Mérleg, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

40* Об­Н VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Lapja Ára: 80 fillér Megjelenik havonta 1960. január Köszönet a dolgozóknak! Ligeti László főtitkár nyilatkozata a kereskedelem és a vendéglátóipar helytállásáról Az alapos gondossággal összeállított ütemterv szerint fejezte be a lel­tározást a kereskedelem, s néhány előre is jelzett üzlet, főleg vidéki bolt kivételével január 12-én az országos kereskedelmi hálózat a közönség ren­delkezésére állt. Gazdaságirányítási rendszerünk változása követelte meg mindenekelőtt a teljes kereskedelmi készlet számbavételét, az árreform is csaknem 160 000 cikk árváltozását jelentette, s ez megfeszített rendkívüli nagy munkát kívánt valamennyi dolgozótól. Szakszervezetünk elnöksége nevében Ligeti László főtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában értékelte, s ismerte el a kereskedelem dolgozóinak a leltározással kapcsolatos eredményes tevékenységét. A nyilatkozatot az alábbiakban közöljük. Ismeretes, hogy a több mint 250 000 kereskedelmi és vendéglá­tóipari dolgozó közvetlenül a kará­csonyi csúcsforgalom lebonyolítása után kezdte meg a bolthálózatban, a raktárakban levő árukészletek felmérését, vagy a leltározás elő­készületeit. A feladat nagyságára jellemző, hogy ez az árumennyiség az egész évi forgalomnak több mint a negyedét tette ki. A leltározási ütemtervet úgy állí­tották össze — és hajtották is vég­re —, hogy közben a lakosság za­vartalan ellátásáról is gondoskodtak. Természetesen a leltározás idején több volt a lehúzott redőnyű üzlet, mint máskor, a vevőnek a meg­szokott helytől távolabb kellett be­szereznie a mindennapi cikkeket. Örvendetes, hogy ezúttal a közön­ség is türelmesebb, megértőbb volt. Napi 12—14 órai munka Az állami és a szövetkezeti ipar­cikk kereskedelem már december 27-én elkezdte a leltározást és az átárazást, s január 2-án az áruhá­zak, a boltok nagy része már a fo­gyasztók rendelkezésére állt. Ez viszont azt jelentette — amit a vásárlók kevésbé ismertek — hogy dolgozóink —, számítva a karácso­nyi csúcsforgalmat is — december­ben megszakítás nélkül napi 12—14 órát dolgoztak. Az élelmiszerke­reskedelem a leltározást és az át­árazást szilveszterkor és újév nap­ján végezte, s ugyancsak dolgo­zóink áldozatvállalását, erőfeszítését dicséri, hogy január 2-án szinte valamennyi élelmiszerüzlet kinyitott. Igaz, hogy ennek érdekében, az üz­let nagyságától függően 24—36 órát talpon voltak, s nem egy helyen — alig néhány órás pihenéssel —, 78 órát is dolgoztak a leltározó részlegek. Külön említésre méltó a vendéglátóipar eredménye, hiszen dolgozói január 1-én az üz­letek bezárása után­ láttak munká­hoz. Sok helyen, ahol a forgalom megkövetelte, nem éltek a lehető­séggel, hogy este 21 órakor zárja­nak. A vendéglátóipar dolgozói szinte „észrevétlenül" hajtották végre feladatukat, s bár rövid idő állt rendelkezésükre, általában meg­felelően végeztek a leltározással, az új árkalkulációkkal. Az árjegyzékek pontatlansága 1­ ­ A leltározás és az árreformmal kapcsolatos jelentős többletmunka befejeződött. Tapasztalatunk az, hogy dolgozóink felkészülten, lelki­­ismeretesen, fegyelmezetten hajtot­ták végre feladatukat, annak elle­nére, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségek korlátozottak voltak, egy-egy árjegyzék pontatlansága is sok gondot okozott. A nagy munka közepette előfordultak — s még ma is előfordulhatnak — hibák, ezek azonban, meggyőződésünk szerint té­vedésből történtek. Tapasztalataink vannak arra is, hogy az észlelt hiá­nyosságokat rövid idő alatt korri­gálták. Feladat persze még ezután is bőségesen adódik. Dolgozóinknak maguknak is meg kell tanulniok, be kell gyakorolniuk az új árakat, amelyekről a vásárlók is fokozot­tabban érdeklődnek. Dolgozóink többsége a felelősség­­teljes, megfeszített munka után is be­csülettel helytáll, szívvel-lélekkel, hallatlan akarással tesz eleget az újabb feladatnak, szinte minden vásárlóhoz jut egy­két kedves szavuk. A fogyasztók megelégedésére Szakszervezetünk elnöksége sajá­tos eszközeivel a szakszervezeti bi­zottságokon, s a csaknem 30 000 bizalmin keresztül felkészítette és felkérte dolgozóinkat a fokozottabb helytállásra. Úgy érezzük, hogy dol­gozóink teljesítették a rájuk háruló kötelezettségeket, s hozzájárultak az 1968. év sikeres kezdéséhez. El­nökségünk ezúton is köszönetet mond a nagy munkában rész vett, több mint 250 000 dolgozónak ál­dozatvállalásáért, a leltározással és az árreformmal kapcsolatos ered­ményes tevékenységéért, sok sikert, jó egészséget kíván további munká­jukhoz. Biztosak vagyunk abban, hogy kereskedelmi és vendéglátóipari dol­gozóink — mint a múltban számos alkalommal —, ezúttal is leküzdik a meglevő, s a jelentkező nehézsé­geket, a fogyasztók teljes megelége­désére eleget tesznek a kereskede­lem hivatásának — fejezte be nyi­latkozatát Ligeti László főtitkár. A SZOVOSZ és a KPVOSZ vezetőinek tanácskozása A Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete vezetői a SZOVOSZ székházában megvitatták az 1966. évi MTI SZOT határozat alapján az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetkezetekben és a szövetkezeti vállalatokban dolgozó mintegy százezer dolgozó élet- és munkakörülményeinek alakulá­sát. Megállapították, hogy a szövetkezeti dolgozók helyzete, élet- és munkakörülménye az elmúlt évben tovább javult, bár számos területen még a kívánatosnál lassúbb az előrehaladás. A megbeszélés kiterjedt a gazdaságirányítás rendjének bevezetésével összefüggő, a dolgozók töme­geit érintő kérdésekre is, így megállapodás született abban, hogy az elkö­vetkező időben mind a SZÖVOSZ, mind a KPVDSZ részéről fokozott segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a vállalati kollektív szerződések betölt­sék szerepüket, megvizsgálják az I. félév eredményei alapján a dolgozók anyagi érdekeltségének gyakorlati alkalmazását és a dolgozók várható jö­vedelmének alakulását, a munkavédelmi rendelkezések kiadását és be­tartását. Mindkét szervezet hathatós segítséget nyújt a szocialista munkaverseny további kiszélesítéséhez, s a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésé­hez. Előzetes vizsgálat alapján a SZÖVOSZ és a KPVDSZ javaslatot dol­goz ki a vegyesboltok dolgozóinál tapasztalható leterheltség csökkentésére, a boltokban dolgozó nők munkakörülményeinek javítására. Az új toronyszálló eszpresszója Riport a 3. oldalon Nem veszélyezteti az alapfizetést A Minisztertanács január 11-i ülésén másfél évtizedes rendelke­zést módosítva, újból szabályozta a kereskedelmi dolgozók leltárhiá­nyért való felelősségét. A kormány­­határozat rögzíti, hogy mi tekin­tendő a kereskedelemben és a ven­déglátóiparban leltárhiánynak, s intézkedik az eddig negatív irány­ban ható rendelkezés megváltozta­tásáról. Az eddigi jogszabály szerint a kereskedelmi és a vendéglátóipari egységek dolgozói — a nagykeres­kedelemben, a raktárakban foglal­koztatottak is — a leltárhiányért egy havi keresetük erejéig egye­temlegesen, vétlenség esetén is fe­leltek. A 10 személynél kisebb létszámú egységeknél kollektív felelősségi a leltárhiány Ks a felelős a leltárhiányért rendszer volt, a vezetőt és a dol­gozókat egyaránt érintette, a na­gyobb üzletekben viszont a veze­tő és helyettese felelt egyhavi bére erejéig a leltárhiányért. A kollek­tív felelősségi rendszer mintegy 70 000 dolgozót, a vezetői felelősség 10 000 egységvezetőt, illetve helyet­test érintett. A teljes anyagi fele­lősség — amely a szabadkasszás kisvendéglőknél, egyszemélyes, egy­­műszakos boltoknál és a mozgó­árusoknál továbbra is fennáll — 26 000 dolgozóra ró változatlan kö­telezettséget. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy valamennyi szabadkasszás (ge­­bines) egységnél — a bolti kereske­delemben is egy hónapi fizetéstől a teljes kár erejéig feleljenek a dol­gozók. Ezt a felelősségi rendszert a munkaszerződés szabályozza, vagyis a vállalati igazgató és a dolgozó megállapodása szerint történik. Lényeges változás az új rendel­kezésben az is, hogy — a teljes anyagi felelősséggel tartozók kivé­telével — a szoros elszámolású egységek­ben a vezetők és helyetteseik leltárhiány esetén a következő 12 hónapban prémiumot, illetve jutalékkiegészítést nem kaphat­nak. Ezen túlmenően mind a vezetők­től, mind a dolgozóktól megvonha­tó az év végi nyereségrészesedés. (Ez az összeg azonban nem halad­hatja meg együttesen a leltárhiány összegét.) Az év végi nyereség el­vont összegét azok a boltok kap­hatják, ahol nem volt leltárhiány. A kormányhatározat azt is kimond­ja, hogy nem számolható el nyere­ségként a fogyasztók megkárosítá­sából , a nyereséganyagnormák be nem tartásából, a fix áras cik­kek, a hibás, az osztályos cikkek árdrágításából — származó többlet­­bevételek. Ezeket adók formájában von­ják el a vállalattól, s az ott dolgozók nyereségrészese­dését az igazgató csökkentheti, vagy megvonhatja. Ezek az új kormányhatározat lé­nyeges pontjai — amelyeket az új gazdasági mechanizmus elvei — gyakorlati végrehajtása — tettek lehetővé, s egyben szükségessé. (Folytatása a 2. oldalon) Modern üzlettel gazdagodott Budapest belvárosa. Szociális helyiségei is korszerűek

Next