Mérleg, 1976 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK." A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja 1976. január 2 óra: 80 fillér Megjelenik havonta Inlo 6/7 Igényesebb tennivalókkal köszöntött reánk , az új esztendő Írta: dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára Megvonva az 1975-ös esztendő mérlegét, jogosan és büszkén állapíthatjuk meg, hogy teljesítettük feladatainkat és számadásokban, tervezgetésekben gazdag időszakot búcsúztatunk. Pártunk XI. kongresszusa az ötesztendős országépítő munka eredményeit tette mérlegre és meghatározta az V. ötéves terv feladatait, kidolgozta programját, mely hosszú távon szabja meg a szocializmus építésének tennivalóit. Tudjuk tehát hányadán állunk, hol tartunk és milyen feladatok várnak ránk az új esztendőben. Ami pedig a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari szervezett dolgozók feladatait illeti, szakszervezetünk XXXII. kongresszusa az irányadó. A kongresszus beszámolójának, hozzászólásainak és jövőbe mutató határozatainak fényében tudjuk, hogy mennyit fejlődtek szakmáink. Az elért gazdasági eredmények mellett milyen változások következtek be az általános emberi műveltség vonatkozásában, a dolgozók világnézeti nevelésében, élet és munkakörülményeik alakulásában. A kongresszuson megfogalmazódott az is, hogy tagságunk erejének és alkotókészségének minden lehetséges eszközét gazdasági feladataink megoldására kell összpontosítani. A küldöttek megfogalmazták azon igényüket is, hogy a jövőben szervezettebb körülmények között, a korábbinál hatékonyabban dolgozzunk, jobban használjuk ki a munkaidőt, takarékosabban bánjunk a beruházási javakkal és nem utolsósorban a legértékesebbel, az emberi munkával. Az elmúlt év jelentős eseménye volt a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa, ahol elismerték a szakmáink területén dolgozók eredményeit, mozgalmi munkánk erőfeszítéseit. Az elismerés jogos büszkeséggel tölt el mindanynyiunkat és további erőfeszítésekre ösztönöz. Nehezebb, igényesebb tennivalókkal köszöntött reánk az új esztendő, szükséges tehát számot vetnünk azzal, hogyan vehetjük ki jobban részünket a munkából. Az évfordulót követő hétköznapok első perceitől fogva ezen kell gondolkodnia minden dolgozónak és funkcionáriusnak egyaránt. Ha ezt megtesszük és ha gondolataink tettrekészséggel párosulnak, akkor pártunk és kormányunk reális célkitűzései a munkásosztály legátfogóbb osztályszervezeteinek, a szakszervezeteknek támogatásával teljes biztonsággal valóra válnak. Ehhez kívánok mindenkinek töretlen munkakedvet, jó egészséget, mindannyiunk számára sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt. 50, 60, 70 év Veteránok kitüntetése Bensőséges hangulatú ünnepség keretében adta át dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára, a KPVDSZ Központi Vezetőségének Emlékplakettjét a 70 éves szakszervezeti tagságát ünneplő Faragó Imrének és Fehér Józsefnek. A 60 éves tagoknak: Falus Jenőnek, Hajós Alfrédnének, Kolacskovszky Gittának, Hubert Sándornak, Nagy Lajosnak, Papp Imrénének, Schön Máriának, és Víg Jánosnak. A szakszervezetünkben 50 éve tevékenykedő dolgozók is megkapták az emlékplakettet, úgymint: Bánki Béla, Bányász György, Borgó György, Csongrádi János, Fekete Sándor, Gábor Zsigmond, Gellért Imre, Gergő Gyuláné, Grosz Dezsőné, Grünfeld Ilona, Gyinesi Lajos, Jaczina Imre, Kálmán István, Kántor Jánosné, Kemény Imre, Kánya M. Klára, Korányi Artúrné, Kormányos Imre, Kovács M. Béláné, Lantos László, Lux Adolf, Oláh Viktorné, Páhok János, Sárkány Vilmos, Sólyom Imréné, Staruber Endréné, Surányi Frigyes, Szakosíts Árpádné, Szász János, Szinai László, Tóth Sándor, Wagner Antal és Wolf Gyula. Faragó Imre Fehér József Emlékplakettel kitüntetett veteránok S/01 -kongresszus Küldötteink felszólalásából Decemberben a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán a küldöttek között ott voltak szakmáink képviselői is. A magyar szervezett dolgozók nagy jelentőségű tanácskozásán a KPVDSZ képviseletében hatan mondták el véleményüket a kongresszus plénuma előtt. Az alábbiakban idézünk a hozzászólásokból. Dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára: Szakszervezetünk főtitkára a többi között ismertette a kereskedelem fejlesztési problémáit, hangsúlyozva, hogy ez a szakma sajátos helyet foglal el a népgazdaságban. A kereskedelmen keresztül ugyanis érzékelhető a fejlődés és a hibák is, tehát helyzete befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. Ami az érdekvédelmi munkát és az ezzel kapcsolatos feladatokat illeti, a főtitkár rámutatott: a szakszervezet számára rendkívül fontos a tagság helyzete, élet- és munkakörülményeinek alakulása. Legalább olyan fontos azonban a fogyasztók érdekvédelme is. Foglalkozott dr. Krekács György az elmúlt években bekövetkezett jelentős fejlődéssel is. Megemlékezett a mennyiségében és választékában egyaránt örvendetesen javuló áruforgalomról, arról, hogy új, korszerű üzletek és áruházak nyíltak. Ennek ellenére — mint mondta — a kereskedelem még mindig nem képes megfelelni a vásárló által támasztott jogos igényeknek és a munkakörülmények korszerű fogalmainak. Rendkívül sérelmes a szakmában dolgozó túlnyomóan női munkaerő miatt a még mindig gyakori, nehéz fizikai munkával történő árumozgatás és a sokfelé tapasztalható zsúfoltság. Szóvá tette a főtitkár a szakma nyomasztó gondját, a munkaerőhelyzet kedvezőtlen alakulását. A budapesti élelmiszer-kereskedelemben például az eladók 14 százaléka hiányzik. Kölcsönös politikai felelősséget kell éreznünk és munkánkban érvényesítenünk mindannyiunknak, akik szerepet játszunk a lakosság ellátásában. Közös célok csak közös erőfeszítésekkel valósíthatók meg. Erőfeszítéseink igazi tartalma a szervezettebb, hatékonyabb munkára való törekvés legyen — mondta a KPVDSZ főtitkára. Bordás András, az OTP vszttitkára. Felszólalásában foglalkozott a pénzintézetek eredményes tevékenységével, a bankreform hatásával és a pénzintézeti dolgozók szerepével a népgazdaság mechanizmusában. Elmondta: a lakosság az élet különböző területein, a biztosításban, a lakásépítésben, a hitelezésben, a betétállomány kezelésében győződhet meg a pénzintézetek sokoldalú tevékenységéről. Tovább javultak a pénzintézeti dolgozók élet- és munkakörülményei — állapította meg az OTP vszt-titkára. Ehhez hozzájárult a csökkentett munkaidő és a bérkorrekció is. A gépesítés, az ügyvitel egyszerűsítés hatására tökéletesebb lett a munkaszervezés, bár még mindignem éri el a kívánt mértéket. Bordás András a továbbiakban szóvá tette a pénzintézeti dolgozók 80 százalékát képező nők,sajátos gondjait, különös tekintettel a gyermekek elhelyezésére. Füzessy Gáborné, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat tiszttitkára: Szólt a szakszervezeti gazdálkodás jelentőségéről és tájékoztatta a kongresszust: a KPVDSZ az utóbbi öt évben 484 millió forintot használt fel, ennek 25 százalékából építették a soproni üdülőt, ahol egy-egy turnusban 660 szervezett dolgozó pihenhet. Az alapszervi gazdálkodásról szólva elmondta: a Pannónia vszt-je hatezer dolgozó tagdíjából mintegy 700 ezer, a vállalati jóléti és kulturális alapból ugyancsak 700 ezer forintos költségkeretből gazdálkodik. A tetemes összeg ésszerű felhasználása nagy felelősséget ró a választott szakszervezeti tisztségviselőkre. Hufnágel Sándor, a KPVDSZ Zala megyei Bizottságának tagja: A Zala megyei küldött a szakszervezeti nevelő munka fontosságát méltatta. Felhívta a figyelmet a munkahelyi nevelésre, amely a legalkalmasabb a szakszervezet ez irányú tevékenységének kibontakoztatására. Megemlékezett a KPVDSZ 75. évfordulója alkalmából rendezett kulturális programokról és szólt a szakszervezetben immár hagyományossá vált kulturális nevelő munka egyéb eredményeiről. A KPVDSZ kulturális napok hatására Zala megyében — mint mondta — 30 százalékkal csökkent az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a tudásnak, a műveltségnek a bürokrácia elleni harcban is jelentős a szerepe. Molnár Lászlóné, szakszervezeti bizalmi: A küldött egy közértboltban pénztáros. Saját tapasztalatai alapján ismertette a kereskedelemben dolgozó fiatalok helyzetét, és elismeréssel szólt a fiatalok érdekvédelmében kifejtett szakszervezeti tevékenységéről. Elmondta: a KPVDSZ központi vezetősége 5 év alatt kétszer is napirendjére tűzte a szakmában dolgozó fiatalok problémáit. örömmel állapította meg, hogy újabban egyre több fiatalt bevonnak a vezetésbe. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte : sokan visszautasítják ezt a lehetőséget, miután a megnövekedett felelősség nem áll arányban a kereseti lehetőséggel. Rédei Alfréd, a KPVDSZ Külkereskedelmi Titkárságának elnöke: Részletesen elemezte a világgazdaság és a belső gazdasági folyamatok kapcsolatát, különös tekintettel a külkereskedelmi vállalatok szerepére, feladataira. Kiemelte az importtakarékosság szükségességét, a piacok bővítésének fontosságát és felhívta a figyelmet az információk szerzésének szükségességére. Rédei Alfréd az előrehaladás egyik eszközeként jelölte meg a külkereskedelem és az ipar közti szocialista szerződéseket.