Mérleg, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja Ára: 1 forint Megjelenik havonta 1978. január 1 . A Központi Vezetőség ülése MINDEN ERŐVEL A GAZDASÁGI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT! # Nemzetközi méretű szocialista szerződések # Műszakpótlék a belkereskedelem összes ágazatában • A szakszervezet részvétele a tervek kialakításánál Szakszervezetünk Központi Vezetősége 1977. december 19-én ülést tartott a Béke Szálló kupolatermében. Megtárgyalta az 1977. év ered­ményeit és az ez évi feladatokat, illetve az ezekkel kapcsolatos szak­­szervezeti munkát. A tanácskozáson részt vett dr. Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter, Káplár József külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Az elnökség beszámolója és a főtitkár szóbeli kiegészítője a szakszervezetünkhöz tartozó ága­zatok idei gazdasági eredményeit, fejlődését értékelte, szólt a gon­dokról és foglalkozott a dolgo­zók helyzetének, jövedelmének alakulásával, majd vázolta az 1978. évi feladatokat, a tervek teljesítését elősegítő szakszerve­zeti tennivalókat. 1977-ben a központi értékelés pozitívnak ítélte az áruellátás helyzetét, amely összességében is javult, kiegyensúlyozottá vált, kü­lönösen az élelmiszer-, ezen belül elsősorban a zöldség- és gyümölcs­­ellátás. A fogyasztásicikk-keres­­kedelemben a vállalatok és szö­vetkezetek terven felül növelték a fejlesztési alapot, a részesedés vi­szont nem érte el az előirányza­tot, ami kedvezőtlenül befolyásol­ta, jelentősen mérsékelte a dol­gozók átlagkeresetét.­­ Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a sza­bályozók, s a hálózat viszonyla­gos elmaradottsága a fejlesztési alap növelésére ösztönöz, de ez sem menti fel sem a gazdasági vezetést, sem a szakszervezeti szerveket — hangsúlyozta a be­számoló —, amelyek felelőssége annál súlyosabb, mert nem vet­ték figyelembe a felügyeleti szer­vek és a szakszervezeti vezető testületek többszöri figyelmezte­tését. A külkereskedelemben a szo­cialista országokkal lebonyolított forgalom a tervek szerint ala­kult, a nem rubel elszámolású viszonylatokban azonban a kivi­tel a tervezettnél lassabban nö­vekedett, az áruforgalmi egyen­leg a várt javulás helyett rom­lott. Az elnökség ezzel együtt úgy ítélte meg, hogy az ágazat dolgozóinak hozzá­értő munkája, a jubileumi munkaverseny eredményei nélkül a gondok még súlyo­sabbak lennének. A pénzintézetek munkáját ered­ményesnek értékelte a beszámo­ló, amely hangsúlyozta, hogy a népgazdaság gyors ütemű fejlődé­se fokozott pénzigénnyel járt, s ez növelte a bankok feladatát. A lakossági szolgáltatások egyér­telműen kedvezően alakultak, az Állami Biztosító díjbevétele pél­dául 12 százalékkal emelkedett, a lakosság betétállománya meg­haladja a 101 milliárd forintot. A munkavédelmi tevékenység áttekintése egyben a szakszerve­zet ez irányú tennivalóit is tük­rözte. A különféle intézkedések nyomán a belkereskedelemben 3,9 százalékkal, a külkereskede­lemben 7,6 százalékkal csökkent a balesetek száma, nem így az ÁFÉSZ-eknél, ahol 24,7 százalék­kal több baleset fordult elő az előző évinél. Az általában ked­vező eredmények ellenére sok a munkavédelmi színvonal javítá­sát akadályozó probléma, például a hálózatfejlesztésben. A terve­zők nem tartják be az ezzel kap­csolatos követelményeket, egyes hatóságok pedig a szakszervezet megkérdezése nélkül felmentést adnak az óvórendszabályok alól. A nehéz fizikai munka csökken­tését szolgáló konténerizációs programot például az hátráltat­ja, hogy a régi építésű üzletek­ben nem alkalmazható a kor­szerű szállítási mód, s az ipari üzemek egy része sem vállalja az ezzel járó többletfeladatokat, örvendetesen javult viszont a munkahelyek fűtése, világítása, kirívó hiányosság e területen nem tapasztalható. A szakszer­vezet azonban továbbra sem tu­dott megfelelő eredményt elérni a munkahelyek szellőztetésénél, a munkaruha és­­cipő minősé­gének javításában, a súlynormák betartásában. Külön foglalkozott és elisme­réssel szólt a beszámoló a jubileumi munkaversenyről, amelyben például a belkeres­kedelemben dolgozók 90 szá­zaléka tett vállalást. A verseny nagyban hozzájárult ahhoz, hogy j­avult a kereskede­lem vevőpozíciója, a külkereske­delemben a szerződéses kötele­zettségek teljesítése, sok terüle­ten nemzetközi méretűvé vált a szocialista szerződések rendszere. Új vonása volt a jubileumi ver­senynek, hogy a korábbinál töb­ben tettek vállalást a munka- és üzemszervezés, a takarékos gaz­dálkodás, az újítómozgalom to­vábbfejlesztése érdekében. 1978-ban a terv előírásainak megfelelően tovább kell javíta­ni a lakosság áruellátását, an­nál is inkább, mert egyrészt az 1977-es, bőséges kínálat igényessé tette a vásárlókat, másrészt olyan időszakokban, amikor az életszín­vonal viszonylag szerényebben növekszik — mint most is —, a lakosság különösen érzékeny az ellátás hiányosságaira. Ezért az áruellátás társadal­mi ellenőrzésének a szakszer­vezeti munkában is előtérbe kell kerülnie. Fokozott gondot kell fordítani a külkereskedelemben a hosszú le­járatú szerződések és egyéb ál­lamközi megállapodások pontos teljesítésére, a gazdaságosan ex­portálható termékek részarányá­nak növelésére, a vásárlások és eladások időpontjának gondos megválasztására. A pénzintézeti dolgozóknak a bonyolultabb hite­lezési feltételeit, a korlátozottabb beruházási lehetőségek mellett is arra kell törekedniök, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasz­nálása tervszerűen alakuljon. Ezekben vázolta az írásos és a szóbeli beszámoló a szakszer­vezethez tartozó három ágazat legfontosabb gazdasági teendőit. A szakszervezet vezető testülete a gazdasági munkát segítő szak­­szervezeti feladatok közül ki­emelte a vállalati, a szövetkezeti tervek kialakításában való aktív részvétel fontosságát, hangsúlyoz­va a felelősséget a gazdasági munka és az érdekvédelmi tevé­kenység összhangjának megte­remtésében. — Nem engedhető meg a fejlesztési és a részese­dési alap képzésénél az elmúlt két esztendő hely teleli... gyakor­lata — figyelmeztetett a beszá­moló. Ugyancsak fontos feladat­ként határozta meg a mun­ka- és üzemszervezéssel kap­csolatos kezdeményezések fel­karolását.­­ A szakszervezeti szervek le­gyenek igényesek, s ezentúl már „türelmetlenebbek” is a munka- és üzemszervezés javítását szol­gáló komplex, összehangolt intéz­kedések érdekében. A beszámoló foglalkozott az 1978. évi bérintézkedésekkel, sza­bályozásmódosításokkal, -fino­mításokkal. Bejelentette­ például, hogy a kereskedelemben is meg­szűnik az építési adómentesség, s a termelői árváltozások, a szol­gáltatások díjtételeinek költség­­növelő hatása ugyancsak érinti majd a vállalatokat, a szövetke­zeteket. A vendéglátóiparban — a szesz­értékesítés korlátozásával össze­függésben — a bérfejlesztési mu­tató vetítési alapja a­ szeszesital nélküli forgalom lesz. Az elnök­ség javaslatára egyelőre csak a nagykereskedelemben bevezetik a takarékosabb létszámgazdálko­dásra ösztönző, teljesítmén­yhez kötött bértömeg-szabályozást. Át­menetileg központi bértömeg-sza­bályozást alkalmaznak a ZÖL­­DÉRT-vállalatoknál­ is.Az Orszá­­gos Takarékpénztárnál és az Álla­mi Biztosítónál a szakszervezettel egyetértésben a Pénzügyminiszté­rium olyan változtatást tervez, amely szerint a felhasználható bértömeg megtakarított­ része minden korlátozás nélkül tartalé­kolható, és a következő­ években felhasználható. Az ez évi szűkösebb beruházási lehetőségek közepette is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a szociális és munkavédelmi beruházások aránya ne csökkenjék, s továbbra is szorgalmazni kell a régi hálózat korszerűsítését a munkakörülmények javítása ér­dekében. Ezúttal is sürgette a szakszervezet vezető testülete azt, hogy közös összefogással és köz­ponti támogatással létesítsenek Budapesten saját gyermekintéz­ményt. , Végezetül a szakszervezeti mun­ka egyik alapvető feladataként határozta meg a beszámoló az üzemi demokrácia fejlesztését, a létrehozott fórumok működésé­nek ellenőrzését, segítését. A be­számoló az eddigi tapasztalatok alapján figyelmeztetett arra, hogy sok vállalatnál még mindig na­gyon óvatosak a döntési jogkö­rök decentralizálásában, kevés joguk, önállóságuk van a munka­helyi vezetőknek. Pedig a szakszervezeti bizal­miak jogköréről szóló mi­nisztertanácsi határozat csak akkor hajtható végre, ha a szakszervezeti bizalmi élhet is megnövekedett jogaival. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a vele partner gazdasági középvezetőnek is hasonló jogai legyenek. Az elnökség ezért is tartotta kívánatosnak az üzemi demokrácia elvi és módszertani kérdéseinek oktatását, a helyes szemlélet kialakítását mind a be­osztottak, mind a vezetők köré­ben. A vitában felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter is. Kiemelte az 1977.­ év keres­kedelmi ellátásának eredmé­nyeit, azokat az áldozatokat, ami­vel a magas szintet biztosítani tudták. Kérte a szakszervezeti Sok feszültséget öld majd fel,­­szervek segítségét ahhoz, hogy hozzájárul az átlagbérek nö­vekedéséhez is az, hogy 1978 közepén az egész bel­kereskedelemben bevezetik a­ műszakpótlékot. Megoldható az­ is, hogy a 8 órán át üzemelő, de osztott nyitva­­tartású üzletek dolgozói is kap­hassanak pótlékot. A szakszer­vezeti szervek feladata ügyel­ni arra, hogy a saját erőből tör­ténő bérfejlesztésnél ne­­ kerülje­nek hátrányos helyzetbe azok, akik műszakpótlékban részesül­tek. Az elmúlt években — rész­ben helytelen vállalati intézkedé­sek következtében — a fizikai dolgozók keresete kisebb ütem­­ben növekedett, jövőre ezt a ten­denciát is meg kell szüntetni, s általában minden ágazatban tö­rekedni kell a vállalati bérfej­lesztési lehetőségek év elejei fel­­használására, az ezzel kapcsola­tos túlzott óvatosság felszámolá­sára, a gazdaságos termékszerke­zet kialakítása ne hátráltas­sa a lakosság áruellátásának javítását. Dr. Sághy Vilmos szólt még, — többek között — a szállítások gondosabb szervezéséről, az ipar és kereskedelem elmélyülő kap­csolatairól, a környezeti kultúra javításának fontosságáról. A vitában felszólalt még Pulai Miklós, az MNB elnökhelyettese, Berényi Lajos, Faragó László, Forgács Endréné, Gabnai Irén, Győrbíró Csaba és Mátyási Fe­­rencné, a­­. V. tagjai. A vitát dr. Krekács György összegezte, majd végezetül mél­tatta és megköszönte azt a szor­galmas, odaadó és kimerítő mun­kát, amelyet a kereskedelem dol­gozói a karácsonyi vásár alatt végeztek. IpA *­­ Ж Г! mt ■PPP PaVy I A Központi Vezetőség tagjai és a meghívottak nagy figyelemmel hallgatják a szóbeli beszámolót A Központi Vezetőség elnökségi asztalánál: Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Kovács Sándor, a SZOVOSZ elnökhelyettese, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és Tausz János, a KPVDSZ elnöke

Next