Mérleg, 2002 (38. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám

JEGYZETEK A MAGYAR KÖNYVKIADÁS már jóval a 73. Ünnepi Könyvhét (június 6-10.) előtt, karácsonyra, újévre, a IX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra (március 16—április 1.) és a 10. Szent István Könyvhétre (május 13-18.) érdekesebbnél-érdekesebb, értékesebbnél-értékesebb könyvekkel lepett meg bennünket, ami bizony megnehezíti az áttekintést. Kezdjük a kézikönyvekkel. Örömmel vettük át annak a „Magyar Nagylexikonénak a tizenharmadik (Mer-Nyk) és tizennegyedik kötetét (Nyl-Pom), amely nemcsak kiállításával, hanem állandó használat közben kipróbált eligazító tartalmával is meggyőzött bennünket (Magyar Nagylexikon Kiadó). Ennek csak kiegészítésére vállalkoz­hatna katolikus szempontból a „Magyar Katolikus Lexikon”, amely ezzel ellentétes koncepcióját követve és fokozatosan tökéletesedve már a VI. és VII. köteténél (Kaán-Kiz, Klacs-Lond) tart (Szent István Társulat). Számos más indokolt szócikk mellett örömmel fedeztük fel Gánóczy Sándort a szerzők között (Kálvin). A fordítók haszonnal forgathatják Hessky Regina főszerkesztő új „Német-magyar kéziszótár”-át, amelyben az eddigi szótárainkból hiányzó szavak is megtalálhatók (Nemzeti Tankönyvkiadó/Grimm). Valóságos csoda, hogy a „Biográf Ki Kicsoda 2002, Kortársaink életrajzi lexikona” Hermann Péter főszerkesztésében a jogi viták ellenére az év végére a kezünkbe kerülhetett (Enciklopédia). A felfedezett hiányosságokat nem soroljuk fel, mert ezek in­kább az érintett személyiségek elhatározására vagy passzivitására vezethetők vissza. Nagy nyereség, és nemcsak egyházi berkekben, az „Országos Katolikus Névtár” II., szerzetesi kötetének elkészülte. Teológiai irodalmunk is gazdagodott. Szennay András OSB: „Visszatekin­tés, Válogatás az elmúlt negyedszázad interjúiból, előadásaiból, írásaiból” (Pannonhalmi Főapátság) c. gyűjteményének talán az a legfontosabb mondani­valója (vö. Mérleg, 2001/2. 138.1.), hogy hazánkban el vagyunk maradva a II. Vatikáni Zsinaton érvényesült és az azóta is továbbfejlődött, megújult katolikus gondolkodás meghonosításában. Hogy ez a deficit milyen súlyosan esik a latba, fájdalmasan érezhettük a választási kampány idején, és várhatóan érezni fogjuk az elkövetkező évek egyre fokozódó missziós, ne adj Isten, kultúrharcos hely­zetében. A Gaudium etspes zsinati lelkipásztori konstitúcióval és a világegyház gyakorlatával ellenkezik, ha egy helyi katolikus egyház valójában vagy csak látszólag egy politikai párt mellett kötelezi el magát, és így az egyetemesség, teljesség (katolicitás) helyett a részt (pars) szolgálja. Véleményünk szerint ehelyett a minden ember és csoport iránti nyitottság, az őszinte párbeszédkész­ség és béketeremtő, hídépítő (pontifex) tevékenység a hivatása, amint ezt II. János Pál pápa „egyházpolitikája” is tanúsítja. Külön felhívjuk a figyelmet Willigis Jäger, a hazánkban is népszerű münsterschwarzachi bencés „Hullámaiban a tenger” c. interjúkötetére, amely­ben Christoph Quarch evangélikus filozófus szakavatott kérdéseire válaszol (Editio M). A 76 éves meditációs mestert egyébként röviddel ezelőtt tiltotta el a nyilvános szerepléstől a római Hittani Kongregáció, amihez ő nem nagyon tartja magát. A tilalmaknál ezért is gyümölcsözőbbnek tartjuk a kritikus párbe­szédet ezzel az eredeti és új szellemi utakat kereső teológussal. Magunk is úgy érezzük, hogy misztikus vagy inkább metafizikainak nevezhető víziójában túlhangsúlyozza a lét azonosságát a különbözőségek kárára, következésképpen .

Next