Mérleg, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
40* ОбН VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Lapja Ára: 80 fillér Megjelenik havonta 1960. január Köszönet a dolgozóknak! Ligeti László főtitkár nyilatkozata a kereskedelem és a vendéglátóipar helytállásáról Az alapos gondossággal összeállított ütemterv szerint fejezte be a leltározást a kereskedelem, s néhány előre is jelzett üzlet, főleg vidéki bolt kivételével január 12-én az országos kereskedelmi hálózat a közönség rendelkezésére állt. Gazdaságirányítási rendszerünk változása követelte meg mindenekelőtt a teljes kereskedelmi készlet számbavételét, az árreform is csaknem 160 000 cikk árváltozását jelentette, s ez megfeszített rendkívüli nagy munkát kívánt valamennyi dolgozótól. Szakszervezetünk elnöksége nevében Ligeti László főtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában értékelte, s ismerte el a kereskedelem dolgozóinak a leltározással kapcsolatos eredményes tevékenységét. A nyilatkozatot az alábbiakban közöljük. Ismeretes, hogy a több mint 250 000 kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó közvetlenül a karácsonyi csúcsforgalom lebonyolítása után kezdte meg a bolthálózatban, a raktárakban levő árukészletek felmérését, vagy a leltározás előkészületeit. A feladat nagyságára jellemző, hogy ez az árumennyiség az egész évi forgalomnak több mint a negyedét tette ki. A leltározási ütemtervet úgy állították össze — és hajtották is végre —, hogy közben a lakosság zavartalan ellátásáról is gondoskodtak. Természetesen a leltározás idején több volt a lehúzott redőnyű üzlet, mint máskor, a vevőnek a megszokott helytől távolabb kellett beszereznie a mindennapi cikkeket. Örvendetes, hogy ezúttal a közönség is türelmesebb, megértőbb volt. Napi 12—14 órai munka Az állami és a szövetkezeti iparcikk kereskedelem már december 27-én elkezdte a leltározást és az átárazást, s január 2-án az áruházak, a boltok nagy része már a fogyasztók rendelkezésére állt. Ez viszont azt jelentette — amit a vásárlók kevésbé ismertek — hogy dolgozóink —, számítva a karácsonyi csúcsforgalmat is — decemberben megszakítás nélkül napi 12—14 órát dolgoztak. Az élelmiszerkereskedelem a leltározást és az átárazást szilveszterkor és újév napján végezte, s ugyancsak dolgozóink áldozatvállalását, erőfeszítését dicséri, hogy január 2-án szinte valamennyi élelmiszerüzlet kinyitott. Igaz, hogy ennek érdekében, az üzlet nagyságától függően 24—36 órát talpon voltak, s nem egy helyen — alig néhány órás pihenéssel —, 78 órát is dolgoztak a leltározó részlegek. Külön említésre méltó a vendéglátóipar eredménye, hiszen dolgozói január 1-én az üzletek bezárása után láttak munkához. Sok helyen, ahol a forgalom megkövetelte, nem éltek a lehetőséggel, hogy este 21 órakor zárjanak. A vendéglátóipar dolgozói szinte „észrevétlenül" hajtották végre feladatukat, s bár rövid idő állt rendelkezésükre, általában megfelelően végeztek a leltározással, az új árkalkulációkkal. Az árjegyzékek pontatlansága 1 A leltározás és az árreformmal kapcsolatos jelentős többletmunka befejeződött. Tapasztalatunk az, hogy dolgozóink felkészülten, lelkiismeretesen, fegyelmezetten hajtották végre feladatukat, annak ellenére, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségek korlátozottak voltak, egy-egy árjegyzék pontatlansága is sok gondot okozott. A nagy munka közepette előfordultak — s még ma is előfordulhatnak — hibák, ezek azonban, meggyőződésünk szerint tévedésből történtek. Tapasztalataink vannak arra is, hogy az észlelt hiányosságokat rövid idő alatt korrigálták. Feladat persze még ezután is bőségesen adódik. Dolgozóinknak maguknak is meg kell tanulniok, be kell gyakorolniuk az új árakat, amelyekről a vásárlók is fokozottabban érdeklődnek. Dolgozóink többsége a felelősségteljes, megfeszített munka után is becsülettel helytáll, szívvel-lélekkel, hallatlan akarással tesz eleget az újabb feladatnak, szinte minden vásárlóhoz jut egykét kedves szavuk. A fogyasztók megelégedésére Szakszervezetünk elnöksége sajátos eszközeivel a szakszervezeti bizottságokon, s a csaknem 30 000 bizalmin keresztül felkészítette és felkérte dolgozóinkat a fokozottabb helytállásra. Úgy érezzük, hogy dolgozóink teljesítették a rájuk háruló kötelezettségeket, s hozzájárultak az 1968. év sikeres kezdéséhez. Elnökségünk ezúton is köszönetet mond a nagy munkában rész vett, több mint 250 000 dolgozónak áldozatvállalásáért, a leltározással és az árreformmal kapcsolatos eredményes tevékenységéért, sok sikert, jó egészséget kíván további munkájukhoz. Biztosak vagyunk abban, hogy kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozóink — mint a múltban számos alkalommal —, ezúttal is leküzdik a meglevő, s a jelentkező nehézségeket, a fogyasztók teljes megelégedésére eleget tesznek a kereskedelem hivatásának — fejezte be nyilatkozatát Ligeti László főtitkár. A SZOVOSZ és a KPVOSZ vezetőinek tanácskozása A Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete vezetői a SZOVOSZ székházában megvitatták az 1966. évi MTI SZOT határozat alapján az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben és a szövetkezeti vállalatokban dolgozó mintegy százezer dolgozó élet- és munkakörülményeinek alakulását. Megállapították, hogy a szövetkezeti dolgozók helyzete, élet- és munkakörülménye az elmúlt évben tovább javult, bár számos területen még a kívánatosnál lassúbb az előrehaladás. A megbeszélés kiterjedt a gazdaságirányítás rendjének bevezetésével összefüggő, a dolgozók tömegeit érintő kérdésekre is, így megállapodás született abban, hogy az elkövetkező időben mind a SZÖVOSZ, mind a KPVDSZ részéről fokozott segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a vállalati kollektív szerződések betöltsék szerepüket, megvizsgálják az I. félév eredményei alapján a dolgozók anyagi érdekeltségének gyakorlati alkalmazását és a dolgozók várható jövedelmének alakulását, a munkavédelmi rendelkezések kiadását és betartását. Mindkét szervezet hathatós segítséget nyújt a szocialista munkaverseny további kiszélesítéséhez, s a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztéséhez. Előzetes vizsgálat alapján a SZÖVOSZ és a KPVDSZ javaslatot dolgoz ki a vegyesboltok dolgozóinál tapasztalható leterheltség csökkentésére, a boltokban dolgozó nők munkakörülményeinek javítására. Az új toronyszálló eszpresszója Riport a 3. oldalon Nem veszélyezteti az alapfizetést A Minisztertanács január 11-i ülésén másfél évtizedes rendelkezést módosítva, újból szabályozta a kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való felelősségét. A kormányhatározat rögzíti, hogy mi tekintendő a kereskedelemben és a vendéglátóiparban leltárhiánynak, s intézkedik az eddig negatív irányban ható rendelkezés megváltoztatásáról. Az eddigi jogszabály szerint a kereskedelmi és a vendéglátóipari egységek dolgozói — a nagykereskedelemben, a raktárakban foglalkoztatottak is — a leltárhiányért egy havi keresetük erejéig egyetemlegesen, vétlenség esetén is feleltek. A 10 személynél kisebb létszámú egységeknél kollektív felelősségi a leltárhiány Ks a felelős a leltárhiányért rendszer volt, a vezetőt és a dolgozókat egyaránt érintette, a nagyobb üzletekben viszont a vezető és helyettese felelt egyhavi bére erejéig a leltárhiányért. A kollektív felelősségi rendszer mintegy 70 000 dolgozót, a vezetői felelősség 10 000 egységvezetőt, illetve helyettest érintett. A teljes anyagi felelősség — amely a szabadkasszás kisvendéglőknél, egyszemélyes, egyműszakos boltoknál és a mozgóárusoknál továbbra is fennáll — 26 000 dolgozóra ró változatlan kötelezettséget. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy valamennyi szabadkasszás (gebines) egységnél — a bolti kereskedelemben is egy hónapi fizetéstől a teljes kár erejéig feleljenek a dolgozók. Ezt a felelősségi rendszert a munkaszerződés szabályozza, vagyis a vállalati igazgató és a dolgozó megállapodása szerint történik. Lényeges változás az új rendelkezésben az is, hogy — a teljes anyagi felelősséggel tartozók kivételével — a szoros elszámolású egységekben a vezetők és helyetteseik leltárhiány esetén a következő 12 hónapban prémiumot, illetve jutalékkiegészítést nem kaphatnak. Ezen túlmenően mind a vezetőktől, mind a dolgozóktól megvonható az év végi nyereségrészesedés. (Ez az összeg azonban nem haladhatja meg együttesen a leltárhiány összegét.) Az év végi nyereség elvont összegét azok a boltok kaphatják, ahol nem volt leltárhiány. A kormányhatározat azt is kimondja, hogy nem számolható el nyereségként a fogyasztók megkárosításából , a nyereséganyagnormák be nem tartásából, a fix áras cikkek, a hibás, az osztályos cikkek árdrágításából — származó többletbevételek. Ezeket adók formájában vonják el a vállalattól, s az ott dolgozók nyereségrészesedését az igazgató csökkentheti, vagy megvonhatja. Ezek az új kormányhatározat lényeges pontjai — amelyeket az új gazdasági mechanizmus elvei — gyakorlati végrehajtása — tettek lehetővé, s egyben szükségessé. (Folytatása a 2. oldalon) Modern üzlettel gazdagodott Budapest belvárosa. Szociális helyiségei is korszerűek