Mérleg, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja 1977. január­­ra: 1 forint Megjelenik havonta Köszönet a helytállásért! Írta: dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára E­redményes, jó munka, az ország és mindany­­nyiunk egyéni boldogulása — így lehetne ösz­­szegezni csaknem minden újévi jókívánságot. Azonban, ha a mindenkori évkezdetek óhajai, kí­vánalmai egybe is esnek, közel sem hasonlítanak egymásra maguk az évek. Mert vessünk csak egy búcsúpillantást 1976-ra: békés, eredményes esztendő volt. Az eredményekhez a miránk háruló mérték­ben hozzájárult szakszervezetünk is. Elsősorban a kongresszus részarányos határozatainak végrehajtá­sával, a gazdasági építőmunka fokozottabb támo­gatásával, dolgozóink érdekeinek következetes védel­mével, a munkaverseny szervezésével és lendület­ben tartásával, szociális tervezéssel. A konkrét ered­mények közül ki kell emelnünk például a kereske­delmi dolgozók számára kedvezőbb új nyitvatartási rend zökkenőmentes megvalósítását, vagy azokat az erőfeszítéseket, amit a bizalmiak jog- és hatásköré­nek kibontakoztatása érdekében tettünk. Szakmáink dolgozói az elmúlt évben is tisztesség­gel tették dolgukat. Mi tagadás, legtöbbször nem rajtuk múlt, ha az áruházban vagy a boltban egy s más hiányzott a polcokról, vagy például a kül­kereskedelemben a vártnál gyérebben csörgedezett a korábban kedvezőnek ítélt üzletkötésből származó devizabevétel. Egészében véve elmondhatjuk: becsü­lettel eleget tettünk feladatainknak, s a mi örö­münkre, a vásárlók elismerésére sok szép új áru­házzal, bolttal, bevásárló központtal gyarapodott ha­zánk. Velük együtt szaporodtak gondjaink is: kik állnak majd a pultok mögé, kik ülnek a pénztárak­ba, kik a szállító vállalat tehergépkocsijainak volán­jához. Nem lenne teljes a visszapillantás, ha eze­ket a gondokat — a növekedéssel, a fejlődéssel együtt — véka alá rejtenénk. A jövő év, azaz a folytatás sem lesz könnyebb. 1977 az ötödik ötéves tervidőszak döntő idő­szakának ígérkezik. Nemzeti programunk meg­valósításához minden szakma, minden egyes becsü­letesen dolgozó állampolgár alkotóerejének közre­működésére szükség van. A terv feladatait termé­szetesen magáénak vallja szakszervezetünk, a több, mint félmilliót számláló tagságunk. A gazdasági munkát segítő tevékenység, szakszer­vezetünk feladatainak egységes értelmezése és a kö­vetkezetes végrehajtás megköveteli, hogy dolgozóink megismerjék az 1977. évi gazdaságpolitikai célkitű­zések lényegét és az abból adódó vállalati, szövet­kezeti sajátos feladatokat. A bel- és külkereske­delmi ágazat legfőbb feladata, hogy hozzájáruljon a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Eb­ben az évben is legfontosabb tevékenységünk a la­kosság áruellátásának javítása, a vásárlási körülmé­nyek színvonalának növelése. A szocialista munka­verseny és a brigádmozgalom továbbfejlesztésének egyik fontos követelménye a tervcélokhoz jobban igazodó, tartalmában gazdagabb vállalások. Ennek egyik előfeltétele, hogy a tervezés demokratizmusa nyújtotta lehetőségek széles körű felhasználásával szorgalmazzák az alapszervek a bolti egységek terv­készítésben való részvételét. A korszerű elvek alap­ján kialakított munkaverseny- és brigádvállalások se­gítsék elő az egyes kollektívák szocialista tudatának, gondolkodásmódjának erősítését. A szocialista bri­gádmozgalom, ezen belül a munkaverseny eszközé­vel törekedjenek a kereskedelem és ipar, valamint a bel- és külkereskedelem jobb együttműködésére, a lakosság ellátásának zavartalan biztosítására. E­redményes a jó kereskedelmi munka, az ország és mindannyiunk egyéni boldogulása.­­ Az év küszöbét abban a biztos tudatban léptük át, hogy eredményeink alapján bizakodással és re­ménységgel tekinthetünk a jövőbe. Köszönet tehát a helytállásért, a lendületes folytatáshoz, a pontos, szép munkához pedig kívánok szakszervezetünk min­den tagjának jó egészséget, boldog új esztendőt. Kádár János látogatása a Hiltonban és a Skálában Nehéz eldönteni: a szakmai látnivalók vagy a művészi meg­oldások jelentenek-e nagyobb él­ményt fővárosunk új szállójában, a várbeli Hiltonban. Tény, hogy akár a szállodaipar szakemberei, akár művészettörténészek gyö­nyörködtek a szilveszter napján megnyílt hotelben, kinek-kinek élményszámba mennek a látni­valók. Jellemző az érdeklődésre, hogy az óév búcsúztatására négy évvel ezelőtt megkezdődött a helyfog­lalás. Ha az első, rendkívül vi­dáman zajlott éjszakából követ­keztetni lehet, a Hilton premierje ígéretes folytatást jelez. A 323 szoba, illetve lakosztály ezekben a hetekben még nem telt meg, de a tavaszi,nyári idény már gyak­ran teltházat ígér. A Danubius Vállalat óvatos becslése szerint a tervezett tíz helyett hét és fél év alatt megtérül a szálloda épí­tési költsége. Bizonyos, hogy a jövőben még gyakran visszatérünk majd Bu­dapest nagyszerű új szállójának méltatására, s részletesen is be­mutatjuk olvasóinknak korszerű konyháját, látványos éttermeit. Büszkék lehetünk alkotóira: a tervező Pintér Bélára és a rész­­megoldásokban is remekműveket nyújtó iparművészekre, vala­mennyi kivitelezőjére. Kádár János, az MSZMP KB első titkára — aki az óév utolsó napjaiban felkereste Budapest új létesítményeit, s a többi között a Skála Áruházat is megtekin­tette — nagy elismeréssel szólt a a kereskedelem, a vendéglátó­­ipar erőfeszítéseiről, az új áru­házak, az új szállodák kivitele­zéséről, a Hilton vonatkozásában a patinás múlt és a modern ízlés összhangjáról. Kádár János megdicsérte a ke­reskedelemben tevékenykedő szo­cialista brigádok áldozatos mun­káját a társadalmi szervezetek funkcionáriusainak politikai, gaz­dasági felkészültségét. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és feleségének Pável Já­­nosné, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat vezérigazgatója bemu­tatja az új Hilton-szállót A Skála Áruházban Demján Sándor igazgató volt a házigazdája Kádár Jánosnak és az MSZMP KB első titkára kíséretének Szovjet szakszervezeti sajtó – A kereskedelem testvérlapja • Közel másfél millió példányban A moszkvai Kremltől tizenöt perc járásra, a Gorkij utca egyik régi épü­letében található a szovjet szakszervezetek legnagyobb példányszámú lapjá­nak, a „Trud”-nak a szerkesztősége. A Szovjetunió Szakszervezeteinek Köz­ponti Tanácsának sajtóorgánuma az ország egyik legnépszerűbb napilapja. A lap nagy figyelmet szentel a kollektívák emberi kapcsolatai­nak, a szocialista munkaverse­nyek eredményeinek, és elemzi a munkás életforma új elemeit. A lap a szakszervezetek nevé­ben jelentős társadalmi kérdése­ket vet fel, munkaügyi és mun­kavédelmi jogszabályok magya­rázatát közli, egészségügyi és üdültetési szolgáltatások problé­máját vizsgálja. A szerkesztőség behatóan foglalkozik a dolgozók jóléti és kulturális színvonalának emelésével, a munkások és al­kalmazottak lakásépítése társa­dalmi ellenőrzésének továbbfej­lesztésével, a közétkeztetést lebo­nyolító üzemek tevékenységével. Olvashatjuk a munkáskollektí­vák problémáit felvető munká­sok hozzászólásait. A vezető napilapon, a „Trud”­­on kívül még nagyszámú, több milliós példányszámú folyóirat, kiadvány foglalkozik a szakszer­vezeti élet problémáival. A szovjet szakszervezetek nagy számban bocsátanak ki képes havi folyóiratokat, mint például a „Szovjet szakszervezetek”, „Újító és szervező”, „Munkavédel­ lem és társadalombiztosítás”, „Szűzföld”, „A Szovjetunió tudo­mányos-technikai élete”, „Turis­ta”, „Klubélet és művészi önkép­zés”. A szovjet szakszervezetek ön­állóan és minisztériumok, igaz­gatási szervekkel együttműködve adnak ki kilenc központi ágazati újságot, és 77 termelési, tudomá­nyos, technikai folyóiratot. Az időszaki kiadványok példányszá­ma 23 millió. A Szovjetunió Szakszervezetei­nek Központi Tanácsának kiadó­hivatala a „Profitdat”, amely a szakszervezeti élettel, a munká­sok és termelési kollektívák szakmai fejlődésével és egyéb kérdéseket tárgyaló irodalmi mű­vek kiadásával foglalkozik. Szakszervezetünk újságjának, a Mérlegnek a testvérlapja a „Szov­­jetszkaja Torgovlja” (Szovjet Ke­reskedelem), mely 1976-ban ün­nepelte megalapításának 50. év­fordulóját és amelynek első szerkesztői egyike Anasztáz Mi­­kojan volt, naponta jelenik meg és a Szovjetunió 15 köztársasá­gában 1 millió 330 ezer példány­ban terjesztik.

Next