Mérleg, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 10. szám
Szocialista brigád a tapolcai szövetkezeti könyvesboltban A tapolcai szövetkezeti könyvesbolt kollektívája a szocialista brigád cím elnyerésének maguk szabta feltételeit 19 pontban sorolja fel. A közös vállalásból kiemelkedik a terv 102 százalékos teljesítése, a hanglemez-forgalom folyamatos növelése, a közvetlen kapcsolat kiépítése a város és a járás társadalmi szervezeteivel és a vezető szervekkel, a bejegyzett állandó vásárlók rendszeres tájékoztatása körlevelek útján. A brigád tagjai szakmai továbbképzésen vesznek részt. Mit teljesítettek eddig? Csecsebecse helyett könyv A tapolcai termelőszövetkezetben rendezték a mezőgazdasági könyvhónap megnyitóját, amelyre igen sok érdeklődő jött el. A bolt könyvkiállítással egybekötött árusítást rendezett mezőgazdasági szakkönyvekből. Ezenkívül valamennyi bizományosukat ellátták mezőgazdasági szakkönyvvel. Az eredmény mintegy negyvenezer forintos szakkönyvforgalom volt. A brigád tagjai részt vettek a könyvárusításban, mégpedig úgy, hogy az egyes területekre elsősorban azokat a mezőgazdasági szakkönyveket vitték el, amelyekre ott ténylegesen szükség van. És miután előzőleg elolvasták az ismertetőket, szakszerű felvilágosítást tudtak adni a könyvek ajánlásakor. A többi között ennek tulajdonítható a szép forgalom. A nemzetközi nőnap előtt valamennyi vállalat szakszervezeti titkárát személyesen, vagy levélben keresték fel, s így történt, hogy apró csecsebecsék helyett az egyes vállalatok nődolgozói könyvet kaptak ajándékba. Ezer forintért vers Márciusban kétszer rendeztek a járás területén , házról házra árusítást, amelyen a könyvesbolti brigád tagjai felváltva vettek részt, részben mint az árusítás irányítói, részben közvetlen eladókként. Az eredmény az első alkalommal 18 300, a második alkalommal pedig 22 500 forint volt. A siker elsősorban annak tulajdonítható, hogy volt gazdája az árusításnak, nem hagyták magukra a bizományosokat, a meglátogatott helyeken mindkét alkalommal már a húsvéti ünnepekre és az ilyenkor szokásos könyvajándékozásra is felhívták a figyelmet. A költészet napjának megnyitóján a városi művelődési otthonban ötszáznál többen jelentek meg. A megnyitót a bolt dolgozói szervezték felkeresve a vállalatokat, az iskolákat, stb. A résztvevők csaknem ezer forint értékben vásároltak a helyszínen versesköteteket. A személyes ajánlás A brigád tagjai A munka mérése és díjazása a tsz-ekben című könyvet 15 termelőszövetkezetben, a Törvények és rendeletek gyűjteménye 1966. című könyvet pedig 40 vállalatnál adták el. Pedig a szóban forgó tsz-ek és vállalatok e könyvekről már korábban megkapták a Budapestről küldött körlevelet, de csak akkor vásárolták meg, amikor felkeresték őket. Mi sem bizonyítja szemléltetőbben a személyes ajánlás szükségességét. Az Ünnepi Könyvhéten 103 bizományos, tíz nőtanácsi, tíz könyvtári és ugyanannyi alkalmi bizományos árusított könyvet a járás területén. Ez különben a brigád egyik legjobban teljesített vállalása, amely elsősorban a forgalomban tükröződött. Az ünnepi könyvhét bevétele 90 ezer forint volt! A brigádnapló híven tükrözi e tényeket, s mindazt, ami ebből a rövid beszámolóból kimaradt. Reméljük, jövőre már arról számolhatunk be, hogy a tapolcai könyvesbolt dolgozói elnyerték a „Szocialista brigád” címet. Siklós Gyula Az A szövetkezetek kiskereskedelmi egységeinél 1966. július 1-én került bevezetésre a fix bérrel kombinált bérezési forma. Az új bérezési rendszer bevezetése egy év alatt Hajdú- Bihar megyében az egy főre jutó termelékenységet 9,7, az egy főre jutó átlagbért pedig 4 %-kal növelte. A vendéglátóipari üzemágaknál az idén április 1-én tértek át a fix bérrel kombinált fizetési formára. Bár átfogó jellegű tapasztalatok ilyen vonatkozásban még nincsenek, az első jelek itt is azt mutatják, hogy a forma helyes és előrelátó alkalmazása mindenképpen emeli az átlagbéreket. A fix bérrel kombinált jutalékos teljesítménybérezési forma ösztönzőleg hat a forgalom növekedésére. A dolgozók keresete elsősorban azáltal nő, hogy a forgalomnál alkalmazott jutalék összege a korábbi 20—24 %-ról 50—60%-ra emelkedik. Egyegy vegyescikk boltnál pl. tízezer forint forgalomnövekedés esetén a dolgozók bére a korábbi 33 Ft-tal szemben most 95 Ft-tal növekszik. A nemrég bevezetett ösztönző bérezési forma lehetőséget ad kiugró teljesítmények elérésére is azzal, hogy a 200%-os bérmaximumot most nem havonként, hanem negyedévenként kell betartani. Az új bérezés pozitív eredménye az is, hogy az éves bérfejlesztési keretek felhasználása most már az eddigieknél is jobban összhangban van a dolgozók egyéni teljesítményével. Az új jutalékkulcsok ugyanis már magukban foglalják a szokásos évi bérfejlesztési kereteket is- Ennek hatása elsősorban azoknak a dolgozóknak a kereseténél jelentkezik, akik az átlagosnál magasabb termelékenységet érnek el. Az új forma bevezetésével a szövetkezetek abból az elvből indultak ki, hogy a dolgozókat 1 ■ Щ az évi bázisforgalom elérése esetén semmiképpen se érje keresetcsökkenés. A fix béreket a havi besorolási alapbér 40—60 %-a között, egyes esetekben pedig e felett állapították meg. A számítások azt bizonyítják, hogy az egyéni teljesítménnyel összefüggő legjobb kereseti arányok kialakítását az 50 % körüli fixbérek biztosítják. Lényeges és fontos feladat, hogy az egyéni érdekeltségen alapuló új bérrendszer sehol se menjen a kulturált kiszolgálás rovására. A legjobb öszhang megvalósítását jó munkaszervezéssel, a vevőáramlás hullámzásának vizsgálatával, a napi foglalkozási idő rugalmas, de a törvényességnek megfelelő betartásával biztosítjuk. Az elv az, hogy akkor legyen legtöbb eladó a boltokban, mikor a vásárlók száma is magas, nem akkor, mikor aránylag kevesen vásárolnak. A forgalomhoz igazodó munkaidőbeosztás — többek között — osztott heti vagy havi egyenlőtlen munkavégzései is lehetséges. Vinnai János EREDMÉNYHIRDETÉS . Megállják helyüket Lényegében befejeződött a MÉSZÖV átszervezése Hajdú megyében. Az átszervezésnél az igazgatóság messzemenően figyelembe vette az új mechanizmusból adódó követelményeket s a dolgozók érdekeit. Az átszervezés után sok jó képességű és nagy tapasztalattal rendelkező elvtárs került a vidéki szövetkezetekhez. Mindnyájan járatosak a munkában, széles körű áttekintő képességgel rendelkeznek, így bizonyára megállják helyüket az új területen is. Személyükkel erősödtek a szövetkezetek, mivel lehetőségük nyílt arra, hogy az eddiginél sokkal intenzívebben, az új követelményeket figyelembe véve lássák el teendőiket. Hangsúlyozni szeretnénk: az eltávozók egyikét sem váltották le. Bízunk abban, hogy a szövetkezetek dolgozói is szeretettel fogadták a hozzájuk kerülőket, akiknek tudása, tapasztalata és gyakorlata — mint már említettük — nyereség a szövetkezetek részére. A híres „Két pince” kisvendéglő Esztergom mellett az idegenforgalom büszkesége ClZ CLQfhjÁJfLJg,bf.Cl s ~7 fiatal lány szedegeti a ( -4—^ ládából az almát. Siet. " Hármat vesz egyszerre kézbe, s az utolsóba, mely az ujja közé kerül — a szorítás ösztönös mozdulata ez — picit belemélyed a körme. Egy pillanatig tart az egész. de az alma héján megmarad a körme nyoma. — Róza, mit csinálsz... És ráadásul az export ládába tetted — szelíd, de mégis feddő a fehérköpenyes asszony hangja. Kiveszi a lány ládájából az almát, megmutatja a többieknek is, s magyarázza, mennyire kell vigyázni az alma érintetlenségére. — Sok a gondja velük? — Általában nincs baj. Az első napokban beletanulnak a válogatásba. De reggeltől estig az almásládák mellett néha ellankad a figyelem. Hiszen még fiatalok. — Az almásládasor mellett dolgozó, csevegő sereg felé int. — Maga is tuzséri? A tuzséri Rákóczi Tsz majorjában az almaválogató szín előtt játszódott le a jelenet. — Nem, Kisvárdáról járok ki. Én vagyok a MÉK megbízottja. Kedves, mosolygós fiatalasszony. Márta Sándornénak hívják. Gyakorlott, kereskedő, akinek szakmája az alma. Hajnalban kél, hogy reggeli munkakezdésre itt legyen Tuzséron. — Este mikor kerül ágyba? Legyint. — Nálunk is munkacsúcs ez az időszak. Most mindennél fontosabb, hogy fedél alá juttassuk a termést. Raktárakba, exportra, és a boltokba kerül innen. S megoszlik a felelősségünk a termelőkkel: minden kiló almában sok pénzverő, anyag fekszik. /Augusztus 19-e óta külööüldi ez a fiatalasszony Tuzsérról a vagonokat, szerte mindenfelé. A fehér almatermés egy része a Szovjetunióba és Csehszlovákiába került. A többi a hazai piacokra. — Milyen az idei termés? — Több az apró, mint máskor — az aszály miatt, de jónak mondható. Az állami gazdaságok, s a termelőszövetkezetek meg a háztáji gazdaságok almafáiról több mint huszonegyezer vagon téli alma kerül le. Óriási mennyiség ez. A MÉK és a fogyasztási szövetkezetek felvásárló apparátusában dolgozó emberek hajnaltól estig talpon vannak most, hogy a felvásárlásban fennakadás ne legyen. Gondjaiknak csak egy kis része az, hogy törődnek az átvett alma minőségével. Bár nem kis munka ez sem, hiszen az alma osztályozása bonyolult munka. Igazságosnak kell lenni, mert a termelők zsebére megy az ítélkezés. De a fogyasztási szövetkezeti embereknek kell ezenkívül törődni, hogy legyen elég láda, ne legyen fennakadás a vasúti kocsi ellátásban, s pénzt is kapjanak a szövetkezetek, hogy ki tudják fizetni a válogatás idejére alkalmazott lányok, asszonyok bérét. Olyan ezen az őszön Szatmár és a Nyírség, mint a bibliai paradicsomkert. A piros almáktól roskadozó fák alatt ezer és ezer férfi, asszony, lány, diák. S hogy a teli ládák kiürülhetnek, raktárakba, boltokba kerülhet az alma, abban Márta Sándornéhoz hasonlóan a falusi szövetkezeti kereskedelem névtelen munkásai segítenek. Nádasdi Péter Tapsony példája ragadós Egyes községekben a fiatalság otthagyja a művelődési otthont és az italboltban üti fel tanyáját, ami nagyon sok szempontból nem kedvező jelenség. Somogyban van már példa arra, hogy a művelődést és a szórakozást ügyesen össze lehet kapcsolni. A tapsonyi művelődési ház igazgatója, Mohácsi Lajos a helyi KISZ-szervezet kezdeményezésére a földművesszövetkezethez fordult a kéréssel: a művelődési házban létesítsenek presszót. A művelődési ház megfelelő helyiséget bocsátott a presszó rendelkezésére, a böhönyei szövetkezet 40 ezer forint értékben kulturált berendezést rendelt. Feketekávét, hűsítő italokat, süteményt és sört árusítanak az egységben, amely rövid idő alatt megnyerte a tapsonyi fiatalok tetszését. A presszó júliusban és augusztusban 80 ezer forint forgalmat ért el. A gyakorlat igazolta a művelődési otthon igazgatóját. Különösen nagy jelentősége lesz a tapsonyi ifjúsági presszónak az őszi-téli hónapokban. Tapsony jó példája úgy látszik ragadós. Nemrég a nemesdédi KISZ-szervezet megbízottai és az ottani művelődési otthon igazgatója kereste fel Szabó Györgyöt, a Böhönyei Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet■ elnökét, hogy az ő községükben is segítsék megvalósítani az ifjúsági presszót Dévai Zoltán MÉRLEG a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Felelős szerkesztő: DÖMÖTÖR LÁSZLÓ Szerkesztőség: Budapest, VI., Jókai utca 6. Telefon: 318—970 Kiadja és terjeszti a Népszava Lapkiadó Vállalat, Bpest, VI. Rákóczi út 54. Telefon: 324—819 Felelős kiadó: GÁBOR MÁRTON, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója Csekkszámlaszám: 75.915.001—K.9567.03987/2 .— Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Bolgár Imre