Mérleg, 1974 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja 1974. januárra: 80 fülér Megjelenik havonta A munkaidő: 44 óra A Minisztertanács december 6-i ülésén határozatot hozott: 1974-ben a bel- és a külkereskedelemben is bevezetik a munkaidő-csökkentést. Szakszervezetünk legutóbbi kongresszusa foglalkozott már a kérdéssel, határozatba foglalva a 44 órás munkahét bevezetésének fontosságát, de eddig nem állt rendelkezésre a végrehajtáshoz szükséges anyagi fedezet. Nagy öröm számunkra, hogy a következő, XXXII. kongresszusunkon a küldötteknek bejelenthetjük, hogy az előző kongresszusok valamennyi határozatát, így azok egyik legjelentősebb pontját, a munkaidő-csökkentést is megvalósítottuk. S ez annál is inkább fontos, mivel a kereskedelemben dolgozók többsége re: :n . v’r polit.il'' határozat végrehajtásában is jelentősen lépünk előre. A kormány — a munkaidőcsökkentés alkalmából — 185 millió forintot bocsát a szakma rendelkezésére: a pénz nélkülözhetetlen, azonban távolról sem minden. Új munkavállalókra, méghozzá szakképzettekre lenne szükség, köztudomású azonban, hogy ilyeneket — különösen a nagyvárosokban — alig találni. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a rendelkezésre álló pénzt csak végszükség esetén, és akkor is csak átmenetileg szabad túlórára költeni. A cél ugyanis az, hogy a dolgozók szabadideje a rendelkezés révén növekedjék. Talán napi 4 órás foglalkoztatásban, vagy egyéb formában mégis sikerül megfelelő megoldást találni. A mi véleményünk szerint azonban a vállalatoknak önállóságot kell adni, hogy megtalálják a legcélravezetőbb módszereket. Szakszervezetünk jó ideje készült erre a döntésre. A minisztériumokkal közösen már korábban kidolgoztuk a végrehajtás módozatait. Megkönnyítette munkánkat a sok kedvező külföldi — nem utolsósorban a szocialista or- J. ~f/,ap ír plat is. Kétségtelen, hogy az elkövetkező hetekben a vállalatok és a szövetkezetek vezetői fel kell hogy készüljenek a zökkenő nélküli áttérésre. A jövőben fokozottabban kell takarékoskodniuk a munkaerővel — ez sajnos szakmáink sajátos helyzetéből adódó teendő —, ugyanakkor alaposabban kell mérlegelniük a vásárlók, a vendégek igényeit. Sok helyen például a boltok nyitvatartási rendje nem áll ezzel összhangban: olyan időpontban is felhúzott redőnnyel várják a vevőket, amikor senki nem nyit rájuk ajtót. A szakmáinkat előnyösen érinető intézkedés elválaszthatatlan a kereskedelmi — sőt, hozzátenném: az irodai és a vendéglátó munka — fokozottabb technikai fejlesztésétől. Az úgynevezett kisgépek beszerzése és alkalmazása éppúgy fontos a dolgozó nők nehéz fizikai munka alóli mentesítése céljából, mint a konyhák korszerűsítése és az ügyvitel ésszerűsítése, gépesítése. A cél tehát a munkaidő tényleges csökkentése a bel- és a külkereskedelemben. A rendelkezésre álló pénz csak ezt szolgálhatja. A több szabadidőt úgy kell biztosítani, hogy a lakosság ellátása semmiféle hátrányt ne szenvedjen, s ehhez a túlóráztatás helyett az új munkavállalók alkalmazása, a munkaszervezés javítása, a gépesítés fokozása lehet a legcélravezetőbb. Mindehhez pedig minden szinten igényeljük a dolgozóit javaslatot, észrevételeit, hiszen velük karöltve, az ő érdekükben csökkentjük a munkaidőt, Összegezve: bízunk abban, hogy szakmáink dolgozói, akik a múlt év végi csúcsforgalomban, külkereskedelmünk pedig az egyre bonyolultabb nemzetközi piackörülmények közepette bizonyították be rátermettségüket, zökkenő nélkül megoldják a rövidített munkaidő bevezetését. Hazánkban ma még 1,2 millió ember dolgozik heti 48 órás munkaidőben. Őszintén örülhetünk, hogy számuk 1974. április, illetve július 1-ei mintegy 400 ezerrel — a bel- és külkereskedelemben dolgozók létszámával — csökken. Írta: Ligeti László Szavalóverseny-döntő A XIII. Kulturális Napok záróakkordjaként a KPVDSZ Jókai utcai székházában rendezték meg a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók országos szavalóversenyének döntőjét. Az öt helyen - Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Kaposváron és Székesfehérváron - előzetesen megtartott elődöntő 17 helyezettje előadóművészi fokon szavalt és így nagy gondot okozott a neves szakemberekből álló zsűrinek. Végül is a zsűri - hosszas tanácskozás után - az első díjat Lakatos Katalin budapesti versenyzőnek ítélte. A második Ács József (Somogy), a harmadik Góg János (Csongrád) versmondó lett. Képünkön: Lakatos Katalin ABC áruház Kőszegen Kőszegen megnyitották a határ menti kisváros első ABC kisáruházát. A közel 5 millió forintos beruházással épült létesítmény 500 négyzetméter alapterületű, és kizárólag csak élelmiszercikkeket árulnak benne. Koppány György felvétele Napsugár-siker Az idén negyedszázados fennállását ünneplő KPVDSZ Napsugár bábegyüttes nagysikerű előadást tartott Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban. A látott műsor utolsó harmadának bemutatóját az előzetes tervek szerint Venezuela fővárosában, Caracasban tartották volna meg, de a közbejött dél-amerikai események gátolták az együttest az elutazásban, így a csabai felnőtteknek szerezhettek felejthetetlen élményt az ősbemutatóval. A sorban láthattuk, többek között Bartók Béla népdalfeldolgozására koreografált bábkompozícióit, novella feldolgozásokat, pantomimeket, villámtréfákat, majomparódiát a Generál és a Hermet-Hoof együttes zenéjére. Joggal írhatjuk le: ezen az estén háromszáz néző világszínvonalon álló bábműsort látott a Napsugár bábegyüttes jóvoltából. Baráti találkozó Emlékezetes esemény színhelye volt a Szombathelyi Mezőgépgyár Ifjúsági Klubja. A Vas megyei Vendéglátó Vállalat KISZ-csúcsvezetősége „szovjet—magyar” baráti találkozót szervezett, melynek célja a fiatalok közötti nemzetközi kapcsolatok kialakítása és a magyar—szovjet barátság további erősítése. Baráti találkozónk színvonalát és értékét emelte, hogy azon részt vett a KPVDSZ megyebizottság első titkára, Sebestyén József és Gyarmati Imre, a Vas megyei Vendéglátó Vállalat Szakszervezeti Bizottságának titkára. A baráti találkozóra jellemző volt a felszabadult, közvetlen hangulat, melynek megteremtésében nem kis részük volt szovjet barátainknak. Azok a fiatalok, akik voltak már a Szovjetunióban, felelevenítették emlékeiket és elmondták, hogy most szeretnék viszonozni azt a baráti fogadtatást és vendégszeretetet, amit Moszkvában és Leningrádban kaptak szovjet barátaiktól. Vándorserleg Kitüntetések A centenáriumi év tiszteletére a KPVDSZ Budapesti Bizottsága a kiváló kultúrmunkát végző alapszervezeteknek szakmánként egy ezüst vándorserleget és a szakma nagyságától függően egy, illetve két plakettet adományoz. Az értékelést minden szakmai bizottságnál gondosan előkészítették. Az igazságos döntés ennek ellenére nem volt könnyű feladat. A végső sorrend kialakításához hozzájárult a kultúrbizottságok tárgyi ismerete, melyet az instruáló munka folyamán az alapszervezeteknél szereztek. Kiváló kultúrmunkájáért vándorserleget kapott a Kelenföldi Közért, a Délpesti Vendéglátó, a Zöldért, a Fővárosi Háztartási és Illatszerbolt Vállalat, valamint a KERORG. Plakettet kapott a Kispesti Közért, az Északpesti Vendéglátó, a Temaforg, az Ofotért, a Röltex Vállalat, az IBUSZ, a SZÖVARU, és a Keripar l. sz. gyára. A budapesti bizottság további tizenhárom vállalatnak elismerő levelet küldött. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Venesz Józsefet, az Észak-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóját, több évtizedes munkássága elismeréséül — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke adta át. Munkája elismeréséül Szakszervezeti Munkáért ezüst kitüntetést kapott Fuglinszky András, a Vendéglátóipari Titkárság tagja, a Mérleg munkatársa.