Mészárosok és Hentesek Lapja, 1899. július-december (7. évfolyam, 28-53. szám)

1899-07-07 / 28. szám

28. szám. VII. évfolyam. Budapest, 1899. julius 7-én. Válaszra bélyeg melléklendő. f HIRDETÉSEK díjszabás szerint számíttatnak. A Magyarországi Mészárosok és Hentesek Országos Szövetségének hivatalos közlönye. A budapesti hentes-ipartestületnek, a budapesti ütésszáros-ipartestületnek, a budapesti mészáros-ipartestület betegsegélyző pénztárának, a budapesti hentes-ipari testület betegsegélyző pénztárának, a debreceni, a marosvásárhelyi és a debreczeni első sertésvágó-társulatnak, a kassai első mészáros-társulatnak, a szattári mészáros-ipartársulatnak, a somogymegyei mészáros- és hentes-ipartársulatnak, valamint az aradi és bécsi mészárosok és hentesek szakcsoportjának, a gyárvárosi mészárosok és hentesek és a győrvidéki mészárosok ipartársulatának hivatalos lapja; a kolozsvári, kecskeméti, miskolczi, nyíregyházai, nagykárolyi, nagykanizsai, nagyváradi, pozsonyi, pápai, rimaszombati, soproni, szegedi, szatmári, szabadkai, székesfehérvári, esztergomi és veszprémi mészárosok és henteseknek hivatalos értesítője. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csokonay utcza 10 (Népszinház-g. sarok), hová levél és minden küldemény intézendő.a MÉSZÁROSOK ÉS HENTESEK LAPJA. A húsipar, állatkereskedelem, állattenyésztés és állategészségügyi érdekek közlönye. Előfizetési érák: Egész évre házhoz küldve.........6 frt. Fél évre...........................................8 írt Egyes számára 12 fer. HIRDETÉSEKET ELFOGAD minden bel- és külföldi hirdetési irodai Felelős szerkeszti és kiadó tulajdonos: Sas Ármin, Lapvezető : Komáromi Sándor. TELEFON 58-21. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. TELEFON 58-21. Bármely közleményünket csak a forrás teljes megnevezésével engedjük meg lenyomatni. A budapesti marhavásártéri vásárpénztár üzleti jelentését lapunk Állatpiacz rovatában közöljük. Közvágóhíd használati dijak országos rendezése. — A Mészárosok és Hentesek Országos Szövetségének fölterjesztése a belügyminiszterhez. — Sok vidéki városban a közpénztárak javára nemcsak túlságosan magas vágóhíd használati díjakat szednek, hanem olyan díjak fizetésével is terhelik a vágóiparost, melyeknek jogosultságához szó fér. — Konkrét esetet találunk, ezen utóbbi terhet illetőleg Tordán, ahol minden leölt marha után az egyebütt is szokásos dijakon kívül »világítási dij« czimén 2 frt 10 kv illetéket szed a város. 1879-ben a város zilált anyagi viszonyainak rendezhetése czéljából 10 évre engedélyeztetett ugyan a városnak e dijak szedése, a város azonban e dijakat később és tovább is szedte, miglen a mészárosok tiltakozása folytán újabb engedélyt eszközöltek ki e dijak szedésére, anélkül, hogy a város a költségei fedezésére rendelkezésre álló egyéb jövedelmi forrást (városi pótadók) igénybe vette volna. Nagy Károlyban is szedtek ilyen különleges illetéket ,padlópénzt czimén de azt, a vágóiparosok kérelmére, a belügyminisztérium utóbb beszüntette. Hasonlóképpen történt ez Kaposváron és Zilahon, ahol sertésvágóhídi díjakat szedtek a városi pénztár javára, holott e városokban sertésközvágóhid nem volt s a hentesek saját vágóhelyeiket használták vágásaikhoz. De nem csak az e-féle külön dijakkal terhelik sok helyütt ma is a mészárosok és hentesek iparát, hanem a legtöbb közvágóhidtartó város oly magasra szabja a vágóhíd használati díjakat, hogy azok sem a nyújtott ellenszolgáltatással, sem az illető közvágóhidak befektetési és üzemköltségével nincsenek arányban. Jellemzésül közlünk itt néhány adatot: Budapesten a vágó és szemledíj, a közvágóhíd mellékhelyiségének használatával (istálló nélkül), nagymarha után 1 frt 05 kr, borjú után 20 kr, juhért 10 kr. Debreczenben nagymarha után 2 frt 10 kr, borjúért 1 frt 03 krt, juhért 22 kr. Győrött nagymarha után 1 frt 30 kr, borjú után 25 kr, juh után 9 kr. Miskolczon nagymarha után 1 frt 60 kr, borjúért 30 kr, juhért 15 kr. Zilahon nagymarháért 80 kr., borjúért 50 kr, juhért 10 kr. Kassán nagy marháért 1 frt 05 krt, borjúért 25 kr, juhért 6 kr. Nyíregyházán nagymarháért 1 frt 20 kr, borjúért 50 kr, juhért 20 kr. Rimaszombaton nagymarháért 1 frt 40 kr, borjúért 30 kr. és 50 kr, juhért 20 kr. A sátoraljaujhelyi közvágóhíd 14000 frtba került, volt pedig bruttó bevétele 1893-ban 7677 frt 06 kr. A gyöngyösi közvágóhíd 20.000 frtba került, bérbe van adva évi 3000 forintért. A gyulai közvágóhíd 47000 frtba jött és 1893-ban tisztán 4941 frtot jövedelmezett. A pápai közvágóhíd 5000 frtot ér, de évi nettó jövedelme 800 frt. Az esztergomi »uj« pótvágóhíd belekerült 2000 frtba, évi jövedelme 2000 frt. A A nagykanizsai uj közvágóhíd belekerült 58.000 frtba és évi bevétele (bruttó) 12—13.000 frt. A közvágóhidakat e szerint városaink 10—50, sőt 100%-ig kamatoztatják, tisztán a befektetési tőkét véve alapul. De ha az üzembentartás költségeit betudjuk is és ha az értékleírásokra is tekintettel vagyunk, még akkor is kitűnik, hogy a közvágóhidakat városaink fényes jövedelmi forrásnak tekintik s terheivel a vágóiparosokat és közvetve a fogyasztó közönséget is aránytalanul magasan adóztatják meg. Ez a körülmény annál inkább érdemel megfontolást, mivel német statisztikusok kiderítették, hogy az élelmiszerek drágasága tápláló forrása a társadalom elégületlenségének s a szoczializmus Németországban ott a legfejlettebb, ahol az élelmiszerek legdrágábbak: Szászországban. Mindezek indokolttá teszik a vágóiparosoknak azt a kérelmét, hogy a vágóhidak használata után szedhető díjakat egységes kulcscsal szabályozza a törvényhozás. A porosz vágóhídi törvény (1868. márcz. 18. és 1881. márcz. 9.) 5. §-a megadja a normákat, hogy a városok és községek milyen mértékben tekinthetik jövedelmi forrásnak a közélelmezési, köz- és állategészségügyi érdekeket szolgáló közvágóhidakat. A kérelem ezek után odairányul, hogy a belügyminiszter az 1899. VI. t.-cz. 2. §-ának magyarázataképpen dekretálja, hogy olyan természetű adók, minek a padlópénz, vagy a világítási dij, vágóállatok után nem szedhetők, meg hogy a törvényhozás elé olyan törvényjavaslatot terjeszszen, amely a közvágóhidak használatáért szedhető díjakat egységes kulcs szerint szabályozza. Komáromi Sándor: Lapunk mai száma 20 oldalra terjed.