Mezsgye, 1998 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
Gazdák és Farmerek, szövetkezők és Földművelők, a Földért vállalkozók, az agrárgazdasággal Foglalkozó cégek tájékoztatója V. évf. 1. szám 1998 JANUAR Csúcs után a csúcson A MEZSGYE az új esztendő aktualitásairól érdeklődött Szerencsen, a cukorgyár háza táján. Mint kiderült, a csúcsszezont követően is a csúcson maradt a gyár. Cikkünk erről szól. Kérdéseinkre válaszolva Kiss László, a Szerencsi Cukorgyár Rt. mezőgazdasági igazgatója értékelte az elmúlt évi kampányt, majd a cukorgyár előtt álló feladatokról adott tájékoztatást. Mezsgye: Hogyan értékeli az elmúlt év cukorgyári kampányát? Kiss László: Nem tartozott a legkönnyebb kampányok közé. A tenyészidő vége felé fellépő szárazságot nem enyhítette a szokásos szeptemberi csapadék. A száraz talaj nem éppen a legideálisabb állapotot jelentette a betakarító gépek számára. A száraz talaj miatt növekedtek a betakarítási veszteségek, a gyökér egy része beleszakadt a földbe. Termelőink emberfeletti munkájának köszönhetően a betakarítás a fenti problémák ellenére is zökkenőmentesen haladt. Az októberi meleg sem segített rajtunk, így a tervezettől kisebb készletet tudtunk tartani, ami nem kevés kockázatot rejtett magában. M: Az október végén, november elején fellépő fagy sem okozott örömet a termelőknek... KL: A hirtelen fellépő, tartós fagy sem a termelőnek sem a cukorgyárnak nem öröm. A fagyott répa ugyanis ipari feldolgozásra alkalmatlan, így nagyon nagy körültekintéssel kellett eljárni. A betakarítás ütemét vissza kellett fogni, a készleteinket a kritikus szintig kellett csökkenteni. Végül is sikerült úrrá lenni a helyzeten. M: A cukorgyár jó pár átvételi állomást üzemeltet. Mi a különbség az átvételi állomás és a gyártelepi átvétel között? KL: Alapelvünk, hogy az átvétel korrekt módon, mindkét fél megelégedésének megfelelően történjen. Az utóbbi években külső átvételi állomásaink zömén átálltunk a számítógépes átvételre. Ennek objektivitása vitathatatlan, termelőink is elfogadták. M: Hogyan ítéli meg a jelenlegi cukorhelyzetet illetve milyen eredményeket könyvelhet el a Szerencsi Cukorgyár, hol áll ez az eredmény a többi gyárhoz képest? KL: A cukorkészletek az elmúlt évben megemelkedtek. Ez túltermelésre utal, ami beavatkozást igényel. Ennek jelei már mutatkoznak. A termőterület csökkenésén túl bizonyos gyárak bezárására is sor kerül. A termelők szelekciója is elkerülhetetlenné válik, de ebben főként az automatizmus működik, ugyanis bizonyos termelési szint alatt a cukorrépa termesztése gazdaságtalanná válik. Tehát aki nem tudja gazdaságos szint fölött - eredményt produkálva - termelni a cukorrépát, az előbb-utóbb kiesik a termelői körből, mert nem tudja finanszírozni azt. Egyébként cukorgyárunk jó eredményekkel büszkélkedhet, országosan első helyen áll 16 digestió %-ra átszámított 44, 95 t/ha terméseredményével. A második helyen a Petőházi Cukoripari Rt. áll 43,23 t/ha eredménnyel, a harmadik pedig a Rábai Cukorgyár Rt. 42,9 t/ha átlagterméssel. M: Minek tulajdonítható ez az eredmény? KL: Cukorgyárunk hagyományosan jó termelői kapcsolatokkal rendelkezik. Támogatási rendszerünk, termeltetési stratégiánk mind azt a célt szolgálják, hogy termelőink a lehető legeredményesebben, a legnagyobb nyereséget elérve tudják termeszteni a cukorrépát. Az évek óta elkezdett technológiai finomításoknak még csak ez elején tartunk. Sok teendőnk van még hátra, melynek remélhetően az idei évhez hasonló eredményei is lesznek. M: Milyen tervei vannak a cukorgyárnak 1998-ra? KL: Az 1998-as évet az elmúlt évihez hasonlóan indítjuk. A termeléshez szükséges anyagok jelentős részét megfinanszírozzuk termelőinknek. Nagy hangsúlyt fektetünk a technológia betartására, ezt az átvételi árban premizáljuk is. Továbbra is előtérben van az öntözés. A lehetőségekhez képest növelni kell az öntözhető területek nagyságát. Az öntözési szaktanácsadás 1998-ban is folyamatos lesz. Kísérleteinket az elmúlt évhez hasonló szerkezettel állítjuk be. Kiemelkedő szerepe lesz a gyomirtásnak, az öntözésnek és a lombvédelemnek. Az eredményeket bemutatókon tesszük ismertté termelőink előtt. Bízunk benne, hogy közös fáradozásunknak 1998-ban is eredménye lesz. Agrárgazdasági célok 1998. évi támogatásának összefoglaló táblázata a Kamara Kamerában! Sikeres a mikrohitel progiMIII Mi Megvan az ezredik A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) hat évvel ezelőtt elindított mikrohitel programjának célja a kis- és középvállalkozások segítése. A jelenlegi feltételek szerint mikrohitelre olyan vállalkozások pályázhatnak, melyek saját vagyona nem haladja meg a 2,5 millió forintot, előző évi árbevétele pedig kevesebb, mint nyolc kereskedelmi tevékenység esetén 10 millió forint. Az igényelt összeg gépek, berendezések és egyéb állóeszközök vásárlására, legfeljebb harminc százaléka pedig forgóeszköz finanszírozására fordítható. A kölcsönt féléves türelmi idő letelte után három év alatt kell visszafizetni, a kamat 18 százalék. Mivel az egymillió forint sokszor ma már kevés egy vállalkozás beindításához vagy fejlesztéséhez, 1998 második felében a hitel felső határát várhatóan hárommillió forintra emelik. Az MVA-t 1990-ben a magyar kormány - bankokkal, pénzintézetekkel és érdekképviseletekkel együttműködve - hozta létre, hogy a gazdaságban kulcsszerepet játszó kis- és középvállalkozói szektort segítse. Az MVA országosan körülbelül húszmilliárd forintos portfoliót működtet, ebbe tartozik a tízmillió forintos PHARE-hitel, az ötvenmilliós energia-korszerűsítési hitel, a huszonötmillió forintos felső határral működő Start-2, a Start Garancia Alap, amely a német alapú hitelekhez nyújt garancia lehetőséget, valamint a mikrohitel program. A hitelprogramok működtetése mellett az MVA tanácsadói, oktatási és informatikai szolgáltató tevékenységet is végez. Lapunk kérdésére válaszolva Molnár Mihály ügyvezető igazgató elmondta, hogy az MVA működése szektorsemleges, egyetlen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mikrohitellel kapcsolatos ügyintézés a PRIMOM Vállalágazat sem részesül előnyben a többivel szemben. Az országos statisztikák adatai szerint az agrárvállalkozók az MVA szolgáltatásainak, valamint pénzügyi és hitelprogramjainak mintegy harminc százalékát veszik igénybe. (Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében ez az arány negyven százalék felett van, ami a megye helyzetével, mezőgazdasági hagyományaival, kiterjedt agráriumával magyarázható. Az agrárszféra hatékony támogatásához az MVA-hiteleken kívül más forrásokra is szükség van, ezért a programokba igyekeznek bevonni a helyi agrárkamarákat, a mezőgazdasági érdekképviseleti szerveket és az FM-hivatalokat is. Kozói központ feladata, a folyósítást a Takarékbank végzi. A program sikerét jelzi, hogy a mikrohitelt igénybe vett vállalkozások közül minden tizedik a megyében működik, az 1992-es indulás óta pontosan ezer szabolcsi vállalkozó használta ki ezt a lehetőséget. A megye ezredik mikrohitelét - egy kombájn vásárlásához - Bálint András mezőgazdasági vállalkozó kapta. Ebből az alkalomból január 23-án a vállalkozó otthonában sajtótájékoztatót tartottak, melyen részt vett Molnár Mihály, az MVA ügyvezető igazgatója, Merkel Szilvia, az MVA mikrohitel menedzsere, Kovács István, a PRIMOM Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója és Kruppi Imre mikrohitel igazgató. A tájékoztatón szó esett a mikrohitel program sikeres működéséről, céljáról, majd az ezredik “mikrohiteles” vállalkozó átvehette a PRIMOM és az MVA közös ajándékát, egy számítógépet, annak minden tartozékával együtt. Keresse a gazdaboltokban, az Agroker gazdaházainál, a tejbegyűjtő-állomásokon és a táptakarmány boltokban! Kérje a gazdajegyzőktől, a gazdaköröktől és a mezőgazdasági bizottságoktól. A minőség dimenziói az agrárgazdaságban írásunk címe azonos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara által január 8-án megrendezett tudományos konferencia címével. A GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei “AGRÁR” Kht., a PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállalkozásélénkítő Alapítványa, a ZETORVAS Kft. és a Szabolcs Gabona Rt. támogatta egész napos rendezvény plenáris ülése 10 órakor vette kezdetét a mezőgazdasági főiskola félemeleti nagyelőadójában. Lakatos András kamarai elnök házigazdaként emlékeztetett a kamarai küldöttgyűlésen elhangzottakra. Bár annak a tisztújítás volt a célja, mégis több hozzászólás tért ki az aktuális gondokra, a kamara feladatainak elemzésére. Az akkori ígéretnek megfelelően ebben az évben többször is szeretné a kamara a megye szakembereivel, kamarai tagjaival konferencia keretében megvitatni, elemezni lehetőségeinket, kitörési esélyeinket, melyhez természetesen a meghívott előadók - tudósok, egy-egy szakterület kiváló, hivatott ismerői, az igazgatás képviselői stb. - gondolatébresztő előadásaikkal szintén segítséget nyújthatnak. Tekintettel arra, hogy a konferencia témakörét fontosnak érezzük, több lapszámunkban visszatérünk még az ott elhangzott előadásokra, úgy érezzük ezen a módon több értékét menthetjük meg az ott elhangzott előadásoknak. Elsőként Láng István akadémikus vitaindító előadásából idézünk fel néhány mindannyiunk számára fontos gondolatot. A Magyar Tudományos Akadémia elvállalta, hogy elvégzi néhány, a nemzet sorsát jelentősen befolyásoló probléma stratégiai elemzését és elkészíti az ezredforduló utáni Magyarország tudományosan megalapozott válaszait a problémák megoldására, vagy jelentős csökkentésére. Ezek között van a magyar agrárgazdaság jövőképe is, amelynek kidolgozása felett az Akadémia Agrártudományok Osztálya vállalt védnökséget. Ez a munka a múlt év elején megkezdődött, és ennek egyik jelentős része azoknak a feltételeknek a vizsgálata, amelyek a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari termékek minőségére vannak hatással. Ezt a kutatási programot AGRO-QUALITAS-21-nek nevezték el, a névválasztással is jelezve, hogy a következő évszázad igényeit és perspektíváit tartják szem előtt. Az elmúlt év során 40 szakértői tanulmány készült el. Az AGRO-21 Füzetek címmel eddig öt alkalommal megjelentetett kiadványok tartalmazzák a tanulmányok tömörített változatát. Ebben az évben nagy figyelmet szeretnének szentelni a minőségellenőrzés intézményi rendszerének elemzésére, a szükséges fejlesztések elveinek kidolgozására. További fontos feladat annak kidolgozása is, hogy az állam milyen közvetlen és közvetett szabályozókkal segítse elő a minőség biztosítását. Tavaly április óta egyértelmű az előrehaladás az EU-csatlakozás útján, ezért agrártermelésünkre egyre érvényesebb az a megállapítás, hogy a minőség a piaci versenyképesség egyik mozgató rugója. Az Agro-Qualitas-21 program kutatási része várhatóan már idén befejeződik, a jövő évben elvégzett összegzés, szintézis megalapozhatja a Nemzeti Agrárprogram minőségi alapjait, amely végső soron csak széles körű együttműködéssel valósulhat meg. Az ország számára akkor lehet hasznos ez a munka, ha az agrárszakemberek és a politikusok egyaránt felismerik a minőségben rejlő tartalékokat, lehetőségeket és ennek megfelelően formálják mindennapi tevékenységüket, a társadalom- és gazdaságpolitikát. Hét fontos csomópont, amelynek fontossága a jövőben egyre nő és fokozott figyelmet érdemel: 1.) A minőség, mint komplex rendszer A minőség összetett, többtényezős fogalom. A munkacsoport megítélése szerint saját dimenziói vannak. Ilyen például a táplálkozásélettani, környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és szociális dimenziók. A minőség a biológiai - növény- és állatfajok alkalmazkodása, stressztűrő képessége, természetes ellenálló képessége stb. - és műszaki dimenzióban is megjelenik (pl. tájkímélő termeléstechnológiák). 2. ) A termékek minőségbiztosítása Új elemként jelent meg a hasznosítható végtermékeket előállító termelési folyamatok minőségi kritériumainak előtérbe kerülése, így alakultak ki a különböző minőségbiztosítási rendszerek. Az ISO 9000-es nemzetközi szabványcsalád alkalmazását a hazai élelmiszeripar már megkezdte, s egy új irányzat az agrárszféra valamennyi termékpályájára - alapanyag termeléstől a késztermékig - szeretné ezt kiterjeszteni. 3. ) Előtérben a termékpályák Nyilvánvalóvá vált, hogy tarthatatlan az a korábbi nézet, amely élesen elválasztotta egymástól a mezőgazdaságot, a feldolgozó szektort és a kereskedelmet. Rossz minőségű alapanyagból nem lehet jó minőségű élelmiszert előállítani, ezért a teljes termékpályában való gondolkodás egyre uralkodóbbá válik. Természetesen fennmaradtak még jelentős érdekellentétek a termékpályák főbb szereplői között. 4. ) Minőség és környezetvédelem A nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek 1987 óta terjednek. Az ISO 14.000-es környezettudatos irányítási rendszerek szabványcsaládját 1996. októberében vezették be. Lényegében még mindenki csak most ismerkedik ezzel, de egy tanúsított és garantált minőségvédelem bevezetése és a környezetkímélés együttesen olyan arculatot adhat a magyar agrárgazdaságnak, amely piaci előnyökhöz vezethet. 5. ) Minőség és az egészséges táplálkozás Érdemes odafigyelni a lakosság táplálkozásában bekövetkezett változásokra is. Egyre inkább elterjedt a szív- és keringési, daganatos betegségek kockázatát csökkentő étrendek kialakítása és betartása. A luxusfogyasztók irreálisan magas árakat is hajlandók fizetni egy-egy ínyencségért, de a létminimum környékén élők is igénylik az alapvető élelmiszerekhez kapcsolódó minőséget. 6. ) A minőség jövőképe A gazdasági állatok és növények genetikai potenciáljában rejlő lehetőségek gondos mérlegelése kitüntetett szerepet játszik az elkövetkező 10-15 évben, a jövőkép kialakításában nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Holnapkép alatt pedig az előttünk álló 2-3 esztendő reálisan elérhető szintjeit értjük. A minőség jelenképe, holnapképe és jövőképe összefüggő folyamatot képez. A jövőkép vizsgálat a belső tartalékok feltárását jelenti és a távlati marketing munkához ad fontos támpontot. 7. ) A minőség ellenőrzésének intézményrendszere Minden ország minőségbiztosítási programjaiban meghatározó szerepet töltenek be az auditáló és tanúsító intézmények, szervezetek, a minőséget mérő, ellenőrző rendszerek, beleértve ebbe a speciális minőség információs szolgáltatásokat is. Az illetékes szakigazgatási szervek nagy figyelmet fordítanak a minőséget mérő és ellenőrző hazai rendszerek korszerűsítésére. Ezt a munkát segíteni és támogatni szükséges. Qj&Xr QS&/fc/cl QS&wmya... Segítünk a gondján! TAKARMÁNYKUKORICÁJÁT - igen kedvező áron - fémzárolt HIBRIDKUKORICA VETŐMAGRA CSERÉLJÜK. A forgalmazott 30 féle fajtánkból ajánljuk: DEKALB: DK 352 - DK 443 - DK 471 - DK 493 - DK 527 MARTONVÁSÁR: MARA - NORMA - GAZDA - MV 333 - 444 Munkatársaink elérhetők: - Alföldön 20/220-815 - Dunántúlon: 20/220-814 20/214-504 20/220-816 53/314-730 53/314-729 Központunkban: DÉL-PEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI RT. Feldolgozó üzem - Gazdaáruház 2700 CEGLÉD, Külső-Kátai út 98. Tel.: 53/310-796, Fax: 53/311-717 VELÜNK A FÖLDJE TÖBBET ÉR!