Mezőgazdasági Technika, 1964 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

Itt a tél, sokfelé síkosak az utak. Minden autós, mo­toros tudja, hogy síkos úton feltétlenül csökkentett se­bességgel kell haladnia. Mégsem árt, ha újra és újra agyunkba véssük, mert ez kétségtelenül a biztonsá­gos gépjárműközlekedés tartsunk a szokottnál. Ve­zessük egyenletes sebesség­gel a kocsit, mert a gyors gázadás, vagy a hirtelen fé­kezés forró pillanatokat okozhat. Csúszós úton első­sorban motorfék­e­z­éssel csökkentsük gépkocsink se­bességét. Előzéskor és meg­álláskor a szokottnál na­gyobb távolságot tartsunk a tőlünk oldalt levő jármű­vektől, útszélektől. Síkos lejtőn a lehetőség szerint úgy ereszkedjünk le, hogy a motor végig azonos fordulatszámmal dolgozzék és itt már ne kelljen sebes­séget váltanunk. Ha a féke­zésre okvetlenül szükség van, itt is elsősorban a mo­torfékkel dolgozzunk. A biztonságot növeli, ha a síkos úton a szokásosnál valamivel puhább gumikkal közlekedünk. A helyesen beállított fékek fontosságát — úgy hisszük — nem kell hangsúlyoznunk. A fékrend­szer beragadásának elkerü­alapja. Meg aztán ne feled­jük el, hogy az útkereszte­ződéseiknél fokozott gondos­ságga­l vezessünk. A tárolá­si veszély miatt akár balra, akár jobbra kanyarodunk, ne legyen nagy az iram. Síkos úton kétszer-három­­szor lésére a fék alkatr­észeit rendszeres időközökben tisz­títsuk meg a rájuk rakodott jégtől, sártól. Bizonyára sok gépkocsive­zetőnek okozott már bosszú­­ságot a téli hónapokban, hogy amikor be akart száll­ni kocsijába, a kulcs egy­szerűen nem ment a zárba. És valószínűleg elfeledkez­­tek róla, hogy előző nap szervizen volt a kocsi­, s a lemosáskor víz került a zár­szerkezetbe. Éjjel esetleg erősen fagyott, s a kulcs­lyukban ,,csinos” kis jégdu­gó keletkezett. A megoldás elég egyszerű: gyufával, öngyújtóval kicsit felmelegítjük a kulcsot, pró­báljuk ismét betenni, s egy­két próbálkozás után már fordul is a kulcs a zárban. A megelőzés is nagyon könnyű: lemosás előtt kulcslyukra ragtapaszt erő­­­sítünk s ezzel a zárszerkeze­tet megóvjuk a víztől. A téli hónapokban fennáll a veszély, hogy­ kocsinkkal elakadunk a hóban. Télen mindenesetre ne felejtsünk el magunkkal vinni kis, rö­vid nyelű ásót és két, mint­egy 50—60 centis deszkada­­rabot. Ha a kocsi elakad a hóban, a meghajtott kere­kek ássák be magukat első­sorban. Jó, ha a kocsi elő­­re-hátra történő „hintázta­­tásával” sikerül ismét szi­lárd talajra jutnunk. Ha nem sikerül, kiszállunk és elsősorb­an a beásott kere­keket szabaddá tesszük a kis ásóval. Természetesen a meghajtott kerekek szabad­dá tétele a fontosabb. Ha a kerekeket ikörülássuk, me­netirányban döngöljük le egy kicsit a havat, s úgy próbáljunk elindulni. Ha nem megy, erőltessük a dolgot, meg a kerekek pör­getése nem helyes. A kör­nyéken keressünk — h­a van — rozsot, kisebb gal­­­lyakat s egyenletesen eloszt­va, tegyük a meghajtott ke­rekek elé. Ha nem sikerül elindulni, egy-egy deszkát tegyünk a meghajtott kere­kek alá. Sikerülni fog az in­dulás, főleg ha akad valaki, aki megtolja a kocsit. Ha utasaink vannak, nem kell kiszállniu­k, mert a kerekek terhelése növeli a súrlódó­­erőt, s ezáltal könnyebben mozdul meg a kocsi. Télen-nyáron egy­f­ormán fontos, hogy motorunk ne járjon helytelenül, rendet­lenül. Ha mégis­­ megtörté­­nik, mi lehet ennek az oka? Többféle. Például az, ha tü­zelőanyagban szegény keve­réket szállít a porlar.­.ió. Nem nehéz a hiba megszün­tetése: a fúvókákat kitisz­títjuk s a porlasztót utána­­állítjuk. Megsérülhet a por­lasztó úszója is. Ezen javí­tással, vagy cserével segít­hetünk. Ok lehet a gyújtás­megszakító érintkezők el­használódása, vagy az, hogy távolságuk túl nagy. Ugyan­csak utánaállítással, vagy cserével oldjuk meg a dol­got. Hibaforrás lehet, a fe­leslegesen nagy előgyújtás vagy a gyújtáskésedelem. A gyújtásbeállítást ilyenkor el­lenőriznünk illetve helyes­bítenünk kell. Végül a szí­vócsővezetékben tapasztal­ható tömítetlenség okozhat­ja a motor rendelten járá­sát. A csavaranyákat utána­húzzuk, szükség esetén új tömítést építünk be. le. A motor nehéz és elégte­telgyorsulásának leg­gyakoribb oka a helytelen gyújtásbeállítás. Ellenőriz­zük és helyesen beállítjuk. A másik ok az lehet, hogy a gázadáskor tüzelőanyag­ban szegény a keverék. A megoldás: a gy­orsí­tószi­vattyút és a porlasztó fúvó­kéit ellenőrizzük és beállít­juk. Nagyobb követési távolságot Közlekedés a budapesti hidakon A téli hónapokban külö­nösen óvatosan kell közle­kedni a hidakon. Az újpesti vasúti­ híd északi oldalán csak kerékpárral és szóló­­motorkerékpárral szabad közlekedni. A megengedett legnagyobb sebesség 20 km/h. Előzni tilos. Az Árpád-hídon közleke­dési korlátozás nincs. Kive­tett képeznek a lovaskocsik.. triciklik (segédmotoros tri­ciklik), amelyek Pest felé haladva a híd déli oldalle­­járóján kötelesek a híd te­rületét elhagyni. A Szabadság-hídon 7 ton­na összsúly feletti tehergép­kocsik, valamint kerékpáro­sok közlekedése tilos. A te­hergépkocsik más járműve­ket nem előzhetnek, továb­bá alacsonyabb csoportba tartozó jármű magasabb csoportba tartozó járművet nem előzhet. Az előírt előzé­si tilalom nemcsak teher­gépkocsikra, hanem nyer­­gesvontatókra, dömperekre, különleges járművekre és autóbuszokra is vonatkozik. A hídon a személygépkocsik előzése nincs korlát­ozva. A motorkerékpárok, személy­­gépkocsik kivételével, min­den más járművet előzhet­nek. A Petőfi-hídon közlekedé­si korlátozás nincs. A jár­művek a híd egész hosszá­ban párhuzamosan közle­kedhetnek. Az oldalfeljárókkal ren­delkező hidakon (Árpád-híd, Margit-híd, Petőfi-híd) a hí­don haladó járműveknek elsőbbségük van az oldal- Néhány másodpercig kell csak melegítenünk az ajtó kulcsát, máris bedughatjuk a zárba. Egy-két próba után elolvad a kulcslyukban az apró jégdugó

Next