Mérleg, 2011 (47. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-4. szám

E SZAMUNKRÓL ,Szabad-e Dévénynél betömöm Új időknek új dalaival?" Ady EndreF­olyóiratunkat negyvenhét évvel ezelőtt, 1964-ben Nyugaton ala­pították a Pax Rontana nemzetközi katolikus értelmiségi és egye­temista békemozgalom főként 1956-os tagjai, akik közül már ke­vesen élünk. Az „új idők új dalait", felkelésünk és az európai egyesülés alapeszméit, az ökumenizmus és a II. Vatikáni Zsinat újdon­ságát, vagyis a Nyugat szellemi értékeit közvetítve, az emigráns politi­zálástól idegenkedve kívántuk szolgálni hazánk felszabadulását, a ma­gyar egyházi és világi gondolkodás haladását. Közel fél évszázad alatt sok örvendetes és sok aggasztó változást éltünk meg, folyóiratunk tör­ténetében is. Meggyőződésünk, hogy eredeti céljaink ma is időszerűek. A laptulajdonos Mérleg Egyesület evangélikus tagjai, akik a Buda­pesten működő Csillaghegyi Evangélikus Egyházközséghez kötődnek, az ökumené jegyében önzetlen közreműködésüket ajánlották fel a ki­adói feladatok elvégzésében, amiért itt is köszönetet mondok. Bízunk benne, hogy a magyar értelmiségiek - köztük papok és lelkészek, egye­temi oktatók és hallgatók­­ érdeklődnek folyóiratunk iránt és támogat­ják fennmaradását. Ugyanakkor számítunk azokra a tehetős mecéná­sokra is, akik szívükön viselik a magyar nép művelődését és szellemi fölemelkedését. Ha anyagi forrásaink nem teszik lehetővé a nyomtatott megjelenést, az interneten igyekszünk folytatni munkánkat, törekedve a rendszeres frissítésre és megjelenésre. Bízva korábbi, jelenlegi és jö­vendő olvasóink adakozókészségében, mindenkinek figyelmébe ajánljuk a Mérleg Egyesület bankszámláját az OTP­ Banknál: 11702036-20654766. Egyben tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a jelen 47. évfolyamban e ket­tős számunkon kívül nem adunk ki további számokat, amint a 45. év­folyamnál is tettük. Az időszerű „Jegyzetek" hazai egyházvezetők állásfoglalásával kezdő­dik az antiszemitizmus ellen. Beszámolunk a Vatikánban támadt újabb botrányokról, majd hírt adunk a világszerte terjedő „Plébánosi kez­­deményezés"-ről. A nyugati országok egyházaiban egyfajta „vertikális skizma" mutatkozik: a lelkipásztorok és az aktív hívek nagy részének gondolkodása eltér a centrum és a főpásztorok többségéétől. Gerhard Ludwig Müller „polarizáló" (Der Spiegel) regensburgi püspöknek a Hit­­tani Kongregáció élére történt kinevezése tovább mélyítheti az emlí­tett „függőleges szakadást", amit jól szemléltetnek XVI. Benedek beszé­dei szülőhazájában, annak visszhangjai és a vezető „Tanulmányok" H. Häring és O. H. Pesch tollából. Az „új idők új dalait" kiváltképpen I. Moingt S., a modern ka­tolikus teológia „nagy öregje" fogalmazza meg „Evangéliumi huma­nizmus" c. előadásában: „»szabadság, egyenlőség, testvériség« - ezek mind a kereszténységből származtak, de azon az egyházon kívül érle­lődtek, amelyen belül a vallási hatóságok nem adtak polgárjogot ne­kik. A szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás azonban - vagy ne­vezzük őket bárhogy - ettől még keresztény gondolatok, evangéliumi eszmék, csakhogy egy valláson kívüli kereszténység eszméi. ... Ezek­ben az értékekben tehát­­ felőlem nevezhetitek őket köztársaságinak, ha nem akarjátok kereszténynek nevezni - nekünk, keresztényeknek

Next