Mérleg, 1989 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG Megalakult a KDSZSZ, a Külkereskedelmi Dolgozók Szakmai Szakszervezete .. Cselekedjetek valami újat, majd lesz új mondanivaló is!” A külkereskedelem dolgozó munkavállalók képviseleté­ben 72 szakszervezeti bizottsági titkár vett részt azon a ta­nácskozáson, amelynek az volt a feladata, hogy megvitassák a már korábban kézhez kapott — és lapunk által is közölt — írásos programtervezetet, amely célként tűzi ki egy önálló új szakszervezet megalakítását, egy olyan szervezetét, amely lehetővé teszi, hogy a szakma minden dolgozójának társa­dalmi létfeltételei az eddigieknél kedvezőbbé váljanak. A programtervezetet dr. Vágó János, KPVDSZ Kül­kereskedelmi Titkárságá­nak vezetője egészítette ki.­­ Ez az első olyan pilla­nat az elmúlt 40 év során, amikor a külkereskedelem­ben dolgozó szakszervezeti tagságnak módjában áll sa­ját sorsáról, saját akarata alapján dönteni — mondta a titkár. — Az általános gondo­kon — csak önmaguk erejé­ből — a külkereskedelem dolgozói nem segíthetnek — folytatta. — Megoldá­sukhoz azonban hozzájárul­hatunk, ha az ágazat önerő­ből képes lesz kialakítani egy, a jelenleginél rugalma­sabb külpiaci kapcsolatrend­szert, ha lesz kreativitáson alapuló piackutatás, ha közreműködünk a külső és belső termelési integráció formálásában. Mindehhez a szakszerve­zeti tevékenységet is át kell alakítani — hívta fel a fi­gyelmet. — A változásokra csak egy szakmai szakszer­vezet lehet képes, amelynek a célja: biztosítani a tagsá­ga érdekvédelmét és­­képvi­seletét, harcolni tagsága bér- és jövedelmi igényei­nek, szociális elvárásainak teljesítéséért; ellenőrizni a szakszervezeti jogosítvá­nyok érvényesülését, segíte­ni a munkahelyi demokrá­cia megvalósulását. Dr. Vágó János ezután a szervezeti felépítésről, az alapszabály-tervezetről be­szélt és végezetül azt java­solta a tanácskozás résztve­vőinek, hogy alakítsák meg az önálló jogi személyiségű, önálló vagyongazdálkodást folytató Külkereskedelmi Dolgozók Szakmai Szak­­szervezetét, a KPVDSZ szö­vetségén belül. A vitában felszólalók egyetértettek a szakmai szakszervezet létrejöttével, de mind tartalmi, mind szervezeti kérdésben sok mindent megkérdőjeleztek. Komárominé Solt Szonja (MONIMPEX) elmondta, hogy kezdetben a tagság nagyobbik része nem akart szövetségi rendszerhez tar­tozni, de a bizalmi testület végül is megszavazta, hogy egy évig, vagyis a kongresz­­szusig „ne legyünk szövetség­bontók." Korányi Györgyné (KOPINT) azt az igényét fejtette ki, hogy az új önálló szakszervezetnek csak ak­kor van értelme, ha gyöke­res fordulatot sikerül elérni, ha a szervezet hozzá tud já­rulni ahhoz például, hogy a fiatalok a vállalatoknál megtanulják a külkereske­delmet, vagy ha hozzá tud járulni a nyugdíjasok éssze­rű munkaközvetítéséhez. Millner Tivadar (UNIVER­­ZÁL KFT) kétszer is felszó­lalt. „Lándzsát tört” az új önálló szakszervezet és a szövetség mellett, majd ké­sőbb tájékoztatást igényelt a szövetség előnyeit illető­en. Különös tekintettel a tagdíjelosztás és általában a pénzügyek problémáit fir­tatta. „Sokszor mi magunk sem tudjuk, hogy milyen bo­nyolult feladatra vállalkoz­tunk” — figyelmeztette a ta­nácskozáson részt vevőket. Dr. Lovász Lászlóné, a MODEX dolgozóinak kép­viseletében kifejtette, hogy előzetesen úgy határoztak, hogy elszakadnak a KPVDSZ-től. Majd később a tagsággal való újabb esz­mecsere azt eredményezte, hogy nem vonják meg a bi­zalmat és csatlakoznak a szövetséghez. Szerinte a je­lenleg is folyó politizálás, vitaszellem azt bizonyítja, hogy a szakszervezeti moz­galom képes megújulni. Ei­­genhoffer Péterné (MEDIM­­PEX) egyetért a beszámoló­val, de rossz érzéssel veszi tudomásul, hogy több, ma­gasabb szakszervezeti fó­rum nem támogatja a kül­kereskedelmi dolgozóknak azt a javaslatát, hogy a szakszervezeti tagdíjat kizá­rólag a nettó keresetből vonják le. Egyetért az alap­szabály-tervezettel, de nem látja belőle világosan a szö­vetség funkcióit, illetve elő­nyeit. 2 О MÉRLEG О 1989/1 шшшшя^яашяашшяя

Next