Mérleg, 1971 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

■ ншшвмнмяаинманвн A termelékenység titkai az Aranypóknál _____ Táviratot kapott a közelmúlt­ban szerkesztőségünk. A pár so­ros értesítés arról számolt be, hogy a Fővárosi Divatáru Kis­kereskedelemi Vállalat december 23-val teljesítette a nemzeti jö­vedelem egyszázalékos emelésére tett felajánlását. Ez így egy hír. De a hírek ál­talában sok érdekes dolgot ta­karnak. Hogy ebben az esetben mit, arról Barta László, a válla­lat igazgatója és Kozma Jenő szakszervezeti titkár számolt be. — 1970-re 108—110 százalékos, azaz 710—730 millió forintos for­galmat terveztünk — kezdte Kozma Jenő. — Amikor az árvíz miatt a párt és a kormány felhí­vást intézett a vállalatokhoz a nemzeti jövedelem egyszázalé­kos emelésére, úgy határoztunk, mi is csatlakozunk és felajánlá­sunkkal hozzájárulunk az igen komoly gazdasági probléma meg­oldásához. Ez a tény számokban kifejezve annyit jelentett, hogy a tervezettel szemben 750 millió értékű forgalmat kell lebonyolí­tanunk ahhoz, hogy vállalásunk­nak eleget tegyünk. — Hogyan sikerült elérni ezt a szép eredményt? — Elsősorban a vállalat dol­gozói lelkes, odaadó munkájának köszönhetjük. És ezek nem a szo­kásos, úgynevezett „nagy sza­vak”. Áruforgalmi osztályunk előadói fennállásunk tíz éve alatt még sohasem mentek any­­nyi vidéki kiszállásra, mint a múlt év folyamán. Aminek meg is lett az eredménye. _ M­­it jelentett ez új létszám — Létszámunk csak a terve­zettel növekedett — válaszolta Barta László. — Túlórázás ná­lunk nincs, csak olyankor, ami­kor országosan kötelező az ün­nepi nyitvatartás. Február köze­pén indul nemrég létrehozott géptermünk. Erre a beruházásra félmillió forintot fordítottunk. Nagyon megéri, mert négyféle műveletet végez a gép és tizenöt ember munkáját látja el. Ugyan­akkor a bolti eladóknak nem kell majd „strigulázni” az el­adott cikksorozatokat. A Fővárosi Divatáru Kiskeres­kedelmi Vállalatnál, vagy közis­mertebb nevén az Aranypóknál összesen nyolcszáz ember dolgo­zik. Méghozzá nem is akárho­gyan! Az eddigi számítások sze­rint az idén 34—35 nap nyeresé­get kapnak a dolgozók. A magas (Folytatása a 2. oldalon.) és a túlórázás szempontjából? A GYULAI PARK HOTEL, AHOL A FEKETE-TENGER MELLŐL ÉRKEZETT TURISTÁKKAL TALÁLKOZTUNK. (RÉSZLETES BESZÁMOLÓNK A 7. OLDALON) —....... ч 1 .0.06*1 -к.г ЛЧ7И' it VILÁG PROLET­ARJ­AI, E G Y E S Ü L J E T E L! A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Lapja 1971. január­­ra: 80 fillér Megjelenik havonta Ш Ш Ш Április 6—7: SZAKSZERVEZETÜNK KONGRESSZUSA Szakszervezetünk Központi Vezetősége legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a KPVDSZ XXXI. kongresszusát 1971. ápri­lis 6—7-re hívja össze. A szakszervezet mintegy 400 ezer tagját a XXXI. kongresszuson 323 küldött képviseli majd. A belkereskedelmi szakmákat 104, a vendéglátót 52, a pénzintézeteket 25, az álta­lános fogyasztási és értékesítő szövetkezete­ket 90, a külkereskedelmet 10, a központi apparátust 15, a függetlenített tisztségviselő­ket 27 küldött képviseli. Viz alapszerve­zeteink 207, a budapestiek 116 küldöttet vá­lasztanak. Részt vesz a kongresszuson­­ 45 meghívott is. A KPVDSZ XXXI. kongresszusán Ligeti László főtitkár ismerteti a Központi Vezető­ség beszámolóját a XXX. kongresszus óta végzett munkáról, elhangzik a Számvizsgáló Bizottság jelentése­­ Balassa Jánosnak, az SZVB elnökének előterjesztésében —, majd az elhangzottak fölött vitát nyitnak. A ta­nácskozás végül megválasztja a KPVDSZ 89 fős Központi Vezetőségét, és a KV soraiból a 21 fős Elnökségét. A küldöttek szavaznak a héttagú Számvizsgáló Bizottság tagjairól is. V. Köszöntő írta: Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára Ismét elbúcsúztattunk egy munkás esztendőt. Gondokkal, reményekkel teli eseménydús év volt, úgy múlt el, ahogy a dolgozó ember életének mér­földkövei máskor is sorakoznak egymás után: munkás hétköznapokkal, kemény helytállással. Nem kényeztetett el bennünket az óév. A világ vál­tozatlanul tele van feszültséggel, háborúverte szenvedő sorsokkal, társadalmi igazságtalanságokkal, zaklatott várakozással, mikor kerekedik felül a józan ész, mikor diadalmaskodik az egyszerű milliók békevágya. Nem volt könnyű nekünk sem, akik békében ünne­peltük felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját, s vele alkotó életünk megannyi eredményét. Pusztító árvíz zúdult falvainkra, milliós értékek mentek tönkre. Országunk erejének, dolgozó népünk összefogásának szép példája volt, hogy a természet ütötte sebeket a szorgos kezek hónapok alatt begyógyították. A munkában, az áldozatvállalásban ott volt mindig és mindenütt 400 ezer fős tagságunk is, a tavalyi tél hózivataraiban, az árvíz sorsdöntő napjaiban őrköd­tek az ellátás zavartalanságán, gondoskodtak minden­napi kenyerünkről. Hófergetegekkel, ítéletidővel köszöntött ránk most is az új esztendő, mely ismét nagy feladatokat állít elénk. A negyedik ötéves terv első esztendejébe lép­tünk, munkálkodjunk azon, hogy kezdettől fogva való­ra váljanak célkitűzéseink. A KPVDSZ elnöksége nevében valamennyi dolgo­zónknak, szakszervezetünk 400 ezres tagságának meg­köszönöm helytállását és az új esztendő feladatainak sikeres végrehajtásához kívánok erőt, jó egészséget! Segített a munkaverseny Segített a munkaverseny — ez derül ki a Lengyeltóti Fogyasz­tási Szövetkezet készülő mérle­géből. Az ÁFÉSZ egyszer már — 1969. évi kiemelkedő mun­kája alapján — rászolgált a „ki­váló” címre. Múlt esztendei eredményei nem kevésbé figye­lemreméltóak. Tizennégy százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le 1970- ben, mint az előző évben. A 112 millióban elsősorban a kiskeres­kedelem hálózatának megnöve­kedett forgalma tükröződik. Annyi máris bizonyos — kap­tuk tudósítónktól, Dévai Zoltán­tól a tájékoztatást —, hogy leg­alább 5,5 millió forint nyeresé­get értek el 1970-ben a lengyel­tótiak. Szabó Dénes, a szövetkezet fő­könyvelője szerint a jó ered­mény nagymértékben köszön­hető a szakszervezettel közösen szervezett munkaversenynek. Valamennyi egység bekapcsoló­dott a vetélkedésbe: a vasbolt 155, a somogyvári iparcikk üzlet 132, a lengyeltóti TÜZÉP-telep 126, az ottani ruházati bolt 121 százalékkal több árut adott el, mint a korábbi esztendőben. Si­keresen fejlődött a szocialista brigádok mozgalma is. Gyarapodott a bolthálózat is. Buzsákon, Öreglakon és Kisbe­­rényben új üzleteket avattak, Lengyeltótiban klubot nyitottak. Tatarozásra és karbantartásra 700 ezer forintot költöttek. El­készült már ötéves fejlesztési tervük is: 1975-ig 16 milliót emészt fel az új üzletek meg­építése, mindenekelőtt a lengyel­tóti ABC áruház megnyitása.

Next