Mérleg, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1968-10-01 / 10. szám
Papp Mihály áruházvezető gyakran foglalkozik a fiatalokkal Tanterem az áruház Egerben a KISZ megyebizottsága és a MÉSZÖV között múlt évben megkötött együttműködési megállapodás alapján idén tovább bővítik a fiatalok szakmai képzését. Ennek első állomásaként a néhány hónappal ezelőtt Egerben megnyitott új ABC áruházban ifjúsági gyakorlóboltot létesítettek, ahol 15 szövetkezeti tanulót oktatnak. A szövetkezet kapcsolatot teremtett a helyi Szilágyi Erzsébet leány szakközépiskolával: a vidéki fiatalok megismerkedhetnek a kereskedelemmel és sikeres érettségi után a szövetkezeti kereskedelemben helyezkedhetnek el. Az elméleti és gyakorlati oktatást az áruház jól képzett dolgozói végzik, de az áruház rendelkezik az oktatáshoz szükséges korszerű feltételekkel is. Egymillió forintos árukészlete révén az élelmiszer szakma mellett a műszaki árukkal is megismerkedhetnek a fiatalok. Naponta több száz vásárló fordul meg itt, így a vevőkkel való foglalkozást is gyakorolhatják. Szabó Lajos I. Szabadság-telep már nem Szennyes-puszta Isten háta mögötti, elmaradott nyírségi falu Nyírlugos. Azon kevesek közé tartozik, ahol a parasztság még ma is egyénileg gazdálkodik. Nyírlugostól 4 kilométer Szabadság-telep, a Gencsi bárók egykori birtokát képező, néhai „Szennyes-puszta”. A nyírlugosi, nem éppen kedvező benyomások után joggal képzelhetnénk, hogy még távolabb annál is elszomorítóbb látvány fogadja az érkezőt. Kellemes meglepetés, hogy Szabadság-telepen modern üzletház, új termelőszövetkezeti székház, tágas klubterem, szépülő házak gyönyörködtetik szemünket. Dr. Miklóssy Ferenc, a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, amikor a nyírlugosi állami gazdaságból idekerült, még nem ilyen helyzetet talált. A termelőszövetkezet irodája és a település „üzlete” egy düledező kalyibában volt. — Amikor a termelőszövetkezet élére kerültem, tudtam, hogy csak akkor juthatunk előre, ha a fiatalságot sikerül megnyernünk — mondja dr. Miklóssy Ferenc. — Ezért 1963-ban külön ifjúsági brigádot hoztunk létre. A brigád 8 taggal indult, jelenleg száz körül mozog a létszám. A termelőszövetkezet ma már a jól vezetett nagyüzem képét nyújtja, és a jövedelem vonzza a fiatalokat, az agrárértelmiségieket. Így került a termelőszövetkezetbe Melkó Béla, a fiatal kertésztechnikus, akinek felesége a szabadság-telepi vegyesbolt vezetője. A felszabadulás előtt még boltja sem volt a főként uradalmi cselédségből álló tanyai településnek. Nemrég új épületbe költözött a termelőszövetkezeti iroda, és elkészült a telep modern üzlete. — Az üzlet külsőre és felszerelésére nézve is kielégíti a pár év alatt sokat fejlődött igényeket — mondja Melkó Béláné. — Üzletünkben, nyugodtan ki merem jelenteni, mindent lehet kapni, amit a szabadságtelepiek keresnek, szegtől a rövidáruig. Háztartási cikkek és élelmiszerek, zsebkendő és zokni egyaránt vásárolható. Friss felvágott, de még a tárolásukra alkalmas hűtőszekrény is beszerezhető nálunk. — Forgalmunk állandóan emelkedik, jelenleg havi 120— 130 ezer forint körül mozog. Örülök a forgalom növekedésének, mert ez jótékonyan befolyásolja a jutalékomat is. A kereskedelmi szakiskolát végzett fiatal boltvezetőnő és a kertésztechnikus Szabadság-telepen otthonra talált. Nem akarnak elvándorolni, mert Szabadság-telep már nem Szennyespuszta ... Dr. Fábián László Látványos külsőségek nélkül Budapesti szocialista brigádok tanácskozása SZÖVETKEZETI MÉRLEG A KPVDSZ Budapesti Bizottsága és a BFK közös szervezésében tartották meg a fővárosi fmsz-ek II. szocialista brigádtanácskozását. A tanácskozáson részt vett Ruff József, a Budapesti Bizottság titkára, Paukovits Tibor, a BFK igazgatóságának elnöke, Dáka József, a KPVDSZ fmsz- titkárságának titkára, a szövetkezetek elnökei, párt és szb titkárai, valamint hatvankilenc brigádvezető. Dr. Moll János, a KPVDSZ budapesti közgazdasági bizottsága vezetőjének megnyitó szavai után Paukovits Tibor tájékoztatta a résztvevőket a budapesti fmszek tevékenységéről, az új gazdaságirányítási rendszer első szakaszának tapasztalatairól, az I. brigádtanácskozás óta kialakult helyzetről. A budapesti fmsz-ek helyesen éltek az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel — mondotta többek között —, ezt bizonyítja, hogy 1968. első felében az árbevétel felfutása, a gazdálkodás eredménye országosan itt a legjobb. A kereskedelemben és a vendéglátásban, a felvásárlásban és az iparban az előző évekhez képest komoly az előrehaladás. Az anyagi ösztönzők kedvező irányban befolyásolták a szövetkezetektevékenységét. Mind a szövetkezeti vagyon, mind a dolgozók jövedelme egyenletesen növekszik. A boltok száma huszonnéggyel, a vendéglátó egységeké tizeneggyel növekedett. A továbbiakban elemezte a szövetkezeteknél folyó munkaverseny és szocialista brigádmozgalom helyzetét. Rámutatott arra, hogy a KMP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére indított versenyhez sok dolgozó csatlakozott. Pozitív jelenség, hogy a versenymozgalom mentessé vált a látványos külsőségektől és alapvetően a gazdasági eredmények maradéktalan végrehajtását szolgálja. — Ha a versenymozgalom tartalmát vizsgáljuk — folytatta az előadó —, úgyszólván csak a „HERMES” szövetkezetét említhetjük, ahol a gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottság kellő gondossággal, felelősségtudattal, példamutatóan foglalkozott e nemes feladattal. Ennek eredménye megmutatkozik abban, hogy a budapesti fmsz-ek között harmadszor szerezték meg az elsőséget és 1968. első félévében is az élen jártak. — Meg kell állapítanunk, hogy a versenymozgalom rugójával, magjával, éltető erejével, a szocialista címért versenyző brigádokkal nem foglalkoztak megfelelően imsz-eink — mondotta. — A számszerű növekedés mellett (a korábbi 29-ről 69-re) tartalmában, a brigádmozgalom hármas jelszavának megvalósításában sem a gazdasági vezetéstől, sem a szakszervezeti bizottságtól nem kaptak kellő segítséget. Súlyos hiba, hogy az elkészült kollektív szerződésekbe a szocialistabrigádok és tagjainak anyagi és erkölcsi elismerését kellőképpen nem dolgozták be. Feltétlenül szükséges, hogy a soron lévő és a két évre készítendő kollektív szerződésekben a szocialista brigádokkal jelentőségüknek megfelelően foglalkozzanak. A vitaindító előadás és a felszólalások őszintén feltárták a hiányosságokat, de emellett meghatározták a lehetőségeket is. Ruff József zárszavában a segítőkészség, a jobb együttműködésre törekvés domborodott ki. Az elhangzottakat összegezve a tanácskozás a következőkben foglalt állást: — a gazdasági vezetés támaszkodjék a brigádokra, a fontosabb, kiemelt jelentőségű feladatok meghatározásában, — a gazdasági vezetés és a szakszervezet segítse a brigádok társadalmi-gazdasági munkáját, szervezetszerű életét (ez vonatkozik a szövetkezetek érdekvédelmi szerveire is), — a brigádok társadalmi szerepe a szövetkezetek életében nagyobb súllyal érvényesüljön, hatásuk a többi dolgozóra is kiterjedjen, — a szövetkezetek biztosítsanak a versenymozgalomnak megfelelő nyilvánosságot, a szocialista brigádokat eredményeik alapján népszerűsítsék, felhasználva erre a termelési tanácskozásokat is, — a brigádok hármas jelszavának megvalósítását tartalommal töltsék meg. Az őszinte légkörben megtartott tanácskozás hasznos volt. Eredményeit a KMP megalakulása, majd a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából indított szocialista munkaverseny eredményei igazolják. K. L. Gönc 60 kilométerre van Miskolctól. Az ország egyik legősibb települése. Valaha megyeszékhely volt, ma természeti szépsége, a táj hangulata vonzza a külföldi és a belföldi turistákat egyaránt. Nincs messze Szerencstől, még közelebb van Hidasnémetihez, a határállomáshoz. A Gönc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet központjában Horász Lajos, az fmsz elnöke fogadott. Beszélgetésünk során bemutatta a szövetkezet életét, munkáját, terveit. 34 boltjuk és 15 vendéglátó egységük tíz község ellátását biztosítja, s mintegy tízezer ember vásárol ezekben az üzletekben. Állandó vásárlóik közé sorolható az a hatezer ember is, akik a villmányi körzetből járnak a fent említett tíz községbe dolgozni és a hét nagyobb részében itt élnek. Nem is olyan régen Göncön és környékén a szakszervezeti mozgalomnak csupán formális szerep jutott. Most azonban 104 dolgozójuk közül 103 nemcsak névleges tagja a szakszervezetnek, hanem aktív munkája is. A bizottságok és a csoportok tevékenységére számít a vezetőség, bevonja őket a tervek elkészítésébe, de komoly feladatot kapnak azok megvalósításában is. A 2874 fmsz-tag pedig nemcsak kis könyvecskével rendelkezik, és vásárló a boltokban, hanem tevékenyen részt vesz a szövetkezet életében. Г1Л1И/1¥ tervek belti, s gondok sikerek A jobb hangulat, a hozzáértés, a közösség ereje szép eredményeket hozott. 1968-as évi tervük 1 millió 530 ezer forint. Ebből az első félévben 830 ezer forintot teljesítettek, tehát a felek kedvezőek. 1967- ben 168 ezer forint nyereségrészesedést fizettek ki. 1968-ban a tervek szerint 200 ezer forinton felüli nyereséget tudnak majd juttatni a tagságnak. A bolthálózat csaknem kielégítő, egykét helyen azonban jobb szakemberekre lenne szükség. Az elnök határozott intézkedése folytán, fájó szívvel bár, de megválnak mindazoktól, akik nem alkalmasak a feladatok végrehajtására. Például a gönci húsbolt munkájára nagyon sok panasz hangzott el. A régi vezetőt leváltották, hanyagul végezte munkáját. Ifj. Kapusi János, az új boltvezető szaktudása legjavát adva becsületesen látott a hibák kijavításához, aminek eredményeképpen 50 ezer forinttal emelkedett az üzlet forgalma. Megjavult a húsellátás, és ma már nemcsak a gönciek, de a közeli községek lakói is dicsérik. A vezetőség jól él az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel. Tavaly például a környéken nem lehetett kapni — vagy legalábbis ritkán — építőanyagot. Most különböző megyék TÜZÉP telepeivel felvették a kapcsolatot és a legfontosabb építőanyagokból, mint például cserépből 30 ezer, téglából 60 ezer darabot, cementből 32 tonnát vásároltak. De az 5 tonna eternit csővel is nagy hiányt pótoltak. Az is megnyugtatja a boltvezetőket és a vásárlókat egyaránt, hogy a raktárban jelenleg 8 ezer csempét tartanak és a nemrég még hiánycikknek számító mozaiklap négy színben kapható! — 1967 decembere óta vagyok elnöke az fmsz-пек. Fő feladatomnak tekintettem rendbehozni „szén* '-at” és a nem közénk valókat eltávolítani. Ma már világos, hogy a becsületes, a munkát szerető szakemberek mellémálltak. Ez a határozott kiállás még inkább megerősít engem és a vezetőség többi tagját abban, hogy helyes úton járunk, amikor az emberség szem előtt tartásával megtisztítjuk sorainkat. Gyakorta rendez a szakszervezet kirándulásokat, közös szórakozásokat, amiről egyre kevesebben maradnak távol. És ez jó jel! — fejezte be nyilatkozatát Holász Lajos elnök, R. GY. • • Öreg csárda nem vén csárda A nevét — úgy mondják — külföldiek adták. Német vadászok szívesen keresték fel Kamond környékét Vas és Veszprém megyék határán, ahol hatalmas erdőségek, vadnak pihenést, búvóhelyet nyújtó nádasok terpeszkedtek valamikor. Róka is sok volt errefelé és a német lágerek meghajtották a nádast, űzték a vadat, amiből olyan sok volt, hogy akár kövei is eldobhatták a lábát. Amikor a magyar hajtók megszorították a vadat, a német vendégek így kiáltottak utánuk: Dobróka! Dobrókái S rajta is maradt a pusztán: Dobróka — Dobróka. A csárda — melyet ma a kertai szövetkezet üzemeltet — már régtől híres hely. Az egyik termét 1610-ben nyitották meg, a kármentő Ivót, pedig 1780-ban. Most felújítják, modernizálják. Még ma is petróleum világít a vendégeknek, akiknek hajnali öt órától éjfélig is rendelkezésükre áll a vendégfogadó. Rövidesen kigyullad a villany és gáztűzhelyen készítik a híres betyár gulyást, aminek az alapanyaga a bab. Az érdeklődést mutatja, hogy a nyugatról, Grác, Ausztria felől érkező vendégek szívesen megállnak itt és egy hónap alatt 173 ezer forintot hagytak a csárdában. Kötelező óvatosság Néhány évvel ezelőtt a péceli fogyasztási szövetkezet egyik vendéglátó üzemében felrobbant egy 25 literes alumínium szikvízballon és csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy komolyabb személyi sérülés nem történt. A vizsgálatok és jogviták egyöntetűen „anyaghibára” vezették vissza a robbanás okát, vagyis arra, hogy a természetes elhasználódás következtében a magas nyomás alatt levő készülék korróziója csökkenti a ballon falának „folytonosságát", magyarul az elvékonyodott, sérült aluminiumballon fala már nem tűrte a belső nyomást. A péceli eseten kívül szerencsére újabb baleset eddig nem fordult elő. A figyelmet erre mégis fel kell hívni, mert a szikvízzel feltöltött ballonok magas belső nyomással kerülnek használatba, ezért fennáll a balesetveszély és a megelőzés kötelezettsége is. Ezenkívül érvényes rendelkezések előírják az ilyen nyomás alatti készülékek meghatározott időközönkénti biztonsági ellenőrzését. A péceli robbanás után a VOSZK — amely az új szikvízballonokat is forgalomba hozza — hidasi Ipartelepén létrehozott egy kis üzemet a szikvízballonok szükségszerű nyomáspróbájának elvégzésére. Az elmúlt hónapokban már több mint 2000 szikvízballon nyomáspróbáját végezték el. A többszörös erejű biztonsági nyomáspróbát kibíró ballonokról igazolást adnak!