Mérleg, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Az európai szakszervezetek jogászainak értekezlete 1977. november 28-ától decem­ber 3-áig Budapesten ülésezett a Szakszervezetek Világszövetsé­gének Jogi Bizottsága. Az ülés a második volt, mely a tavaly — a lengyelországi Sopotban — megtartott első ilyen értekezlet folytatása volt. Az értekezleten 12 európai ország képviseltette magát. Az értekezleten képvisel­tette magát a Magyar Jogász Szövetség, az Igazságügyi Mi­nisztérium, a Munkaügyi Minisz­térium, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség. A magyar delegáción kívül részt vettek az ágazati-iparági szakszervezetek jogászai, valamint a SZOT Köz­ponti Iskola jogászai is. Az érte­,­kezleten Juhász Ottó, a SZOT titkára üdvözölte a megjelente­ket, majd részt vett a zárómeg­beszélésen is. A szeminárium témája: a nem­zetközi védekezés a foglalkozta­tásban megnyilvánuló diszkrimi­náció ellen. Ennek keretében Sulkumen, a Jogi Bizottság tit­kára tartott bevezető előadást. Ezt követően még négy témával foglalkozott a­­szeminárium: a munkaerőtoborzás és a munka­­viszony létesítése, a bérek és egyéb munkafeltételek, a mun­kaviszony megszüntetése, a szak­­szervezetek választott képviselői­nek védelme című eszmecserék és összefoglalók szerepeltek napi­renden. A viták során a kapi­talista országokból, valamint a szocialista országokból megjelen­tek igen élénk vitában ismer­kedtek meg egymás tapasztala­taival, illetve elért eredményeik­kel. Őszintén vetették fel gond­jaikat, problémáikat, ugyanakkor hangot adtak azoknak az ered­ményeknek,­ amelyeket már el­értek. Különösen sok érdeklődés volt a szocialista országok jog­rendszerében elért eredmények iránt. Ezen belül is természe­tes, hogy a munkaviszony meg­szüntetésével és ezzel kapcsolat­ban "a szakszervezeti tisztségvi­selők védelmével összefüggő sza­bályok iránt érdeklődtek. Meg kellett állapítani, hogy például a felmondás elleni védettséggel kapcsolatos szabályok között is igen sok hasonlatosság van egy­részt a kapitalista és a szocia­lista országok szabályai között, másrészt — különösen — a szo­cialista országokon belül, vala­mint a kapitalista országokon be­lül. Ezeknek részletesebb kifej­tésére a későbbiek során még visszatérünk. Ami a szeminárium hangulatát illeti, meg kell álla­pítani, hogy nagyon fegyelmezet­ten, ugyanakkor jó baráti légkör­ben zajlott le. Minden résztvevő­nek az volt a megállapítása, hogy ezeket a megbeszéléseket rend­szeressé kell tenni. Az ilyen viták kiszélesítik a nézőpontokat, köze­lebb hozzák az eltérő társadalmi rendszerekben dolgozó szakszer­vezeti jogászok nézeteit. Javaslatot tettek a résztvevők néhány fontosabb témára, me­lyeket a következő évben, ha­sonló összetételben kellene meg-A Veszprém megyei Vendéglátó Vállalat várpalotai üzleteit egy fiatal vezető fogja össze és irányítja. Jám­bor József csak 30 éves, de pályáját ennél a vállalatnál kezdte. Itt volt cukrász, majd mestercukrász, később üzletvezető és 6 éve a megújuló szép bányászvárosban irányítja a vendég­látóipari munkát. Jó a kapcsolata az üzemek dolgozóival, vezetőivel, akik szintén fiatalok és jól megértik egy­mást. Tiszta profilú üzleteket hoztak létre a régi helyiségekben, meg az új létesítményekben, így pl. a régi, füs­tös, elhanyagolt eszpresszók helyén sorra nyitottak barátságos cukrászdá­kat, melyekben családias környezet­ben finom és jó süteményeket árusí­tanak. 21 szobás kis szállodájuk min­taszerűen gondozott, otthonias, tiszta, olcsó árakkal. A cukrászdákat, büféket ellátó cuk­rászüzemben egy mestercukrász, Jám­bor Józsefné és 14 tagú szocialista brigádja gondoskodik az üzletek ellá­tásáról. Könnyű, laza krémű, ízes és jellegzetes készítményeiket szeretik szerte a városban. A brigád csupa nő­ből áll, közöttük 4 cukrászmester dolgozik. Becsületbeli kötelességüknek tartják az egyenletes jó munkát, fel­vitatni. Ilyen például a kollektív szerződések, az üzemi demokrá­cia, baleseti kártalanítás stb. Mint ahogyan elhangzott, a munkajog: osztálytartalmú jog. Segíteni kell az egyenlőség óha­ját, elvének megvalósítását. Ezért szükséges, hogy min­denki tegyen meg minden tőle telhetőt az eltérő társadalmakban élő dolgozók helyzetének javítá­sáért. Ennek megfelelően olyan megállapodás született, hogy a munkának mindenki nyilvánossá­got ad. Dr. Molnár Dániel a magyar delegáció tagja adataik teljesítését. Idei tervüket már novemberben teljesítették, év végére 15 százalékos túlteljesítéssel számol­nak. A brigádnaplóból kitűnik, hogy négyszer kaptak ezüst- és hatszor aranyérmet, sok kitüntetést, elismerő levelet mindenféle fórumtól. Azt is megtudjuk, hogy a brigád tagjai to­vább képezik magukat (szakiskola, szakközépiskola, üzletvezetői tanfo­lyam, stb. szerepel a naplóban) és egymást segítik ebben a munkában, amihez a vállalati központban az szb teljes támogatást biztosít. Arra is van gondjuk, hogy sütemé­nyeik kifogástalan állapotban és jó minőségben kerüljenek a vendégek asztalára: rendszeresen látogatják az üzleteket, tanácsaikkal segítik az ott dolgozókat és a vállalat feladatainak teljesítését, a forgalom emelése, a fogyasztás növelése érdekében. Mun­kateljesítményük eléri a vállalatnál máshol működő férfi szakmunkáso­két. Itt nincs fluktuáció, jó az össz­hang a brigád tagjai között. Jó lenne azonban, ha itt is érvényesülne az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A még meglevő ilyen irányú hátrá­nyos helyzet — mindenki megelége­désére — megszűnnék. Megérdemlik! Nők az élvonalban FIGYELŐNK • A PALACE SZÁLLÓ BIZONY MÁR NEM FELEL MEG MINDENBEN A KOR IGÉNYEINEK, eljárt felette az idő, ezért átépítésre, korszerűsítésre szorul. Erről ol­vashattunk az Esti Hírlapban. A szobaasz­­szony megmutatott az újságírónak néhány szobát, egyágyasat, kétágyasat. Megálla­pítás: friss a mázolás, a festés, szépek az intarziás bútorok. De a szálló egészében megöregedett. Kevés szobához tartozik fürdőszoba, gyakori a csőrepedés, s a fel­sőbb emeleteken a vastagon lerakodott vízkő miatt alig működnek a csapok. A szálloda kihasználtsága 85 százalékos, ezért nincs idő menetközben parkettázásra, csempézésre. Szabolcs Imre a szálloda fia­tal igazgatója mégis elégedetten számolt be arról, hogy az elmúlt esztendőben egyetlen vendég sem panaszkodott rájuk. Januártól bevezetik a gépi számlázást. A számlázógép nem látja a vendéget, csak azt könyvelheti, amit valóban kivisznek az asztalokhoz. A kívül megfiatalodott Rá­kóczi úti szálloda hamarosan belül is meg­­újhodik: néhány hónap múlva megkez­dődik az újjáépítése, mely során a be­fogadóképességét 100 ággyal bővítik. • KÉTMILLIÓ FORINTOS KÖNYV­FORGALMAT BONYOLÍTOTT LE AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN A GALGAHÉ­­VÍZI ÁFÉSZ ASZÓDI KÖNYVESBOLTJA, mely 18 községben végzi a könyvterjesz­tést. Erről tudósít a Szövetkezet című he­tilap, s ebből a híradásból megtudhatjuk azt is, hogy ennek a jelentős forgalom­nak a fele a bizományosok munkáját di­cséri. A két szövetkezeti pénzintézeti köz­pontban, Túrán és Veresegyházán, vala­mint a kirendeltségek irodáiban: Hévíz­­györkön, Zsámbokon, Fóton, Őrbottyánban és Erdőkertesen havonta általában 12—13 forint értékű könyv talál gazdára. A de­cemberi könyveladás a tapasztalatok alap­ján meghaladta a 300 ezer forintot. • MIT TERVEZ A PESTVIDÉKI VEN­DÉGLÁTÓ? Erről beszélgetett Révész Im­rével, a vállalat igazgatójával Czibor Va­léria, a Pest megyei Hírlap munkatársa. A riport beszámolt arról, hogy a vállalat naponta 52 ezer dolgozó és tanuló étke­zéséről gondoskodik, s ez 50 millió forint forgalmat jelent évente. A tavalyihoz ké­pest valamivel nagyobb bevételt könyvel­het el a vállalat 24 üzemi és 3 nyílt áru­sítású büféje is. Révész Imre arról számolt be, hogy 1977-ben új konyhákkal bővült a hálózatuk. A tanév kezdetén Dabason kezdődött meg a melegétel-készítés, jelen­leg 800 tanuló kap a konyháról reggelit, ebédet, uzsonnát. Dunakeszin a szakmun­kásképző iskolán 1100 személyre főznek, s a budakeszi Lenfonó- és Szövőgyár kony­hájáról 250—300 adag meleg ételt visznek a napközi gyerekeinek. Régi óhajt telje­sít a vállalat, amikor bevezeti a napi je­gyet, így azok is meleg ételhez juthatnak, akiket munkakörük nem köt állandó­ jel­leggel a gyárakhoz, üzemekhez. Egyedül a napi jegy bevezetésétől napi 1000 adag ételforgalomnövekedést várnak. A jobb étvágy, a nagyobb forgalom titkának kul­csa a szakácsok kezében van. Az ő fel­adatuk lesz, hogy a menün belül növeljék a választékot, és általában háromféle, egy­mástól teljesen eltérő jellegű ételt kínál­janak. A gyári büfékben időnként tapasz­talható sorbanállás megszüntetésére a leg­nagyobb üzemekben automatákat szerel­nek fel. A program keretében javul az üdítő-, a melegital- és kávéellátás Vácott a Vasas Izzóban, és szó van arról, hogy a Forte gyár is kap ilyen automatákat. Min­dent egybevetve a jelenleginél naponta 2500—3000 adaggal több ételt szándékoz­nak készíteni 1978-ban. A forgalom így előreláthatóan 5—6 százalékkal magasabb lesz, mint az elmúlt esztendőben. • AJÁNDÉKVÁSÁR VIDÉKEN — ez volt a címe a Magyar Hírlap összeállítá­sának, mely országos körképet igyekezett adni a ünnepek előtti forgalomról. Mis­kolcon például rekordforgalmat bonyolí­tott le a Centrum Áruház. A legnagyobb ke­reslet a férfi- és női divatáruosztályokon volt. A játékosztályon pedig alig győzték pótolni az eladott árumennyiséget. Húsz­ezer ember járt Kaposvárott a Somogy Áruházban. A megye legnagyobb bevá­sárlóközpontjában a megszokott árukész­letnek kétszeresével várták az ünnepi ro­hamot. Meglepetéssel szolgált a siófoki Sió Áruház. Egy hongkongi divatlap mo­dellje alapján rendeltek ugyanis farmer­öltönyöket, melyeket kizárólag csak ebbe az üzletbe szállított a gyártócég 400 ezer forint értékben. A tavalyinál 20 százalék­kal nagyobb volt a forgalom a veszprémi boltokban, áruházakban is. A divatos usanka sapkából a szállítmány kétszerese is elfogyott volna. Tapolcán a szövetkezeti áruház árengedményes akcióval is hoz­zájárult a csúcsforgalom sikeréhez. Har­minc százalékkal olcsóbban kínálták a gyermekcsizmákat, kabátokat, pulóvereket. Majdnem kétszer több lakberendezési cikket adtak el Salgótarjánban, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. De kelendőek voltak az „apró” cikkek is. Négyezer Wilkinson penge fogyott példá­ul, s temérdek borotvahab. Az idei kará­csony mérlege: a vásárlók igényesebbek lettek, egyedi modelleket keresnek, a nagy szériában gyártott konfekcióáru nem von­zó. A. T. Kérdés — felelet Téma: a bizalmi jogkör A kérdéseket az első együttes üléseken, valamint a tájjellegű értekezlete­ken vetették fel. Kérdés: Mit jelent az „állásfoglalás” kifejezés az együttes ülésen tárgyalt kérdéseknél? Válasz: Az állásfoglalás az együttes ülés meghatározó szerepét fejezi ki. A jogszabályok e kérdésekben a vállalat szakszervezeti vezető testületei­nek döntési, egyetértési jogkört biztosítanak. Az együttes ülés állásfoglalásától sem a szakszervezeti bizottság, sem a gaz­dasági vezetés nem térhet el. Ha nem jön létre megegyezés, azaz a gazdasági vezetés nem fogadja el az együttes ülés állásfoglalását, akkor a felsőbb szak­­szervezeti és gazdasági szervek segítségével kell az álláspontokat közös neve­zőre hozni. Amennyiben az együttes ülés állásfoglalását meg kell változtatni, a vitatott kérdést ismételten az együttes ülés elé kell terjeszteni megfelelő indoklással, az új állásfoglalás kialakítása céljából. Ezért van nagy jelentősége az előkészítő munkának. A későbbi vélemény­­eltéréseket meg lehet előzni, ha a különböző álláspontokat már a tervezetek készítésekor egyezteti a gazdasági vezetés. Kérdés: Mit jelent az együttes ülés véleményezési jogköre a középtávú és az éves vállalati terveknél? Válasz: A középtávú és éves vállalati terveket az együttes ülés — a dolgo­zói vita alapján — véleményezi. A vélemény kikérése, a terv végleges kialakí­tása előtt kötelező. A gazdasági vezetés azonban a véleménytől eltérően is dönt­het, de az eltérés indokairól tájékoztatnia kell az együttes ülést. Kérdés: Bizalmi küldötteket hol és hogyan kell választani? Válasz: Bizalmi küldötteket azoknál a vállalatoknál kell választani, ahol a szakszervezeti tanács (SZB) és az összbizalmiak létszáma meghaladja a 150 főt. A bizalmi küldötteket az egyes munkahelyeken a bizalmiak maguk közül választják meg többségi nyílt szavazással — egy választási ciklusra — azaz a következő szakszervezeti választásokig. A bizalmi küldöttek személyére az osztálybizottság, vagy a szakszervezeti bizottság képviselője tesz javaslatot. Biztosítani kell az egyes munkahelyek ará­nyos képviseletét, képviselve legyenek a fizikai munkások, nők, fiatalok. A bizalmiak közül azokat helyes megválasztani küldötteknek, akik felké­szültségüknél, tárgyalóképességüknél, tömegkapcsolataiknál fogva megfelelően tudják tolmácsolni, képviselni­ a többi bizalmi, illetve a dolgozók javaslatait, kéréseit. A küldötteknek nem­csak az együttes ülésen kell aktívan részt venni, hanem fontos feladatuk, az ott hozott döntések széles körű ismertetése, annak végre­hajtásának segítése, ellenőrzése. Kérdés: Az előterjesztett anyagokat a szakszervezeti csoport hogyan tárgyal­ja meg?­­ Válasz: Az előterjesztett anyagokat a bizalmi megkapja. A csoportját ösz­­szehívja és ismerteti a tárgyalásra kerülő témák lényegét, a döntést, állás­­foglalást, véleményt igénylő kérdésekben kialakított előzetes elképzeléseket, javaslatokat. Ha egy témában több javaslat van, akkor minden változatot ismertet, je­lezve azok előnyeit, hátrányait. Ezután a szakszervezeti csoport vita alapj­án ki­alakítja az adott kérdésekben az ott részt vevő dolgozók többségének vélemé­nyét, álláspontját, és azt nyílt szavazással elfogadtatja. A szakszervezeti bizalmi képviseleti szerepének lényeges eleme, hogy a csoport többségének véleményét képviselje az együttes ülésen. Kérdés: A bizalmiak elég felkészültek-e ahhoz, hogy igazi partnerei legye­nek az illetékes gazdasági vezetőknek, eleget tudnak-e tenni megnövekedett feladatuknak? Válasz: A bizalmi szerepe ma valóban kulcsfontosságú. A szakszervezeti tagság érdekeinek első számú képviselője, ügyeinek intézője. A bizalminak eh­hez megfelelő jog- és hatásköre van. Az utóbbi időben több helyen felvetették e kérdést, amelyet el kell oszlatni. Legtöbb bizalmi ismeri jogait és kötelessé­­geit, megfelelően informált, s ha csoportja támogatja, meg tudja oldani fel­adatait. ?,s í(9°rsa * Természetesen akadnak, akik nem tudnak eleget tenni még feladatuknak — ezeket meg kell tanítani. Kérdés: Milyen esetben hívható vissza funkciójából a bizalmi, illetve bizal­mi küldött? Válasz: A Magyar Szakszervezetek Alapszabálya 27/h. pontja értelmében a választott szakszervezeti szervek bármely tagja tisztségéből felmenthető, ha a vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, nem felel meg a dolgozók bizal­mának, vagy egyéb okból alkalmatlanná válik tisztsége ellátására. A funkció­ból való visszahívást az a fórum gyakorolhatja, amely megválasztotta. Ugyan­ezen fórum feladata az új tisztségviselő megválasztása is. Rózsa és Ágota A Mezőcsokonya—Somogy­jádi ÁFÉSZ-hez tartozik Bodrog köz­ség, amelynek 800 lakosa van. Két boltja van a községnek, kö­zülük az egyiket, a 7-es számút meglátogattuk. Szántó György, az ÁFÉSZ elnöke csak a legjobbat tudta mondani arról a két fiatal­ról, aki ebben a boltban dolgo­zik. Bödör Rózsa boltvezető mind­össze húsz-, Fábián Ágota eladó tizennyolc éves. Mindketten szakmunkások, akik a kereskedelem mesterségét Ka­posvárott sajátították el. Aztán hazajöttek a falujukba, hogy szolgálják a vásárlókat. Az üzletben és a raktárban rend, tisztaság és 310 ezer forint értékű áru. A vevők is megsze­rették a két fiatalt. Eleinte sok segítséget kaptak Bogdán János nyugdíjas boltvezetőtől, aki egy életet töltött ebben az üzletben. A két kislány bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe.

Next