Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)

2. negyed - 1789-12-12 / 21. levél

St ( 0 ) )1? 35. nagy volt az előtt a’ gyászos félelem, mel­­lyet ez az eggynéhány sor írás egyszerre el­­törlött. Az egész Város, melly a’ leg­ mé­­­lyebb szomorúságba és ijjedtségbe merült volt, minteggy meg­éledett, és ugyan égett a’kí­­vánság miatt,­hogy a­ maga el­veszett, de ismét meg­talált Atyját láthassa. Kevés idő múlva , ott terem a’ Gene­rális eggy sereggel a’ malomnak ajtaja előtt, mellyben a’ Király eggy hitván ágyon , a’ molnárnak eggy ros­sz köpönyegével be­fe­­dezve fekszik vala. Alig lépett­ bé a’ Ge­nerális a szobába, mikor a’ Királynak lába­ihoz le­ esett,és anak kezeit öröm-köny­v-hulla-* tásival, illyen szók között: Oh én Királyom! ön­tötte. A’ Ivlólnár, Mólnárné, és azoknak gyermekei, a’ kik mind eddig nem tudták , hogy a’Királyt fogadták­ bé házokba, a’ nagy ijjedtség miatt, minteggy el­ ragadtattak , és annak lábaihoz borulván, félelemnek, öröm­nek és vígasságnak szavait rebegtek elébe, úgy maradván mind addig , ’s nézvén tel­hetetlen üzemekkel annak személyét, míg nem a’ Király bíztatná őket, és a’ földről nyá­­jasan fel­emelné. Leg­elsőben is azt kérdezte a’ Király a’ Generálistól: Ha v­a­lly­on senki nem lett vol­na e’ Test-Őrzői közzül a’Tolvajok’ d­üllő lé­gének áldozatjává? Me­lyre midőn az fe­lelte volna, hogy eggy a­ Hajdúk közzül ál­ló

Next