Mérleg, 1971 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Cserebere fogadom... Vevők rohama — ajándékozás után Hiába, játékos nemzet vagyunk, és a játéknak sokfajta, modern változatát űzi az egész ország. Játszanak a gyerekek, a felnőttek és játszanak a nagyszülők. És ez a játékos kedv nem szűnik az év végi ünnepek után sem. Legalábbis ezt tapasztalják saját bőrükön a kereskedelmi dolgozók... De térjünk a lényegre! Az Úttörő Állami Áruházba látogattunk el legutóbb, hogy saját szemünkkel is meggyőződjünk róla: az áruház kollektívája miként készült fel az ünnepek utáni nagy rohamra, az ajándékok cseréjére. Mert ilyenkor szokás ugyebár, hogy van, aki azért cserél, mert a nagynénik és a nagybácsik az összehangolt ajándékozási terv hiányában azonos cikket vásároltak a kas unokaöcskösnek és hugicának. De azért előadódott már az is, hogy a férj csupán „szórakozottságból” három számmal kisebb ruhaneműt vásárolt édes gyermekei anyjának. Aztán akadt olyan anyós is, aki túl rossznak találta a vő ízlését, miszerint a színházi ruha túl maxira sikerült és nem illett a korához. Szóval csere mindig volt, van és lesz is bőven. — Nálunk az ünnepek után a csere ugyanolyan bő választék mellett történik, miként a vásárlás. Talán az a legcélszerűbb, ha a munkatársaimat hallgatják meg, és tőlük kapnak tájékoztatást — javasolta a Nógrádi Ferencné megbízott igazgató. — Hálásan veszem, ha az osztályokra látogatnak el és ott, akár a vásárlók, előadják kívánságaikat. Látogatásunkkor a legnagyobb rohamot a kötöttáru osztály dolgozóinak kellett elhárítani. Viszont nyugodtan leírhatjuk, hogy ez az elhárítás a legtöbb esetben a cserélők egyetértésével találkozott. A sokszor türelmes és aprólékos válogatás során mindenki megtalálta a kívánt árut. Még azok is, akik talán azzal a kemény elhatározással léptek be az ajtón, mindenképpen visszaváltanak! Mert valljuk meg őszintén, hogy a cserélni szándékozók egy részét kezdetben ilyen elhatározás vezérli. Bizony sok függ az eladók fellépésétől, kulturált viselkedésétől és megnyerő hangjától. A kötött cikkek osztálya után a legnagyobb csereforgalmat a bébiosztály dolgozói bonyolították le. Mintha csak alátámasztanák azt a tényt, hogy nálunk manapság igen magas fokra ugrott a gyermekkultusz. Nos, miért ilyen magas itt a csereforgalom? Egyszerűen azért, mert ma már úgy illik, hogy a legkisebbek ajándéka is drága, komoly darab legyen. Kézenfekvő tehát a hálózsák vásárlása. Szinte alig akartunk hinni a szemünknek, de volt olyan kismama is, aki egyetlen szülöttjét fél tucat hálózsák társaságában hozta az áruházba. Mert a jó rokonság nem egyeztette az ajándékozási tervet és hálózsákdömping keletkezett. Utoljára Varázs Imrénét kerestük fel, aki az áruház húszéves fennállása óta látja el az szb-titkári funkciót, munkatársai legnagyobb megelégedésére. Nem is csoda, hiszen a társadalmi megbízatása során nem csupán közvetlen választóira gondol, hanem azokra is, akik vásárlás céljából térnek be hozzájuk. Tehát azon fáradozik állandóan, hogy a szakszervezeti tagság a mindennapos munka során ne csupán egyszerűen kiszolgálja a közönséget, hanem kereskedjék. Azt adja el, amire a vásárlónak valóban szüksége van, mégpedig a kívánt méretben és minőségben. Csakis így lehet kivívni és megtartani az áruház és a dolgozók megbecsülését, a vevők bizalmát. Szakszervezetünk új titkára A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége decemberi ülésén titkárává választotta Vészi Lászlónét, aki korábban az MSZMP VII. kerületi bizottságának munkatársa volt. Sok sikert és jó egészséget kívánunk munkájához! Kereskedőkarácsony. .. Miért mar a bú valakit maradúért? S miért éppen karácsony napján? Ezen tűnődött a Röltex Deák Ferenc utcai boltjának egyik eladónője, akit egészen másért mart a bú. Nevezetesen: három gyermeke és férje karácsonyi meglepetéseiért. Pénzzel még csak győzte volna, de idővel már nem. Mivelhogy az év végi csúcsforgalomban — megszokott, évről évre ismétlődő gyakorlat szerint — nap mint nap nyitva tartottak, még vasárnapi is felhúzták a redőnyt, így aztán az ajándéknak valót ő csak másnak kínálta, mérte, ajánlotta. Türelmesen, előzékenyen, ahogy jó kereskedőhöz illik. Csak akkor, arra az egyetlen percre futotta el a pulykaméreg — szerencsére, a vásárló mit sem tapasztalt —, amikor egy hölgy jókora csomagokkal a karján, maradat reklamált nála. „S ha egyszer ebben a boltban nincs, hol kapható? ... Miért nem tudja? Maguknak ezt csak tudni kell!’' Mindez karácsony napján, ebéd után zajlott le. Azon a napon, amikor üzleti nyelven szólva, már megcsappant az érdeklődés. De az eladóknak ott kellett állniok a pult mögött. A vevők már aligalig jöttek. Csak az a hölgy, a marabával, az méltatlankodott. Neki a maradú, a háromgyermekes asszonykának a családja jutott eszébe. Meglehet, valahol egy meglepetéssel kevesebb került a karácsonyfa alá. Egy másik családban — gyanakszunk, többen is lehettek, hasonló helyzetben — anyuka vagy apuka csak az ünnepek után szakíthatott időt a vásárlásra. Kereskedőkarácsony ... (gyapag) 41 VÁLASZTÁSI KÖRKÉP Heves: Munka van a beszámoló mögött Avas-szálló: Nagyobb arányú gépesítést! Veszprém: Vállalati törzsgárda szabályzat Országszerte megtartották a vezetőségválasztó küldöttértekezleteket, taggyűléseket. A beszámolók tükrözték azt a munkát, amit az Üzemi Szakszervezeti Tanácsok, szakszervezeti bizottságok a vállalatok gazdasági tevékenységének támogatása, a dolgozók érdekvédelme, a politikai nevelőmunka területén végeztek. Erről a munkáról és a küldöttek részéről megnyilvánuló aktivitásról villantunk fel egy-egy képet. A Heves megyei Vendéglátó Vállalat küldöttgyűlésén Szabó József párttitkár a párt és a szervezett dolgozók jó kapcsolatáról beszélt. Verinszki József üzletvezető örömmel vette tudomásul a nődolgozók megbecsülésével kapcsolatos megállapításokat. Bóta László igazgató felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy a beszámolót úgy értékeljék, mint a tényeken alapuló jelentést. A szakszervezet aktív volt, foglalkozott a dolgozók problémáival és a szükséges intézkedéseket is megtette. Része volt abban, hogy több mint félmillió forintot fordítottak bérfejlesztésre, módosították a jutalékkulcsokat. A beszámoló azért jó, mert munka van mögötte. Olasz Gyuláné szakácsnő köszönetét fejezte ki, mert az szbtitkár azonnali intézkedése lehetővé tette, hogy egészségi állapota miatt üdülésre mehetett. Személyesen járt el a munkahelyi szellőzőberendezés felszerelésében. Tuza Lajosné szavai szerint az elszámoltatás dolgozóinak fizetésrendezési problémáját is az szb-titkár intézkedése oldotta meg. Tavasszal elhatározták, hogy megalakítják elsőként az adminisztratív dolgozók szocialista brigádját. A Gyermekélelmezési Vállalat beszámolójának egyik érdekessége volt, hogy a szakszervezet a párt és a vállalat vezetőségével együttesen úgy oldotta meg a dolgozók jutalékosztását, hogy jövedelmük egész évben — még a holtszezonban is — egyenletes. Losonci Róbertné szerint dolgozóik a munkaversenyben komoly eredményeket értek el. Most, hogy megalakultak a szocialista brigádok, könnyebb a vállalt kötelezettségeket kiértékelni és a dolgozókat egy-egy feladatra mozgósítani. Pelyke Gyula konyhamészáros elmondta, hogy komoly felkészüléssel igyekeznek a rájuk bízott feladatokat ellátni. Viszont nem ért egyet azzal, hogy naponta ötször ellenőrzik őket, mert ez hátráltatja a munkát. Tudomásul veszi, hogy szükség van az ellenőrzésre, de ne ilyen formában, és nem ennyiszer. Sefcsik Béla cukrász elismeri, hogy a szakszervezeti tanács jól dolgozott, de nem egy esetben a dolgozók meghallgatása nélkül hoznak olyan határozatot, ami hátrányos. Emiatt a hangulat nem a legkedvezőbb. Kádár László elmondta, hogy üzemük dolgozói felvetették, hogy engedélyezett létszámuk 21 fő, de munkaerőhiány miatt csak 17-en vannak. Az a kérésük, hogy a megtakarított munkabér egy részét közöttük ossza szét a vállalat. Az Avas-szálló küldöttgyűlésén Sütő János portás ismertette az szb sport és kultúrmunkáját és a munka kiszélesítésére tett javaslatot: „Jobban ki kell használni a meglevő klubhelyiséget, tekintettel az egység számos fiatal dolgozójára és a tanulókra.” Szemléltető eszközök beszerzését javasolta, hogy a szakmai és a politikai oktatás eredményesebb legyen. Szuhár Pálné szükségesnek látja a nagyobb arányú gépesítést és a szociális helyiségek korszerűsítését. Felhívta a figyelmet, hogy a következő évek fejlesztési terveiben ezeket a körülményeket fokozottabb mértékben vegyék figyelembe. A Veszprém megyei Vendéglátó Vállalat beszámolója jól összefogott, hű képet adott a két év alatt végzett munkáról. Említést érdemelnek a határozati javaslatok, amelyek megszabják a feladatokat. Ezekből kettőt kivonatosan ismertetünk. A fluktuáció csökkentése érdekében törekedni kell a törzsgárda fokozottabb megbecsülésére. Ki kell dolgozni a vállalati törzsgárda-szabályzatot. Le kell fektetni, hogy a törzsgárda tagjait a jogszabályok adta lehetőségek keretein belül anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítsék. A jövedelem igazságosabb elosztása érdekében tovább kell fejleszteni azt a helyes elvet, hogy aki többet nyújt a kollektíva számára, az maga is nagyobb mértékben részesüljön abból. Azok a kollektívák, akik a báziseredménynél több nyereséget hoznak, azok között a többletnyereség bizonyos százalékát osszák fel. Összefoglalóként megállapíthatjuk — és ez teszi teljessé a képet, hogy a beszámolók mindegyike részletes tájékoztatást adott a szakszervezeti munka minden területéről. Fejlődik a mozgalmi és gazdasági munka, amelynek alapjait a X. pártkongresszus és a KPVDSZ XXX. kongresszusának határozatai szabják meg. Murányi Józsefné I Kitüntetések Bodnár Miklós, a KPVDSZ Pest megyei bizottságának titkára SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT (arany) kitüntetésben részesült. Varázs Imrénét, az Úttörő Áruház szb titkárát nyugdíjba vonulása alkalmából ugyancsak a Szakszervezeti Munkáért (arany) kitüntetésben részesítették. A MÉRLEG-ben közölt felvételeket, fotoriportokat munkatársunk, Berke László, valamint levelezőink készítették.