött körleve­let, de csak akkor vásárolták meg, amikor felkeresték őket. Mi sem bizonyítja szemlélte­­tőbben a személyes ajánlás szükségességét. Az Ünnepi Könyvhéten 103 bizományos, tíz nőtanácsi, tíz könyvtári és ugyanannyi al­kalmi bizományos árusított könyvet a járás területén. Ez különben a brigád egyik leg­jobban teljesített vállalása, amely elsősorban a forgalom­ban tükröződött. Az ünnepi könyvhét bevétele 90 ezer fo­rint volt! A brigádnapló híven tükrö­zi e tényeket, s mindazt, ami ebből a rövid beszámolóból kimaradt. Reméljük, jövőre már ar­ról számolhatunk be, hogy a tapolcai könyvesbolt dolgozói elnyerték a „Szocialista bri­gád” címet. Siklós Gyula ­ Az A szövetkezetek kiskeres­kedelmi egységeinél 1966. jú­lius 1-én került bevezetésre a fix bérrel kombinált bérezési forma. Az új bérezési rendszer bevezetése egy év alatt Hajdú- Bihar megyében az egy főre jutó termelékenységet 9,7, az egy főre jutó átlagbért pedig 4 %-kal növelte. A vendéglátóipari üzemágak­nál az idén április 1-én tértek át a fix bérrel kombinált fi­zetési formára. Bár átfogó jel­legű tapasztalatok ilyen vonat­kozásban még nincsenek, az első jelek itt is azt mutatják, hogy a forma helyes és előre­látó alkalmazása minden­képpen emeli az átlagbé­reket. A fix bérrel kombinált juta­lékos teljesítménybérezési for­ma ösztönzőleg hat a forgalom növekedésére. A dolgozók keresete elsősor­ban azáltal nő, hogy a forga­lomnál alkalmazott jutalék összege a korábbi 20—24 %-ról 50—60%-ra emelkedik. Egy­­egy vegyescikk boltnál pl. tíz­ezer forint forgalomnövekedés esetén a dolgozók bére a ko­rábbi 33 Ft-tal szemben most 95 Ft-tal növekszik. A nemrég bevezetett ösz­tönző bérezési forma lehetősé­get ad kiugró teljesítmények elérésére is azzal, hogy a 200%-os bérmaximu­mot most nem havonként, hanem negyedévenként kell betartani. Az új bérezés pozitív ered­ménye az is, hogy az éves bérfejlesztési keretek felhasz­nálása most már az eddigiek­nél is jobban összhangban van a dolgozók egyéni teljesítmé­nyével. Az új jutalékkulcsok ugyanis már magukban foglalják a szokásos évi bérfejlesztési ke­reteket is- Ennek hatása első­sorban azoknak a dolgozóknak a kereseténél jelentkezik, akik az átlagosnál magasabb terme­lékenységet érnek el. Az új forma bevezetésével a szövetkezetek abból az elv­ből indultak ki, hogy a dol­gozókat 1 ■ Щ az évi bázisforgalom el­érése esetén semmiképpen se érje keresetcsökkenés. A fix béreket a havi besoro­lási alapbér 40—60 %-a között, egyes esetekben pedig e felett állapították meg. A számítások azt bizonyít­ják, hogy az egyéni teljesít­ménnyel összefüggő legjobb kereseti arányok kialakítását az 50 % körüli fixbérek biz­tosítják. Lényeges és fontos feladat, hogy az egyéni érdekeltségen alapuló új bérrendszer sehol se menjen a kultu­rált kiszolgálás rovására. A legjobb öszhang meg­valósítását jó munkaszervezés­sel, a vevőáramlás hullámzá­sának vizsgálatával, a napi fog­lalkozási idő rugalmas, de a törvényességnek megfelelő betartásával biztosítjuk. Az elv az, hogy akkor legyen leg­több eladó a boltokban, mi­kor a vásárlók száma is ma­gas, nem akkor, mikor arány­lag kevesen vásárolnak. A for­galomhoz igazodó munkaidő­beosztás — többek között — osztott heti vagy havi egyen­lőtlen munkavégzései is le­hetséges. Vinnai János EREDMÉNYHIRDETÉS . Megállják helyüket Lényegében befejeződött a MÉSZÖV átszervezése Hajdú megyében. Az átszervezésnél az igazgatóság messzemenően fi­gyelembe vette az új mechanizmusból adódó követelményeket s a dolgozók érdekeit. Az átszervezés után sok jó képességű és nagy tapasztalat­tal rendelkező elvtárs került a vidéki szövetkezetekhez. Mind­nyájan járatosak a munkában, széles körű áttekintő képesség­gel rendelkeznek, így bizonyára megállják helyüket az új terü­leten is. Személyükkel erősödtek a szövetkezetek, mivel lehető­ségük nyílt arra, hogy az eddiginél sokkal intenzívebben, az új követelményeket figyelembe véve lássák el teendőiket. Hangsúlyozni szeretnénk: az eltávozók egyikét sem váltot­ták le. Bízunk abban, hogy a szövetkezetek dolgozói is szeretet­tel fogadták a hozzájuk kerülőket, akiknek tudása, tapasztalata és gyakorlata — mint már említettük — nyereség a szövetkeze­tek­ részére. A híres „Két pince” kisvendéglő Esztergom mellett az idegenforgalom büszkesége ClZ CL­QfhjÁJfLJg,bf.Cl s ~7 f­iatal lány szedegeti a ( -4—^ ládából az almát. Siet. " Hármat vesz egyszerre kézbe, s az utolsóba, mely az ujja közé kerül — a szorítás ösztönös mozdulata ez — pi­cit belemélyed a körme. Egy pillanatig tart az egész. de az alma héján megmarad a kör­me nyoma. — Róza, mit csinálsz... És ráadásul az export ládába tet­ted — szelíd, de mégis feddő a fehérköpenyes asszony hang­ja. Kiveszi a lány ládájából az almát, megmutatja a többiek­nek is, s magyarázza, mennyi­re kell vigyázni az alma érin­tetlenségére. — Sok a gondja velük? — Általában nincs baj. Az első napokban beletanulnak a válogatásba. De reggeltől estig az almásládák mellett néha ellankad a figyelem. Hi­szen még fiatalok. — Az al­­másládasor mellett dolgozó, csevegő sereg felé int. — Maga is tuzséri? A tu­­zséri Rákóczi Tsz majorjá­ban az almaválogató szín előtt játszódott le a jelenet. — Nem, Kisvárdáról járok ki. Én vagyok a MÉK meg­bízottja. Kedves, mosolygós fiatal­­asszony. Márta Sándornénak hívják. Gyakorlott, kereskedő, akinek szakmája az alma. Haj­nalban kél, hogy reggeli mun­kakezdésre itt legyen Tuzsé­­ron. — Este mikor kerül ágyba? Legyint. — Nálunk is munkacsúcs ez az időszak. Most minden­nél fontosabb, hogy fedél alá juttassuk a termést. Raktá­rakba, exportra, és a boltok­ba kerül innen. S megoszlik a felelősségünk a termelőkkel: minden kiló almában sok pénzverő, anyag fekszik. /A­ugusztus 19-e óta külö­ö­ül­di ez a fiatalasszony Tuzsérról a vagonokat, szerte mindenfelé. A fehér al­matermés egy része a Szov­jetunióba és Csehszlovákiába került. A többi a hazai pia­cokra. — Milyen az idei termés? — Több az apró, mint más­kor — az aszály miatt, de jó­nak mondható. Az állami gazdaságok, s a termelőszövetkezetek meg a háztáji gazdaságok almafái­ról több mint huszonegyezer vagon téli alma kerül le. Óri­ási mennyiség ez. A MÉK és a fogyasztási szövetkezetek felvásárló apparátusában dol­gozó emberek hajnaltól estig talpon vannak most, hogy a felvásárlásban fennakadás ne legyen. Gondjaiknak csak egy kis része az, hogy törődnek az átvett alma minőségével. Bár nem kis munka ez sem, hiszen az alma osztályozása bonyolult munka. Igazságosnak kell lenni, mert a termelők zsebé­re megy az ítélkezés. De a fo­gyasztási szövetkezeti embe­­­reknek kell ezenkívül törőd­ni, hogy legyen elég láda, ne legyen fennakadás a vasúti kocsi ellátásban, s pénzt is kapjanak a szövetkezetek, hogy ki tudják fizetni a válogatás idejére alkalmazott lányok, asszonyok bérét. O­lyan ezen az őszön Szat­­már és a Nyírség, mint a bibliai paradicsom­­kert. A piros almáktól roska­dozó fák alatt ezer és ezer fér­fi, asszony, lány, diák. S hogy a teli ládák kiürülhetnek, rak­tárakba, boltokba kerülhet az alma, abban Márta Sándor­­néhoz hasonlóan a falusi szö­vetkezeti kereskedelem név­telen munkásai segítenek. Nádasdi Péter Tapsony példája ragadós Egyes községekben a fia­talság otthagyja a művelő­dési otthont és az italboltban üti fel tanyáját, ami nagyon sok szempontból nem kedvező jelenség. Somogyban van már példa arra, hogy a művelődést és a szórakozást ügyesen össze le­het kapcsolni. A tapsonyi mű­velődési ház igazgatója, Mohá­csi Lajos a helyi KISZ-szerve­­zet kezdeményezésére a föld­művesszövetkezethez fordult a kéréssel: a művelődési házban létesítsenek presszót. A mű­velődési ház megfelelő helyi­séget bocsátott a presszó ren­delkezésére, a böhönyei szö­vetkezet 40 ezer forint érték­ben kulturált berendezést ren­delt. Feketekávét, hűsítő ita­lokat, süteményt és sört áru­sítanak az egységben, amely rövid idő alatt megnyerte a tapsonyi fiatalok tetszését. A presszó júliusban és augusz­tusban 80 ezer forint forgal­mat ért el. A gyakorlat igazol­ta a művelődési otthon igazga­tóját. Különösen nagy jelen­tősége lesz a tapsonyi ifjúsági presszónak az őszi-téli hó­napokban. Tapsony jó példája úgy lát­szik ragadós. Nemrég a ne­­mesdédi KISZ-szervezet meg­bízottai és az ottani művelő­dési otthon igazgatója kereste fel Szabó Györgyöt, a Böhönyei Általános Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet■ elnökét, hogy az ő községükben is se­gítsék megvalósítani az ifjúsá­gi presszót Dévai Zoltán MÉRLEG a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Felelős szerkesztő: DÖMÖTÖR LÁSZLÓ Szerkesztőség: Budapest, VI., Jókai utca 6. Telefon: 318—970 Kiadja és terjeszti a Népszava Lapkiadó Vállalat, Bpest, VI.­ Rákóczi út 54. Telefon: 324—819 Felelős kiadó: GÁBOR MÁRTON, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója Csekkszámlaszám: 75.915.001—K.95­67.03987/2 .— Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Bolgár Imre

Next