Mérnökgeológiai Szemle, 1968 (3. szám)

1968-02-01 / 3. szám

18 lata a főváros középső szelvényében 14-18 km széles. A jobb part a budai Vár­hegy mentén, a keleti pedig Ecser határában észlelhető. A Duna-delta D-i vége Délegyháza határában van. Az Ósduna kialakulását Schafarzik F. ( 9 ) állítja elénk megkapó hűséggel. Az Ősduna partja mentén a jobb parton langyos, illet­ve melegforrások által táplált tavak találhatók. Erről tanúskodnak a forrásvizi mészkőrétegek, a Rózsadomb tetején a Rókus-hegyen, a Szabadság-hegy tete­­­jén és mintegy 230 m-rel mélyebb szintben a Gellért hegy tetőn. A forrásvizi mészkő rétegek alapján állapítható meg, hogy a Szabadság-hegy gerince mint­egy 250 m-rel emelkedett fel a Gellért-hegy 220-as szintje fölé. Az Alföld fel­­töltődésével egyidejűleg a Duna is egyre mélyebb szintbe vájja medrét és К-fe­lől Ny-ra húzódik a medre. A Duna bevágódásával a partja mentén feltörő me­leg források fakadási helye is mélyebb szintbe kerül. A hévforrás tevékenység ekkor a mainál sokkal hatalmasabb : Pomáz határában a Majdán-tetőn, Buda­­­kalászon pedig a Bánya-hegyen, Ó­budán az Arany-hegyen, Üröm-hegyen, Tábor­hegyen, Kiscelli fennsíkon, Hűvösvölgyben a villamos végállomás körül a Nap­hegyen, a budai Vár-hegyen mindmegannyi langyos, illetve melegforrás táplál­ta­tó volt ekkor. A pliocén kőzetek rétegei alapozási szempontból megbízhatók. A Szabadság-hegytetőn található forrásvizi mészkő - bár alapozási célokra szin­tén alkalmas­­ , az erőteljes mozgások következtében rétegei feldarabolódtak és építkezési célokra mint ciklopsz kő, alkalmatlan. Érdekes a ma már beépült pleisztocén Osduna-part lefutását nyomozni a pesti oldalon. A Nagykörút jelzi sok esetben ezt a régi partot - a legtöbb helyen ettől mintegy 100 m-rel k­eleb­­­­re húzódott. A pleisztocénban az éghajlat sokkal hűvösebb, az Osduna jégzaj­lásai,jégtorlaszai a kavics, illetve homok hordalékot helyenkint 1,5-2 m-re kivájták. A kavicsrétegek közé egy homok, a homokrétegek közé pedig kavics szüremlett be. A homoktelepek fejtési falán több helyen az ismételt olvadás és fagy következtében szeszélyes lefutású iszap feltüremléseket ( "huszár­zsinór " ) lehet megfigyelni. A pestlőrinci, pesterzsébeti kavicsbányákban 3 néha 2 m -t is meghaladó kőtömbök találhatók. A mészköveken, kavicsokon 8/1263/ Cs.

Next