Mészárosok és Hentesek Lapja, 1900. július-december (8. évfolyam, 27-49. szám)

1900-07-06 / 27. szám

1897-ki badeni s az 1899-ki magdeburgi élelmiszerkiállitásokon a koronás arany, ill. a nagy aranyéremmel kitüntetve. Vili, évfolyam.______________ Budapest, 1900. julius 6-án. 27. szám. MÉSZÁROSOK ÉS HENTESEK LAPJA. A húsipar, állatkereskedelem, állattenyésztés és állategészségügyi érdekek közlönye. TELEFON 68—21. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. TELEFON 58—21. Bármely közleményünket csak a forrás teljes megneve­zésével engedjük meg lenyomatni. Szerkesztőség és kiadóhivatal: C­sokonay­ utca 1­0. Népszinház-u. sarok hová levél s minden küldemény intézendő. Válaszra bélyeg melléklendő. HÍRHETÉSEK díjszabás szerint számíttatnak. I jj Felelős szerkesztő és kiadótulaj­donos: Komáromi Sándor.I |!j Előfizetési árak :­T" Egész évre házhoz küldve 12 korona, Fél évre ... ... __________ 6 korona 90 Egyes szám ára 24 fillér. "VB a kiadóhivatalon kívül minden bel- és külföldi hirdetési iroda. A budapesti marhavásártéri vásárpénztár üzleti jelentését lapunk Állatpiacz rovatában közöljük. Sas Ármin. Lapvezető: HIRDETÉSEKET ELFOGAD Sertésvész-ankét Ausztriában. Július hó 3-án összeült a sertésvész-ankét Ausztriában. Maga a miniszterelnök, Koerber dr., mint belügyminiszter nyitotta meg. A részvételre a reichsrathban képviselt király­ságok és országok hivatalos mezőgazdasági testületeinek kép­viselőit hívták meg, az osztrák kormányzatot és pedig a bel­ügyminisztériumot Sperk és Daimler dr. min. tanácsosok, Bin­der tartományi állatorvos, a földmivelési minisztériumot Beck dr. osztályfőnök, Struskiewitz min. tanácsos, Eifelsberg dr. oszt. tan. és Schindelka professor, a keresk. minisztériumot Wimmer dr. min. titkár képviselték. Az ankét előzményeiről hivatalos kommünikét adtak ki, mely a következőképpen ismerteti a helyzetet: Az utóbbi időben sokszor fejtegették a nyilvánosságban azt a kérdést, váljon az 1899. évi május 2-iki csász. rende­lettel életbeléptetett sertésvészirtási akczió folytatása a mező­­gazdasággal foglalkozó lakosság érdekében való-e, miközben több oldalról azt a nézetet hangoztatták, hogy a jelenlegi, lényege­sen megváltozott gazdasági helyzetben a csász.­rendeletnek további hatálya által éppen azok az érdekek érintetnek vagy veszélyeztet­nek, melyeknek védelmére az annak idején főképpen kibocsáj­­tatott. Legutóbbi sessióján az alsó-ausztriai tartománygyűlés is foglalkozott ezzel a kérdéssel s ez alkalommal azt határozta, hogy a kormányt föl kell kérni, miképpen az érintett császári rendelet végrehajtását függeszsze föl és a sertésvészirtásra ki­­adott korábbi, 1895. évi jan. hó 9-iki miniszteri rendeletet to­vábbi intézkedésig léptesse hatályba. Másrészt azonban olyan fölszólalásokban sem volt hiány, melyek — tekintet nélkül az irtási eljárást befolyásoló némely kö­rülményre — a csász.­rendeletnek további végrehajtását a mező­­gazdaság érdekében szükségesnek mondották. Nevezetesen ez a fölfogás a képviselőház állatjárvány-bizottságában is kifejezésre jutott, melynek többsége — a vitának legalább eddigi folyamán — elvileg (grundsätzlich) a császári rendeletnek alkotmányjogi jóváhagyása mellett nyilatkozott. Az ily lényegesen különböző nézetek figyelembevételével a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen, a lakos­ság nagy rétege szempontjából oly rendkívül fontos kérdésben addig nem intézkedik, mig a legközelebb érintett érdekkörökkel közelebbi érintkezést nem keresett és igy a mindkét oldalról képviselt álláspontok alapjául szolgáló viszonyok felől befejezett ítéletet nem nyert, st.­. A szakértekezleten, mely a belügyminisztériumban folyt, a meghívottak igen nagy számmal jelentek meg és kü­lönösen a bécsi landwirtschaftliche Gesellschaft részéről. A tanácskozások öt kérdés keretében folytak. Az első kérdés az volt, hogy az 1899. évi máj. hó 2-iki csász. rende­let hatályba lépte óta minő eredményeket értek el a sertés­­vészirtás terén? A második, hogy előrelátható időben várható-e a sertésvész kiirtása ? A harmadik, hogy mely akadályok álla­nak a teljes eredmény útjában ? A negyedik, hogy mely in­tézkedések és mely tények károsítják a mezőgazdasági érde­keket? S végül az ötödik, hogy a sújtott érdekkörök károso­dása mily módon volna megakadályozható ? Látjuk, hogy elég diplomatikusan csinálták meg a be­vezetést és a tervezetet ahhoz az ankéthez, mely végc­éljában az Ausztriával kötött állatforgalmi egyezményünk ellen irányul és a magyarországi haszon, valamint a 120 kilónál könnyebb keresk. sertéseknek Ausztriába való bevitelét akarja megaka­dályozni. Az az 1895. évi jun. 9-iki rendelet, melyet ismét hatályba akarnak léptetni, csak ürügy arra, hogy a magyar sertésbevitelt megnehezítse. Az előrajz az igazi színekkel, azon nagy horderejű nyilatkozatok után, melyek az osztrák törekvések megállítására, az ez évi budget-tárgyalások során, a magyar képviselőházban földmivelési miniszterünk alakéról elhangzottak, nem mer előállani, sőt a helyzetet is úgy is­merteti, mintha a sertésvészirtás révén pusztán az alsó­ausztriai tartománygyűlés foglalt volna állást az Ausztriával kötött új állatforgalmi egyezményünk ellen. Az ausztriai sertésvészirtás czimén már 1898-ban kezd­ték a magyar kiviteli érdekeket érinteni. A vonatkozó törvény­­javaslatot 1898. okt. 14-én terjesztették az oszták képviselőház elé s az osztrák szaksajtó már akkor kezdte követelni, hogy Magyarországgal hasonló törvényt kell hozatni, amire azután az osztrák képviselőház állatjárványügyi bizottsága s utána a kiegyezési javaslatokat tárgyaló bizottság (1898. decz. 7. és 17.) oly értelmű határozati javaslatot fogadott el, hogy „a sertés­vészt a szerződő két állam területén hasonló törvények alap­ján kell irtani.“ Osztrák részről már akkor hangsúlyozták, hogy ha mi hasonló törvényt nem teremtünk, akkor Ausztria területére addig, míg Magyarországon sertésvész van, magyar­­országi sertést beereszteni nem szabad. Azon melegében kimutattuk, hogy az osztrákok követelése nemcsak azon óriási pénzáldozatoknál fogva, melyeket a sertés­­vészirtásnak az Ausztriában tervezett alapon való foganatosí­tása igényelne, lehetetlen Magyarországon, hanem azért is lapunk mai száma 28 oldalra terjed.

Next