Mezőgazdasági Technika, 2014 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2014-05-01 / 5. szám
Technológiai gelni kell, hogy a teljesítmény növelése vagy a drága vegyszerek hatékony kiszórása a fontosabb. Ha szántóföldön nem síkpermetezést, vegyszeres gyomirtást végzünk, hanem a növényállomány kezelésére van szükség, akkor a hidraulikus szórószerkezet alkalmazása gyakran nem ad kielégítő eredményt. Ilyenkor több műszaki megoldás kínálkozik a probléma megoldására. Lehetőség van arra, hogy a sorközökbe lógatott tömlőkön elhelyezett szórófejekkel oldalról vagy alulról is permetezzük a növényeket. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy fokozottan érzékeny a keretlengésekre, nagyon pontos iránytartást tesz szükségessé, ezért a munkaszélesség és a munkasebesség korlátozott. Alkalmazhatók erre a célra légporlasztásos gépek is, amelyeknél a radiálventilátor légárama finom porlasztás mellett a lombozat mozgatását, a cseppek célba juttatását is végzi. Ezek a gépek azonban csak kisebb folyadékfelhasználással (50-250 dmWha) működtethetők és munkaszélességük is korlátozott. Leggyakrabban ezért a növényzet jobb és egyenletesebb kezelése céljából légrásegítéses permetezőgépeket alkalmaznak (3. és 4. ábra). Ezeken a szórófejek felett elhelyezett műanyag tömlőbe (légzsákba) vagy légszekrénybe nagy teljesítményű axiálventilátor nyomja a levegőt. Ebből az alul kiképzett nyílásokon át áramlik ki a levegő és a cseppeket a célfelületre szállítja. Amint az 5. ábrán látható, növényállomány permetezésénél a légáram megnyitja a permet előtt a lombozatot, és olyan örvénylést kelt, amely lehetővé teszi növény teljes felületének viszonylag egyenletes kezelését. Ez azért fontos, mert a kártevők és kórokozók többsége a lombozat belsejében, illetve a levelek fonák oldalán támad. Ennek a rendszernek az is előnye, hogy a légáram sebessége, egyes típusoknál az iránya is változtatható, ezáltal a kritikus növényi felületek kezelése megfelelő beállítással eredményesebben végezhető. A kiáramló levegő légfüggönyt képez (egyes gépeknél a szórófejek előtt és mögött is van ilyen), ez nagymértékben csökkenti az elsodródást, illetve lehetővé teszi a gép alkalmazását akár 6-8 m/s szélsebességig. Az egyenletes szórásra azonban nemcsak a gép munkaszélességében van szükség, hanem a teljes területen. Ezért biztosítani kell a kétszer permetezett, illetve a kezeletlenül maradt felületek kiküszöbölését. Különösen nagy munkaszélességű gépeknél nehéz a kezelt sávok pontos csatlakoztatása. Segíthet a habjelölés, nagy pontossággal azonban a GPS alapú kormányzás, iránytartás alkalmazható. Ez utóbbi megoldás a táblák lényegesen kisebb hibával történő beszegését, illetve csak a fertőzött területek kezelését is lehetővé teszi. Állománypermetezésnél mindig felmerül a kérdés, jutott-e mindenhova elegendő permet? Ezt legegyszerűbben ún. vízérzékeny papírlapok kihelyezésével ellenőrizhetjük. A lapokat a növényzet különböző részein a levelek színére és fonákoldalára lehet rögzíteni, például gemkapcsokkal. Óvatosan kell eljárni, mert az eredetileg sárga papírlapok olyan érzékenyek, hogy minden nedvességre elszíneződnek, például az ujjlenyomat is meglátszik rajtuk, ezért gumikesztyű használata célszerű. Permetezés után a kihelyezett mintákon jól láthatók a cseppek, a folyadék hatására elszíneződött felületek nagysága, eloszlása. Az ellenőrzést a kezelések megkezdésekor érdemes elvégezni átlagos növényállományban. Ha az eredmény nem kielégítő, akkor a gép beállításán változtatni kell. Megfelelő eredmény esetén biztonsággal számíthatunk a védekezés sikerére. Dr. Gulyás Zoltán Bablena Adrienn Kovács László NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Gödöllő 3. ábra Légzsákos szántóföldi permetezőgép 5. ábra Légrásegítéses szórószerkezetek elvi működése 4. ábra Légszekrényes szántóföldi szórószerkezet Mezőgazdasági Technika, 2014. május 7