Mérleg, 1976 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1976-11-01 / 11. szám

Egy kiállítás ürügyén Negyedszázados az állami vendéglátás Negyedszázados fennállását ünnepli idén az állami vendéglátóipar, mely a II. világháború után, az ország társadalmi átalakulása során átvette az addig magánkézben levő vendéglátóhelyeket és fokozatosan alakította ki az új társadalmi helyzetnek és igényeknek megfelelő hálózatát. Az Északpesti Vendéglátó Vállalat ebből az alkalomból szép kiállítást rendezett, melyen a vállalat fejlődését mutatta be képekben, statisztikákban, eredményekben. Hogyan is kezdődött? 1949-ben 91 üzlet került Budapest területén állami tulajdonba és rövidesen megalakult a Községi Élelmezési Nemzeti Vállalat, közismerten ÉNV. 1950. január 1-én különvált a Büfé Vállalat és a Budapesti Vendéglátó Vállalat. Ugyanekkor a Szállodaipari N. V. és az ÉNV egyesült és neve Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központ lett. Az üzemek működtetése, fejlesztése szükségessé tette a további decentralizálást és 1951- ben a Budapesti Vendéglátó Vállalatból sorra megalakultak a fővárosi kerületi vendéglátó vállalatok. A IV—XV. kerületi V. V. és a XIV. kerületi V. V. egyesítése során 1966-ban létrejött az Északpesti V. V., amely már nagyvállalatként biztosítja a lakosság ellátását, mert összehangolja Budapest 3 északi kerületének vendéglátási tevékenységét. A vállalat a későbbiek során tovább növekedett. A fővárosi tanácsi vállalatok összevonása során több rákosi község vendéglátóhelyei is idekerültek. A többi vendéglátó vállalat kialakulása 1911-ben úgy kezdődött, hogy a Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központból létesült a Reprezentatív Vendéglátó Tröszt, valamint a Budapesti Vendéglátó Tröszt. (Az utóbbi a nagyvállalatok kialakítása során 1967 végén szűnt meg, míg a Rep. Trösztből alakult a Hungária és a Pannónia Vállalat, főleg az idegenforgalom ellátásának biztosítására.) Az Északpesti V. V. működése során több alkalommal kapott magas kitüntetéseket, elismerést, hiszen nemcsak Budapest kirándulási és szórakozási övezetében működik, hanem számos üzlete idegenforgalmi feladatokat is jól ellát. Beilleszkedett a városfejlesztési programokba, az újpalotai, zuglói és újpesti lakótelepek vendéglátó ellátására megfelelő hálózatot épített ki, mindenkor alkalmazkodva a fellépő igényekhez. A vállalat fejlődését a forgalom alakulása jól példázza. 1966- ban 340 milliót, 1974-ben 527 milliót értek el és jelenleg a vállalati forgalom a 600 milliót is meghaladja. A kiállítás sok mindenről beszámol. Így például bemutatja, hogy hol kezdődött a vállalat munkája, milyen körülmények között vették át a régi üzleteket és szebbnél szebb új egységek igazolják az igényekhez alkalmazkodó fejlődést. Kedves meglepetés volt a kiállításon átadott tanulmány a vállalat történetéről, mely az államosítástól napjainkig számol be a vállalat életéről. Ezt a dolgozatot a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a Fővárosi Tanácsnál rendezett szellemi vetélkedőre készítették a versenyző csapat tagjai. Reméljük, hogy más vállalataink is követik e hasznos példát és így egyszer valaki megírhatja majd az állami vendéglátás történetét. Munkavédelmi felderítés Mérlegen a Skála Áruház Több mint fél év telt el azóta, hogy az ország legnagyobb áruháza, a Skála, megnyílt. A szövetkezetek nagyáruháza nemcsak méreteiben különbözik a hazánkban található hasonló üzletházaktól, hanem technikai felszerelését és üzletpolitikáját is új korszerűbb törekvések jellemzik. A tervezők, a vezetők már a beruházás előkészítésének időszakában alaposan tanulmányozták a hasonló jellegű szocialista és kapitalista bevásárló központokat, kutatóintézetek végeztek felméréseket a várható forgalomról. A szakmabelieket elsősorban az érdekelte, hogy a szokatlanul nagy méret, az áruk újszerű elrendezése megnyeri-e a vásárlók tetszését. Sokan úgy gondolták, hogy a budaiak már annyira hozzászoktak beszerzéseik pesti — belvárosi, Rákóczi úti — elintézéséhez, hogy erről a Skála sem fogja tudni őket leszoktatni. Arra hivatkoztak, hogy a fővárosiak szeretik üzletről üzletre mustrálni az árut, számukra a vásárlás szinte rituális szertartás, amelyhez még hosszú ideig ragaszkodni fognak. Ezért fölösleges a nagy méret. Optimálisnak egy tízezer négyzetméteres eladóterű áruházat láttak jónak, amelyet úgy kell megtervezni, hogy a későbbiek során bővíthető legyen. A kutatók a tényleges forgalom mintegy 60—70 százalékára számítottak, véleményük szerint ez a következőképpen oszlott volna meg: egyharmad rész a környéken lakó dél-budaiak, egyharmad más városrészekből és vidékről, egyharmad pedig az idegenforgalomból. A beruházók — a SZÖVOSZ szakemberei — sokkal reálisabban ítélték meg a várható forgalmat. A vásárlók józanságára számítva — arra, hogy nem szórakozásból, megcsontosodott, enyhén szólva korlátolt elvek miatt, hanem kényszerből járnak át a zsúfolt belvárosba pénzüket elkölteni, hogy az áruház eladótere húszezer négyzetméteres legyen. A valóság még az ő elképzeléseiket is felülmúlta. A háromnegyed évre 750 milliós forgalmat terveztek, ezzel szemben várhatóan 1 milliárd 50 millió lesz a forgalom. Szerény becslés szerint is ennek több mint felét a környékbeliek adják. Fizetésnapok, vásárok — kedvezményes kiárusítások, nemzeti hetek egész sorát rendezték eddig (a nyári vásár két hete alatt 75 millió forintot forgalmaztak) — alkalmával a túl nagynak becsült Skálában is óriási a zsúfoltság. A szakembereknek a forgalomra vonatkozó elképzeléseit tehát messzemenően beváltotta az áruház. Viszont kiderült, hogy ekkora forgalomhoz az áruátvétel és belső mozgatás építészeti és technikai feltételei nem kielégítők. Ezek bővítése feltétlenül szükséges, már csak a munkakörülmények javítása miatt is. Mennyiben teljesítette a Skála a fogyasztók elvárásait? A legnagyobb áruház a legnagyobb választék jelszó teljes mértékig érvényes a szövetkezetek nagyáruházára. A fogyasztási és divatcikkek termelésében a szövetkezeti ipar dinamikusabban tudja követni a fogyasztói ízlés változásait, ezért termékei mindig keresettek. Szándékosan hagytuk utoljára az egyik legfontosabb kérdést: Vajon mennyire váltotta be az áruház dolgozóinak elvárásait? A jelenlegi létszám durván ezerháromszáz fő. A kiskereskedelmen kívül a legkülönbözőbb helyekről jöttek, csábíttatva a magas kereseti lehetőségek, a jónak ígért munkakörülmények által. A keresetek kétségtelenül magasabbak, mint a kiskereskedelmi átlag — kivétel az élelmiszer-osztály, ahol nem kapják meg (ki tudja miért?) a KÖZÉRT-ekben szokásos pótlékot, és még növekedni fognak, ha áttérnek a biztosított 40 százalékról a forgalom utáni prémiumrendszerre. De a munkakörülmények nem felelnek meg a várakozásnak, annak amit egy új, jóval több mint ezer embert foglalkoztató intézménynek biztosítani kellene. És ezt nem ellensúlyozhatják a viszonylag magasabb jövedelmek sem! Nem áll rendelkezésre elegendő öltöző, és a meglevőkben nem megfelelőek a szekrények, kicsi az ebédlő — mindössze hatvanan tudnak egyszerre helyet foglalni —, nincs a szinteken dohányzóhelyiség, rengeteg a túlóra, amelyet nem tudnak kifizetni. Csak néhány a dolgozók jogos kifogásai közül. A hiányosságokra részben magyarázatot ad a váratlanul nagy forgalom, hiszen a létszámot is ennek megfelelően kellett emelni. De a kifogások egy része a tervezett nyolcszázötven főnél is fennállna. A rendkívül „alapos’’ előkészítésnél, tervezésnél, nem foglalkoztak kellő súllyal a szociális létesítményekkel, nem tett jót ezeknek a létesítményeknek az eladótér, egyébként gazdaságilag messzemenően indokolt és beigazolódott bővítése sem, így a hiányok pótlása nehéz feladatot jelent. El kell mondani, hogy a vezetők maguk is rájöttek ezekre a hiányosságokra már eddig is tettek intézkedéseket a helyzet javítására. Jobb munkaszervezéssel elérték, hogy megszűntek a fölösleges túlórák. Tervek készülnek nagyobb öltözők kialakítására, remélhetőleg a többi kérdésre is találnak majd megoldást. Segítséget kaphatnak ehhez a lassan kialakuló — bár ez a kifejezés egyelőre még túlzásnak hat — törzsgárdától. Beváltotta tehát a SKALA a hozzáfűzött reményeket? Teljes mértékben igenlő választ erre a kérdésre csak akkor adhatunk, ha ezután megnyíló társai már mentesek lesznek az elsőnél tapasztalható gyermekbetegségektől. Szalay Péter A gyerekek érzik, törődnek velük Egy szakmai klub és feladatai A KPVDSZ Művelődési Központjában több mint húsz szakmai és rétegklub működik, amelyek közül igen fontos szerepet tölt be a Szász Ferenc szakmai klub, hiszen az ifjúság nevelését van hivatva szolgálni. Az a feladata, hogy egy most cseperedő nemzedék tagjait kulturált és hasznos időtöltésre szoktassa, helyes irányba terelje az érdeklődésüket. A klub vezetője Vas Sándorné a Szász Ferenc iparcikkkereskedelmi szakmunkásképző iskola szakoktatója, aki nemcsak lelkesedéssel, hanem kiváló pedagógiai érzékkel és felkészültséggel vezeti minden második hét szerdáján a Szász Ferenc szakmai klub összejöveteleit. Vas Sándorné azonban elhárítja az érdemeket: " Munkánk és eredményeink első alapfeltétele, hogy a Művelődési Központ olyan körülményeket és lehetőségeket biztosít számunkra, melyek között lehet és érdemes dolgozni. — Mit mondana el röviden a klub életéről? — összejöveteleinknek általában hatvan-hetven látogatója van. Vannak kötött és szabadfoglalkozásaink. A kötött foglalkozások programját egy iskolaévre előre kidolgozzuk. Nemrégiben például divatbemutatóval egybekötött előadást tartott az iskola igazgatója, dr. Győriványi Sándor. Az ilyen okosan közvetített szórakoztató műsoroknak nem is gondolná az ember milyen ízlésformáló hatása van. Az Ady-évfordulóra háromfordulós, a Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmával pedig kétfordulós vetélkedőt tervezünk. — A tanulók szívesen járnak a klubba? — Hallatlan vonzereje van a Művelődési Központinak, hiszen itt számos olyan dologgal ismerkedhetnek meg, amire máshol nem volna alkalmuk. Kapcsolatba kerülnek a komolyzenével, a képzőművészettel, az irodalommal, a társadalom- és természettudományokkal. A gyerekek érzik, hogy foglalkoznak, törödnek velük, s ez nagy dolog. Pszichológusok tartanak számukra például előadást az eladók és vásárlók lélektanáról, a kapcsolatteremtésről, mindarról, amivel az életben, a munka közben, a pult mögött majd naponta találkoznak. De igen hasznosak és nagy érdeklődésre tartanak számot az egészségügyi felvilágosító előadások is, melyeket neves orvosok tartanak. Évente ha csak 6-700 gyerek részesül ily módon egészségügyi oktatásban, már jelentős eredményt értünk el. Elmondhatom, hogy az iskola, a pedagógusok, nevelők munkáját nagy mértékben segíti és egészíti ki a Szász Ferenc szakmai klub, ahol a fiatalok szórakozva tanulhatnak és kulturálódhatnak . . . VÍZSZINTES: 1. Egy neves bölcselő megállapítása (folyt, a függ. 14. sz. sorban). Zárt betűk: E, E, A, D, K. 14. A debreceni múzeum névadója. 15. Az első török köztársasági elnök. 16. Roszmályva (névelővel). 17. A viszálykodás görög istennője. 19. ... Taylor, filmsztár. 21. Mértékegysége a DIN. 22. Kávé! 23. Drágakő. 25. Szenegál fővárosa. 28. Rangfokozatot jelez. 29. Tengeri rabló. 30. Neves szovjet szemészorvos (1875—1956). 31. VE. 33. Feleslegesen locsog. 35. Őröl. 36. Titán vegyjele. 37. Férfinév. 39. Hasadás. 41. Belső szerv. 42. Éleszt (tüzet). 44. Üt. 45. Űrmérték. 46. Kiejtett kettős betű. 47. Magas rangú egyházi személy. 50. A bolgár irodalom klasszikusa (Ivan, 1850—1921). 51. A nikkel vegyjele. 52. Hozzátartozó. 53. Hibázik (—’). 55. Skálahang. 56. Elodáz. 57. Olasz pénzdarab. 58. Közterület. 60. Hátrál. 61. Karánsebes folyója. 62. Névelők. 63. Német névelő. 65. ... Tolsztoj. 66. Sziklacsúcs. 68. Távol-Keleten elterjedt féldrágakő. 71. Csavaros kézi emelőgép. 73. Sajtjáról ismert holland város. FÜGGŐLEGES: 1. Hasüregi betegség (hernia). 2. Országos Rendező Iroda. 3. Kitép. 4. Makó egynemű betűi.5. Germán származású bizánci hadvezér (505—565). 6. Fejedelmi cím egyes mohamedán országokban. 7. Zötykös. 8. Római 45-ös. 9. Tantál. 10. Bejegyzés, besorolás. 11. Menni kezd! 12. ENE. 13. Baritonszerep Erkel: Hunyadi László c. operájában. 14. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: E, T, A, N, K). 18. ...futása (Vörösmarty). 20. Előrejut. 24. Előny. 25. Francia materialista filozófus. 26. Kenyérszelet. 27. Helyrag. 32. Becézett női név. 34. Szedésnek vagy nyomódúcnak egy vagy több különálló papírlapra nyomott mása. 36. Eszkábál. 38. H.O. 40. . . . Club, írók nemzetközi szövetsége. 41. Édesség. 43. Bűnhődik. 45. A vizsla is ez. 47. Település. 48. Ösztökél. 49. A dárda régies neve. 50. A magyar nőnevelés egyik előharcosa volt (Pálné). 52. Takács, németül. 54. Tisztítószermárka. 59. Hátsó-indiai rendkívüli kemény fa. 61. Sivatagi teherhordó. 62. Tó Szovjet-Közép-Ázsiában. 64.Érdek mássalhangzói. 65. A hajós réme. 67. A térrel együtt az anyag létezésének alapformája. 69. Német tojás. 70. TD. 71. Röviden szólít. 72. RÜ. BEKÜLDENDŐ: az aforizma megfejtése. HATÁRIDŐ: december 5. VOLONCS GYÖRGY A MÉRLEG októberi számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „Híres, borongó őszi nap; Beült hozzám az unalom; Mint a madár, ki bús, ki rab.” A rejtvényt helyesen megfejtők közül sorsolás útján a következők nyertek könyvjutalmat: Kovács Annamária, Budapest; Tóth Magdolna, Zalakomár; Vári Viktorné, Budapest. Részükre a könyvutalványt postán, küldjük el.