Mérleg, 2011 (47. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-4. szám

JEGYZETEK AZ ANTISZEMITIZMUS NEM FÉR ÖSSZE A KERESZTÉNYSÉGGEL ÉS AZ EMBERSÉGGEL. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltá­borokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyar­­országi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban. Tör­ténelmünknek erre a nagy szégyenére emlékezve a sófár jelére indult el több ezer ember részvételével, 2012. április 15-én vasárnap délután az Élet Menete Alapítvány jubileumi, tizedik magyarországi felvonulá­sa. A résztvevők a Szabadság híd és a Közraktár utca közötti, Salkaházi Sáráról elnevezett pesti rakpartról vonultak a Szabadság hídon keresz­tül a budai oldalra, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti Raoul Wallenberg rakpartra. A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter, MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hang­súlyozták. A budai oldalon Erdő Péter bíboros prímás, budapest-eszter­­gomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a követ­kező, rövid, elvi jelentőségű beszédet tartotta: „Kedves Barátaim! Lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy elmondjak itt most há­rom gondolatot. Az első: A kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal! Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen val­lási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Mesterünk, a Názáreti Jé­zus főparancsként tanította azt, ami ott áll már a héber Biblia lapjain is: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!« Ez pedig minket, keresz­tényeket minden ember szeretetére kötelez. Ez a menet ma a Salkaházi Sára rakpartról indult el. Arról a helyről, ahol a katolikus szerzetes­nőt, Boldog Salkaházi Sárát azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekek­kel együtt lőtték a Dunába, akiket a rendházban rejtegetett. Példája ma is kötelez minket. A második: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel! A Bib­lia szerint minden ember Isten teremtménye. Mindnyájan egymás test­vérei vagyunk. A harmadik: Van remény, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk! A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mér­gező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy mi­ért, milyen okból vagy milyen célból - mindig elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük - és nemcsak elméletben, hanem a gyakor­latban is - , akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös er­kölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük. Köszönöm, hogy meghallgattak!" - fejezte be beszédét Erdő Péter bíboros prímás. A vérvádas rágalommal szemben, amelyet a pápák IV. Incével kez­dődően (1247) számos bullában alaptalannak minősítettek (vö. Mérleg, 1985/2. 108-110., 1994/1. 9-11­­1.), a következőképpen foglaltak állást evangélikus, katolikus és református egyházi vezetők: „Egyházi vezetői szolgálatunk kötelez minket, hogy szót emeljünk a gyűlöletkeltés ellen, így utasítjuk el, hogy nemrégiben a Parlament fa­ 3

Next