Mérleg, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
1 /2, 64 VILÁG PROLETARJAI, E G Y E S Ü L J E T E KI 6 A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Lapja 1970. január Ára: 80 fillér Megjelenik havonta 4. KÉT SZAKSZERVEZET ÖSSZEFOGÁSA NAPIRENDEN: A KERESKEDELEM ÉS A RUHAIPAR PROBLÉMÁI A ruházati termékek áruellátási problémáit, valamint a fogyasztói árak alakulását vizsgálta meg a KPVDSZ és a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének Közgazdasági Osztálya a közelmúltban. A közös vizsgálat kiterjedt többek között a ruhagyárak és kereskedelmi szervek kapcsolatára, az áralakulást befolyásoló tényezőkre, a minőségre és a minőség javítását célzó intézkedésekre. Megállapítást nyert, hogy a ruhagyárak és a kereskedelmi vállalatok általában élnek az új mechanizmus módszereivel, alkalmazkodnak a piaci viszonyokhoz és arra törekszenek, hogy a fogyasztói igényeket korszerű termékekkel és jobb minőségű áruval elégítsék ki. Tapasztalhatók azonban negatív jelenségek is. Zavarólag hatott például a hatástalan ösztönzők miatt a kereskedelem rendeléseinek jelentős csökkenése. A ruhaipari vállalatokat ez felkészületlenül érte, kénytelenek voltak felszabaduló kapacitásuknak más piacot keresni. A rendelések csökkenése miatt a ruhagyárak sokszor olyan exportrendeléseket is elvállaltak, melyek nem voltak gazdaságosak. Így például a Május 1. Ruhagyár főként a nyugati export termelését fokozta. Az exporttételek többsége azonban kis volumenű volt, gyártásuk sokszori átállást igényelt, aminek következtében a termelékenység csökkent, az önköltség emelkedett. Probléma mutatkozott a szállítási szerződések vonatkozásában. Különösen a költségek viseléséről kialakult szükségtelen viták gátolták a szerződések megkötését. A vizsgálat kiterjedt a vállati szakszervezeti szervek árellenőrző munkájára is. Megállapították, hogy iparnál és kereskedelemnél egyaránt ez a munka még nagyon kezdeti stádiumban van. A szakszervezetnek alig van beleszólása ma még a vállalati árpolitikába. A ruhagyárak vezetői jelentősebb ármozgás, illetve árváltozás esetén kikérik a szakszervezeti bizottság véleményét, de a kereskedelmi vállalatok vezetői jóformán egyetlen esetbensem. Sőt az egymással üzleti kapcsolatban levő ipari és kereskedelmi vállalatok szakszervezeti szervei között sem jött még létre eddig semmiféle kapcsolat. Nem igyekeztek a bajokon közös munkával segíteni, nem tettek konkrét javaslatokat sem. Pedig a politikai, társadalmi kapcsolatnak nagy a jelentősége. A legszélesebb dolgozó rétegeket érintő kérdésekben feltétlenül szükséges, hogy a szakszervezetek alapszervi szinten is szorosan együttműködjenek. A két szakszervezet közgazdasági osztálya által készített jelentést a KPVDSZ Elnöksége megvitatta és határozatot hozott a kapcsolatok bővítésére. I Inter-Continental — Hogy tetszik? — kérdeztem olasz ismerősömtől, aki civilben nápolyi orvos és szenvedélyes világcsavargó. Elismerően csettintett: — A magyarok úgy látszik, nemcsak főzni tudnak kitűnően, hanem a szállodaépítésben is járatosak! Nemcsak ezt az egyetlen elismerést hallottuk megnyitása napján a Duna Inter-Continentalról. A Duna-part építészeti gyöngyszeme 349 szobájával valóban joggal tart igényt a hazai és nemzetközi elismerésre. Finta József Ybl-díjas és Kovács László Munkácsy-díjas építészek tervei nyomán nemcsak a 700 szállóvendég, hanem az új hotel valamennyi dolgozója élvezheti a korszerű technika előnyeit. Messzemenően gondoskodtak a megfelelő munkakörülményekről éppúgy, mint arról, hogy a 39 lakosztályt és az egytől egyig a Dunára néző szobákat könnyen és főleg gyorsan takaríthassák. Látványosságszámba mennek a szálloda művészi dekorációi is: kerámiák, gobelinek, szőnyegek, plasztikák és festmények. Telt házzal tartott premiert a Duna Inter-Continental és hasonló érdeklődésről tanúskodnak az előjegyzések. „Csendes napok” helyett kemény, derekas munkában szokik majd össze a hotel rátermett, jól képzett gárdája, amelynek sok sikert, elégedett vendégsereget kívánunk! OV■. Köszönet és elismerés A múlt év vége alapos próbára tette a kereskedelem és a vendéglátó szakma dolgozóit. Nemcsak a vásárlók ostromát kellett kiállniuk, hanem a szokásos ünnepi csúcsforgalmat váratlan körülmény: rég látott méretű havazás, orkán és hófúvás veszélyeztette. Ma már jóleső érzéssel állapíthatjuk meg: dolgozóink becsülettel eleget tettek kötelességüknek, a körülményekhez képest zavartalanul ellátták a karácsonyi és a szilveszteri csúcsforgalomból rájuk háruló temérdek feladatot. Elismeréssel és köszönettel fordulunk az áruházak, boltok dolgozóihoz, városok és falvak kereskedelmi alkalmazottaihoz, jó munkát végeztek, lelkiismeretesen, példamutatóan dolgoztak. Hasonlóképpen elismerés és köszönet illeti a szállítások irányítóit és lebonyolítóit: olykor emberfölötti küzdelmet folytattak az elemekkel, hogy az áru időben célhoz érjen. Derekas munkájukért elismerés illeti az éttermek, szállók, eszpresszók és bárok dolgozóit, akik mindent elkövettek, hogy az óesztendőtől jó hangulatban, vidáman búcsúzzanak a vendégek. Szakszervezetünk Elnöksége nevében valamennyi dolgozónknak, a KPVDSZ minden egyes tagjának sok sikert, jó erőt és egészséget kívánok az idei esztendő teendőinek valóra váltásához. Ligeti László főtitkár A Központi Vezetőség idei első ülése Szakszervezetünk Központi Vezetősége január 22-én összeült és megvitatta a bel- és külkereskedelem, valamint a pénzintézetek 1970. évi feladatait. Az országgyűlés elfogadta az 1970. évi népgazdasági tervet, amin belül mind a bel-, mind a külkereskedelem jelentős szerepet tölt be. A gazdasági tervek szükségessé teszik, hogy a szakszervezetek a legnagyobb mértékben támogassák a célkitűzések megvalósítását. Különösen a dolgozók szakmai képzése a kereskedelmi munka színvonalának megjavítása, az anyagi érdekeltség fokozása és a dolgozók munkakörülményeinek javítása tekintetében hárul nagy feladat a mozgalomra. A Központi Vezetőség üléséről, az ott lezajlott vitáról lapunk következő számában számolunk be részletesen A százezredik előfizetőnk! Annyit tudtunk, hogy lapunk százezredik előfizetője „valahol Szegeden" töltötte ki a megrendelőt. Ugyan, ki vádolhatná szerénytelenséggel a szerkesztőséget az ötletért, a százezredikről pedig riportot közlünk. Jó jó, de vajon kiderül-e csalhatatlan pontossággal, kit takar e szám? Telefon Szegedre, a megyebizottságra: — Bejöttek-e már az előfizetési ívek? — Valamennyi! — Meg lehet állapítani, ki a százezredik előfizető? — Egy pillanat. A Hungária Szálló dolgozói körében kell keresnünk az illetőt, mert ott kezdődik a 99926-os sorszám, s ők 222-en rendelték meg a lapot. Innen már gyerekjáték volt az egész: a 64. előfizetőt kellett megtalálni. Egy pillantás az ívre: Kapás Istvánné konyhai felírónő neve következett a 64. sorszám után. — Azt hittem, szilveszteri tréfa, ugratás az egész — mondja boldogan a százezredik előfizetőnk. — Nem vagyok szerencsés alkat, a kerek számok valahogy mindig messzire elkerültek. Kapás Istvánné évek óta szorgalmas olvasónk. — Szívesen böngészi a Mérleget? — Ha nem így lenne, nem fizettem volna elő a lapra. Érdekel, még akkor is, ha szűkebb környezetemről ritkán olvashatok. De az ember abból is tanul, ami Zalában vagy Budapesten történik. (Folytatás a 3. oldalon)