Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)
2. negyed - 1789-11-25 / 16. levél
§. ( 6 ) JP 243 Végre ! No , légyen hála az Istennek! De mit lelt az Úr e’ barlangban , ’s mit hozott ki onnét ? Mit ? — Ugyan tsak még is szép ’s helyes volt e’ barlang. — De mi a’ veszély ! mit hozott ki abból az Úr magával? — Minémít kérdezőskedés ez! Semmit! — Semmit Te? Kérdé a’ Báró tsudálkozással. ’S kijöhetett az Úr szerencsésen ? — Kétség kívül, mivel máskülönben most nem ihatnánk itt eggyütt Burgundiai bort. — Az igaz , de mit tett volna az Úr, ha lecsúszott ’s megsebesedett volna? Akkor az Orvost hívattam volna! — Igen is — elgondolhatni, hogy ott laknak Antipároson az Orvosok; ’s mellyik mászkált volna le az Úr után? ’S hát ha nyakát szegte volna az Úr? Olly temérdek mélységben ? — Millvitz elmosolyodott ’s monda : Sokkal veszedelmesebb lett még a’ feljövetelem kedves Báróm, a’ mélységben volt mászkálásnál; mert gyakran csak alig hogy megtartóztathattam magamat, még pedig a’ legveszedelmesebb helyeken. Leginkább pedig az eggyik lajtorjának a’foga eltörvén alattam, ha a’ felsőbbet meg nem kaphattam volna, bizonnyal elvesztem volna a’ mélységben. Istenem ’s atyám! kiálta a’ Báró , a’ karjánál fogá Millvitzet minteggy megtartani akarván, hogy a’ mélységbe le ne essen. Q 2 Mill-