Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)

2. negyed - 1789-10-07 / 2. levél

18­8. ( 6 ) si­kesével vakartatta, ’s a’ h­asát melyre felé nyomogatta. — Akkor kezdte az életnek némelly jeleit mutatni, ’s nem sokára sze­­meit fel­nyitotta, mellyeket Brithier Úr bor­ral meg­kenegetett, ’s abból egy kalánnal száján is le­töltött. A’ mi leg­tsudálatosabb volt, tökélletesen fel­eszmélődvén ez az Úri ember, renddel mind el­mondotta azt, va­lamit felette beszélltek, me­lyekről úgy gon­dolkozott, hogy ő azokat álmodja. Még azután élt tíz esztendökig, hogy légyen min­deneknek tanításokra, melly vigyázóknak kell lennünk a’ holtaknak el­temetések kö­rül. — Már ez ha Brithier Úr oda nem ér­kezett volna , bizonyosan a’ sírben ébredett volna fel , ’s a’ kétségbe-esésnek gyötrelmei­vel mind addig kü­szködött volna , valamed­dig a’ koporsóban meg­szorúlt ’s meg­rom­­lott levegő-égtöl meg nem fojtatott volna. — Más példa. — Egy Londoni Kalmár, a’ maga hos­­­szas utazásából éppen akkor érkezett haza, mikor két nappal az előtt meg­hólt feleségét vitték a’ temető felé. — Csak nem el­ ájult kedves felesége után való keserű­ségében, ’s nem nyugodott mind addig, míglen vis­sza­­tértek a’testtel, hogy leg­alább láthassa­ még egyszer, és halála felől bizonyos lehessen. Akkor elő­hívatván néme­ly orvosokat és Bercseleket, próbáltatta az életre vis­sza­hoz-

Next