Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)
I. negyed - 1789-08-01 / 10. levél
i?8 % ( 6 ) *£ lássára felfusson valaki, és ha a’kéménynek valahol repedése volna, azt farral betapassza; és más valaki pedig, a’ ház fedelére felmenvén, a’ kémény’ lyukait vizes pokrótzokkal vagy ruhákkal, vagy nedves marhabőrrel bedugja , hogy így a’ kéményben lévő tűz elfojtattathassék. Szükségnek idején lehet a’ kéménybe feljűlről leöntözni, vagy leves ganéjt le-ereszteni abba. Igen jó, ha erős épűletje van a’kéménynek, úgy hogy az öszvedüléstől nem lehet azt félteni, puskával fellőni abba. —Mindazonáltal legtanátsosabb ’s könnyebb ez a’ három eszköz: 1. Egy jó maréknyi kénkövet kell az tűzhelyen meggyújtani. Ennek az erős gőze, elóltja az égő kéményt. 2. Avagy — egynéhány maréknyi közönséges apró sót kell a’ tűzhelyen lévő tűzre vetni, mellynek szinte az az ereje van. 3. Vagy pedig — a’ mi legkönnyebb — egy nagy hidegvízzel teljes tserép-edénybe néhány maréknyi sát vetvén, azt a’ tűzhelyen mind addig szűntelen keverni kell, valamíg annak erejétől a’ meg tüzesűltt és meggyűltt korom, a’ kéményről darabonként le nem hűlt, és így a’ tűz magában elalszik.