Mérleg, 2011 (47. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-4. szám
JEGYZETEK AZ ANTISZEMITIZMUS NEM FÉR ÖSSZE A KERESZTÉNYSÉGGEL ÉS AZ EMBERSÉGGEL. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban. Történelmünknek erre a nagy szégyenére emlékezve a sófár jelére indult el több ezer ember részvételével, 2012. április 15-én vasárnap délután az Élet Menete Alapítvány jubileumi, tizedik magyarországi felvonulása. A résztvevők a Szabadság híd és a Közraktár utca közötti, Salkaházi Sáráról elnevezett pesti rakpartról vonultak a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti Raoul Wallenberg rakpartra. A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter, MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták. A budai oldalon Erdő Péter bíboros prímás, budapest-esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a következő, rövid, elvi jelentőségű beszédet tartotta: „Kedves Barátaim! Lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy elmondjak itt most három gondolatot. Az első: A kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal! Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Mesterünk, a Názáreti Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll már a héber Biblia lapjain is: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!« Ez pedig minket, keresztényeket minden ember szeretetére kötelez. Ez a menet ma a Salkaházi Sára rakpartról indult el. Arról a helyről, ahol a katolikus szerzetesnőt, Boldog Salkaházi Sárát azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt lőtték a Dunába, akiket a rendházban rejtegetett. Példája ma is kötelez minket. A második: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel! A Biblia szerint minden ember Isten teremtménye. Mindnyájan egymás testvérei vagyunk. A harmadik: Van remény, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk! A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy milyen célból - mindig elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük - és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is - , akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük. Köszönöm, hogy meghallgattak!" - fejezte be beszédét Erdő Péter bíboros prímás. A vérvádas rágalommal szemben, amelyet a pápák IV. Incével kezdődően (1247) számos bullában alaptalannak minősítettek (vö. Mérleg, 1985/2. 108-110., 1994/1. 9-111.), a következőképpen foglaltak állást evangélikus, katolikus és református egyházi vezetők: „Egyházi vezetői szolgálatunk kötelez minket, hogy szót emeljünk a gyűlöletkeltés ellen, így utasítjuk el, hogy nemrégiben a Parlament fa 3