Mezőgazdasági Technika, 2014 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2014-05-01 / 5. szám

Technológiai gelni kell, hogy a teljesítmény növelése vagy a drága vegyszerek hatékony kiszórá­sa a fontosabb. Ha szántóföldön nem síkpermetezést, vegyszeres gyomirtást végzünk, hanem a növényállomány kezelésére van szükség, akkor a hidraulikus szórószerkezet alkalma­zása gyakran nem ad kielégítő eredményt. Ilyenkor több műszaki megoldás kínálkozik a probléma megoldására. Lehetőség van arra, hogy a sorközökbe lógatott tömlőkön elhelyezett szórófejekkel oldalról vagy alulról is permetezzük a nö­vényeket. Ennek a megoldásnak az a hátrá­nya, hogy fokozottan érzékeny a keretlen­gésekre, nagyon pontos iránytartást tesz szükségessé, ezért a munkaszélesség és a munkasebesség korlátozott. Alkalmazhatók erre a célra légporlasz­­tásos gépek is, amelyeknél a radiálventilátor légárama finom porlasztás mellett a lombo­zat mozgatását, a cseppek célba juttatását is végzi. Ezek a gépek azonban csak kisebb folyadékfelhasználással (50-250 dmWha) működtethetők és munkaszélességük is kor­látozott. Leggyakrabban ezért a növényzet jobb és egyenletesebb kezelése céljából légráse­­gítéses permetezőgépeket alkalmaznak (3. és 4. ábra). Ezeken a szórófejek felett elhe­lyezett műanyag tömlőbe (légzsákba) vagy légszekrénybe nagy teljesítményű axiálven­­tilátor nyomja a levegőt. Ebből az alul ki­képzett nyílásokon át áramlik ki a levegő és a cseppeket a célfelületre szállítja. Amint az 5. ábrán látható, növényállomány perme­tezésénél a légáram megnyitja a permet előtt a lombozatot, és olyan örvénylést kelt, amely lehetővé teszi növény teljes felületének vi­szonylag egyenletes kezelését. Ez azért fon­tos, mert a kártevők és kórokozók többsége a lombozat belsejében, illetve a levelek fo­nák oldalán támad. Ennek a rendszernek az is előnye, hogy a légáram sebessége, egyes típusoknál az iránya is változtatható, ezáltal a kritikus növényi felületek kezelése meg­felelő beállítással eredményesebben végez­hető. A kiáramló levegő légfüggönyt képez (egyes gépeknél a szórófejek előtt és mögött is van ilyen), ez nagymértékben csökkenti az elsodródást, illetve lehetővé teszi a gép alkalmazását akár 6-8 m/s szélsebességig. Az egyenletes szórásra azonban nem­csak a gép munkaszélességében van szük­ség, hanem a teljes területen. Ezért biztosí­tani kell a kétszer permetezett, illetve a ke­zeletlenül maradt felületek kiküszöbölését. Különösen nagy munkaszélességű gépeknél nehéz a kezelt sávok pontos csatlakoztatása. Segíthet a habjelölés, nagy pontossággal azonban a GPS alapú kormányzás, irány­tartás alkalmazható. Ez utóbbi megoldás a táblák lényegesen kisebb hibával történő beszegését, illetve csak a fertőzött területek kezelését is lehetővé teszi. Állománypermetezésnél mindig felme­rül a kérdés, jutott-e mindenhova elegendő permet? Ezt legegyszerűbben ún. vízérzé­keny papírlapok kihelyezésével ellenőriz­hetjük. A lapokat a növényzet különböző részein a levelek színére és fonákoldalára lehet rögzíteni, például gemkapcsokkal. Óvatosan kell eljárni, mert az eredetileg sárga papírlapok olyan érzékenyek, hogy minden nedvességre elszíneződnek, példá­ul az ujjlenyomat is meglátszik rajtuk, ezért gumikesztyű használata célszerű. Permete­zés után a kihelyezett mintákon jól láthatók a cseppek, a folyadék hatására elszíneződött felületek nagysága, eloszlása. Az ellenőrzést a kezelések megkezdé­sekor érdemes elvégezni átlagos növényál­lományban. Ha az eredmény nem kielégítő, akkor a gép beállításán változtatni kell. Meg­felelő eredmény esetén biztonsággal számít­hatunk a védekezés sikerére. Dr. Gulyás Zoltán Bablena Adrienn Kovács László NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Gödöllő 3. ábra Légzsákos szántóföldi permetezőgép 5. ábra Légrásegítéses szórószerkezetek elvi működése 4. ábra Légszekrényes szántóföldi szórószerkezet Mezőgazdasági Technika, 2014. május 7

Next